A választások közeledtével nemhogy csökkenne, hanem tovább nőtt a káosz a magukat baloldalinak valló pártok körében. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból egyelőre azt lehet kihámozni, hogy az MSZP listáján indulhatnak majd a mérhetetlen támogatottsággal rendelkező Párbeszéd politikusai, míg a Demokratikus Koalíció, az Együtt és a Momentum Mozgalom önállóan kíván ringbe szállni.
Azt egyelőre nem lehet tudni, mi lesz Bokros Lajos pártjával,
de ha nem indulnak el tavasszal, akkor az ügyészség a hatályos törvények alapján fel kell oszlassa a pártot, mivel két egymást követő országgyűlési választáson nem indultak.
Ahhoz, hogy megpróbáljunk valami rendet tenni a különféle pártok között érdemes a legújabb botránnyal kezdeni. A pártközi alkuk ellenére az MSZP úgy döntött, hogy a Csepel-Soroksár választókerületben nem a 2014-ben nyertes Szabó Szabolcsot támogatja, hanem Bangóné Borbély Ildikót, a szocialisták országgyűlési képviselőjét.
Bangóné a korábbi választásokon mindig Hajdú-Bihar megyében indult,
de 2014-ben még 20 százalékot sem kapott a választókerületében.
Az MSZP döntésére azonnal reagált Juhász Péter az Együtt elnöke, és közölte, hogy ha a szocialisták nem változtatnak, akkor elindítják a választókerületben Szabó Szabolcsot. Noha a 106 egyéni választókerület felosztásáról szóló MSZP–DK-megállapodás szerint a 17. választókerület a szocialistáknak jutott, Gyurcsány Ferencék sem hagyták szó nélkül a történteket, és az Együtt mellett álltak ki. „Nincs rendjén, hogy az MSZP a Csepelen 2014-ben győztes Szabó Szabolcs ellen akarja indítani Bangóné Borbély Ildikót. Azt a körzetet az Együttnek tartottuk fenn a DK és a szocialisták megállapodásában" – írta Gréczy Zsolt.
A szocialisták minderre azt közölték, hogy 2017. december 31-én a koordinált jelöltállításról szóló tárgyalásokat lezárták. Most már a következő lépéseken van a sor. Közös jelöltek, közös lista, közös miniszterelnök-jelölt – tették hozzá.
Mindez pedig azt jelenti, hogy az MSZP csak akkor támogatja Szabót, ha az Együtt hajlandó belemenni a közös listába.
Majd pedig kiderült, hogy az MSZP azt szerette volna, hogy Szabó szocialista színekben induljon, de ezt nem volt hajlandó vállalni, így pedig az MSZP és a DK között még tavaly december végén született alku alapján a szocialisták jelöltek a körzetben.
Az egész csepeli helyzet világosan mutatja, hogyan is áll jelenleg a teljes baloldal. Mindezt csak tetézik Karácsony Gergely nyilatkozatai. Bár a zuglói polgármester azt állítja, hogy ő az MSZP hivatalos miniszterelnök-jelöltje, de erről egyelőre semmilyen párttestület sem döntött. Sem a Párbeszédben, sem az MSZP-ben nem volt erről szavazás. Egyelőre az sem világos, hogy a Párbeszéd és az MSZP közös listát alkot-e, vagy pedig a szocialisták listáján indulnak a párbeszédes jelöltek.
Karácsony még tavaly azt mondta, hogy
csak közös baloldali listás indulás esetén lesz miniszterelnök-jelölt.
Idén pedig már arról beszélt, hogy ha az LMP is részt venne az összefogásban, másnap visszalépne Szél Bernadett, az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje javára. „Le fogok borulni a lába elé, és meg fogom csókolni a lába nyomát" – mondta. Mindezek alapján ember legyen a talpán, aki képes kiigazodni azon, hogy tulajdonképpen mit is akar Karácsony. És, hogy még nagyobb legyen a zűrzavar, érdemes ezt a nyilatkozatát is beidézni: „a f*sznak hagyta magát" rábeszélni a miniszterelnök-jelöltségre.
A 2014-ben létrejött öt pártot (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, Liberálisok) lefedő közös lista egyelőre sehol sincsen. A szocialisták szinte biztos nem fogják vállalni annak a kockázatát, hogy a Párbeszéddel és a Liberálisokkal közös listát hozzanak létre, mivel ebben az esetben már 15 százalék lenne a bejutási küszöb számukra. A párt mostani állapotában pedig ezt az értéket meglehetősen nehéz lenne elérni. A kisebb pártoknak azonban szüksége lenne a közös listára, és legalább három biztos bejutó helyre, mivel csak így alakíthatnának frakciót a választás után.
Az is világosan látszik, hogy
a DK nem akarja a maga hátán bevinni a kis pártokat a parlamentbe,
és ezért is állapodott meg a koordinált jelöltindításban a szocialistákkal, de a közös listát ők sem akarják az MSZP-vel. Gyurcsányék várhatóan Bokros Lajos egyszemélyes pártját sem fogják felvenni, így pedig a volt pénzügyminiszternek jövőre új pártot kell alapítania, mivel ha a mostani országgyűlési választáson sem indul el, akkor a hatályos törvények alapján meg kell szüntetni az alakulatát.
A teljes baloldali képletbe még nem is vettük be a súlyos belső válsággal küzdő Momentum Mozgalmat és a Kétfarkú Kutyapártot. Az utóbbi alakulattal könnyű dolgunk van, mivel ők határozottan kijelentették, hogy senkivel sem alkotnak majd közös listát. Jelöltjeik egy részét már be is mutatták, és meglepően magabiztosan készülnek a választásra. A Momentum háza táján már sokkal zavarosabb a kép, mivel egyszer arról beszélnek, hogy önállóan indulnak minden körzetben, majd pedig arról, hogy adott esetben visszalépnek. Az biztos, hogy a viccpárt nincsen könnyű helyzetben, mert még az egy százalékért is keményen meg kell dolgozniuk.
A választások előtt pár hónappal tehát itt tartunk.
Finoman szólva sem világos, milyen stratégia mentén akarnak indulni a választáson
az ellenzéki pártok. Az idő azonban fogy, mivel ha a legkorábbi időponttal számolunk, amikorra kiírhatja az államfő a választást, akkor február 19-én kezdődik a jelöltállítás. Addigra pedig dönteniük kell. És arra úgy tűnik, képtelenek.