Két perc alatt bárki belejön az öldöklésbe

Haláltalizmán
Kaland-Játék-Kockázat
Vágólapra másolva!
Lassan 30 éve, hogy elindult Magyarországon is, azóta pedig sok ezer fiatalt ejtett rabul a Kaland Játék Kockázat sorozat. Az online piactereken és aukciós oldalakon még mindig jó áron cserélnek gazdát az ilyen könyvek, és ami ennél is fontosabb, hogy még felnőtt fejjel is nagyon jó szórakozást jelent egy ilyen könyv. Igaz, sokat dob rajta, ha az ember nyakon tudja önteni egy adag nosztalgiával, tehát annak idején volt a kezében ilyen kiadvány. Megnéztem, mire jutok felnőtt fejjel egy véres kalandban, no meg azt is, hogyan él tovább a műfaj az interneten.
Vágólapra másolva!

Jó 25 évet pihent a polcomon olvasatlanul. Mindig csak belekóstoltam, de soha nem értem a végére. Nem tudom, miért, pedig annak idején nyilván én könyörögtem érte. Ez a Haláltalizmán, egy lapozgatós kalandkönyv a Rakéta Kiadó Kaland-Játék-Kockázat sorozatából. A 90-es évek elején lepték el a könyv- és újságárusokat ezek a vadborítós könyvek, és a fiúk ott

csorgatták a nyálukat a szörnyes képeket bámulva.

Így voltam ezzel én is. A beszerzés nem volt nehéz, 60-70 forintba kerültek az első darabok, és később sem nagyon változtak az árak. A Haláltalizmán-t itthon '91-ben adták ki, nagyjából akkor kaptam meg én is. Elbűvölt az egész, ahogy kell, bele is kezdtem, még ott vannak a kalandlapon az első csatáim rotringgal írt nyomai, de valahogy mégis elhalt a lelkesedés. Bele-belekezdtem, de nem értem a végére. Máig nem tudom, miért, mert most, amikor újra kezembe került, annál nagyobb lendülettel bújtam bele. Dobtam a kockát, körmöltem, izgultam, nem hiányzott semmi. Végig is csináltam. Persze voltak visszaeséseim, de megoldottam.

Kaland-Játék-Kockázat

Az első Kaland Játék Kockázat könyvet 1989-ben adták ki Magyarországon. A műfaj (Fighting Fantasy) megteremtői az angol Steve Jackson és Ian Livingstone voltak. Az első ilyen könyvük A tűzhegy varázslója volt, ami 1982-ben jelent meg az angol Penguin Csoport gyerekkiadójánál. A könyvek lényege, hogy az olvasó a szerint halad a történetben, hogy az egyes fejezetek végén hogyan dönt. Ugyanis a könyv több lehetőséget is kínál az egységek végén, és így lehet ugrálva haladni. Jackson és Livingston miután nagyjából elkészültek egy történettel (benne a különböző elágazásokkal), összekeverték a fejezeteket. Tehát a nyomtatásban megjelent fejezetek sorrendje teljesen véletlenszerű.

Kezdeti taktikám az óvatosság volt. Nem akartam én mindenáron véres harcokat, de közben a kíváncsiság is hajtott. Ezért például szívesen olvastam el a választási lehetőségeknél valamennyi fejezetet, ahová ugrani lehetett. Nem csalni, vagy a dolgokat megúszni akartam, hanem minél többet megtudni a könyv világáról, és minél több kalandot átélni.

Nem lehetett nemet mondani a borítókra Forrás: Csermely Gábor

Az elején igyekeztem békés szándékkal közeledni bárki és bármi felé, de ez nem tartott sokáig. Hamar visszavettem a jófejségből, amikor az elején ki akartam menteni egy gyanús nőt egy mocskos tó közepéből. Kiderült, hogy csak álca, az öregasszony holttestét csalinak használta valami teremtmény, akivel így meg kellett küzdenem, nem volt mese. És könnyen ment. Az ember

hamar belejön az öldöklésbe,

szinte már keresi a bajt egy-egy jó ízű győzelem után. Persze módjával csináltam, de nagyon élveztem. Valódi kockát használtam, nem valami generátort. Szépen haladtam, egyre bizalmatlanabb és egyre vérszomjasabb lettem, de azért nem mentem fejjel a falnak. Kaszaboltam, de barátkoztam is. A végén pedig kifejezetten üdítő volt a sárkány kegyetlen humora. Egyértelműen ajánlott egy-egy ilyen könyvet kézbe venni. A játék zseniális, a világ pedig nagyon jópofa.

A Kaland-Játék-Kockázat sorozat könyveinek több magyar honlapja is van, amit a felhasználók még ma is aktívan látogatnak. A fizikai kiadványok pedig még mindig rendszeresen megjelennek az online piactereken. Rövid kutatás után 1500 forintos átlagárat állapítottam meg, nagyjából ennyiért lehet beszerezni egy normál állapotú könyvet. Persze vannak, akik jócskán túlárazzák régi kedvenceiket. Találtam olyat is, aki 48 ezer forintot kérne 15 kalandkönyvért.

Ennyi kell a játékhoz - azért az igazi profik fénymásolták a borító belső oldalán lévő kalandlapokat Forrás: Csermely Gábor

Ezért

Összeszedtem néhány dolgot, miben rejlett a könyvek ereje, és miért szerethetik még ma is több ezren csak Magyarországon. Vagyis mindazt, hogy

miért volt nagyon hülye ötlet

annak idején letenni a könyvet, és nem befejezni a kalandot.

Az első ilyen egyértelműen a kalandkönyv újszerűsége volt. Legalábbis itthon biztosan újként hatott a legtöbbeknek. Főleg a tizenpár éves célközönségnek. Még akkor is, ha jó 7 éves késéssel jutott el Magyarországra, mivel Steve Jackson és Ian Livingstone első könyve 1982-ben jelent meg Nagy-Britanniában. Szerepjátékok is léteztek már, de túlzás lenne azt mondani, hogy a 80-as évek Magyarországának fele azokkal lett volna elfoglalva. A fantasy is csak gyerekcipőben járt itthon. A Hobbit, vagyis az akkori fordítás szerint A babó például 1975-ben jelent meg magyar nyelven.

A logó egyszerű lett, de nem is kellett ennél jobb Forrás: Csermely Gábor

Emellett komoly előnye volt az új őrületnek az interaktivitás is, ami szinte teljesen ismeretlen eleme volt az ifjúsági olvasmányoknak. Persze a Kincskereső kisködmön is jópofa volt, a maga módján izgalmas is, de nem veheti fel a versenyt a Kaland Játék Kockázattal. Persze nem is kell neki...

Aztán ott van a lehengerlő dizájn. Az illusztrációk talán szerencsésebb kifejezés, hiszen klasszikus könyvillusztrációkról van szó, tehát borítóról, és belső, apróbb-nagyobb képekről. Az új sorozat és könyvtípus híre nyilván gyorsan terjedt annak idején, de ha valakit mégis elkerült volna, akkor az árusoknál előbb-utóbb belebotlott. Az pedig több mint valószínű, hogy ilyenkor a könyvek a borítójukkal hívták fel magukra a figyelmet. Ezek minden esetben színesek voltak, a belső képek pedig fekete-fehérek. És talán így volt ez jó, mert színek nélkül is pont annyit tettek hozzá az élményhez, amennyit kellett.

Ha nem lenne elég a sok teremtmény, van kreálmány is a Haláltalizmánban Forrás: Csermely Gábor

A Kaland Játék Kockázat könyvekben alapvető momentum a harc. Erre utal a műfaj angol elnevezése is, a Fighting Fantasy. A játékban dobókockákkal lehet megküzdeni a lényekkel. Felnőtt fejjel talán az volt a legérdekesebb, hogy

mennyire szórakoztató ez a küzdési forma,

annak ellenére, hogy mekkora különbség van a dobókocka és a kalandoknál használt fegyverek között. A játék hevében ebből semmit nem érez az ember, és hiányérzet nélkül tud kockákkal küzdeni. Persze nem biztos, hogy nosztalgia nélkül is ugyanúgy működik ez mindenkinél. A Haláltalizmán-t egyébként kiadták Playstationre, A tűzhegy varázslója pedig megjelent PC-n. Mondjuk, itt variáltak a küzdelmeken, hogy ne csak a vakszerencsén múljon minden. És érdekesség, hogy néhány évvel ezelőtt készült egy magyar társasjáték is A Tűzhegy varázslójá-ból.

Most

A fighting fantasys szubkultúrának több magyar oldal is (játék)teret biztosít. Én az egyik legismertebb, a Zagor.hu szerkesztőjével, runnerrel vettem fel a kapcsolatot. Elmondta, hogy az oldalt 1999 körül indították, de akkor még más néven. És akkor még csak a klasszikus, rakétás könyvekről volt fent némi információ. Az első teljes könyvet 2009-ben töltötték fel, aztán egy év múlva az oldal új nevet kapott, ekkor lett belőle Zagor.hu. (Egyébként Zagor A tűzhegy varázslója című első Fighting Fantasy kiadvány címszereplőjének, a varázslónak a neve.) A honlapot most leginkább ketten szerkesztik, de

rengeteget segített a sok fordító is,

akik nélkül nem készülhetett volna el a rengeteg könyv. Runner azt mondta, azért vágott bele az elején, mert egyszerűen hiányolta, hogy nem jelennek meg Magyarországon a Fighting Fantasy-könyvek. Aztán egyszer véletlenül talált a neten rajongói fordításokat, így jött a honlap ötlete, és runner akkor határozta el, hogy megcsinálja ezeket igazi könyvekként. A Rakéta Kiadó változata mellett döntött, az alapján készültek a kiadványok.

A kaland alatt én nem találkoztam a borítón lévő alakkal, de talán jobb is Forrás: Csermely Gábor

Jelenleg 1300-nál is több regisztrált tagja van az oldalnak, de ennél többen nézegetik rendszeresen az oldalt, hiszen nem kötelező a regisztráció. Kezdeti céljuk a le nem fordított vagy ki nem adott Fighting Fantasy sorozat köteteinek elkészítése volt, de már kiadtak olyan füzetet is, amibe a rajongók által írt történeteket gyűjtötték össze. Ebbe egy meghirdetett verseny három legjobb története került. Aztán jött az ötlet, hogy készítenek könyveket a külföldi rajongok által írt kalandokból is. Ilyen A Halállabirintus Bajnoka, vagy A rettegés háza.

Runner elmondta, hogy az oldal felhasználói közül néhányan össze-összejárnak, de nagyobb rendezvényt ők még nem szerveztek. Annak idején a Rakéta Kiadó rendezett egy találkozót a Planetáriumban 1989 októberében. Runner elmondta, hogy szeretett volna egy hasonlót ugyanott, de a Planetárium válaszra sem méltatta, amikor a terembérlet díjáról érdeklődött. Ennek ellenére az oldal él, ahogy a kiadott könyvek is, a közösség pedig pezseg.