Már kisebb szabálytalanság miatt is perelhető a NAV

Az új közigazgatási perrendtartás miatti szemléletváltás hatására bővül a közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítésének köre. A Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben a vállalkozások évente átlagosan 20-30 kártérítési pert indítanak, holott ez a szám nagyobb is lehetne, mert van mód arra, hogy a NAV-val szemben pert nyerjenek a cégek.

„Előfordulhat, hogy a NAV eljárása kárt okoz a vállalkozásnak. A NAV például gyakran már az ellenőrzés elején biztosítási intézkedésként zárolja a vállalkozás bankszámláit, készletét, és ez ellehetetlenítheti a működést. A vállalkozások az ilyen intézkedéseket legtöbbször sérelmezik, ennek ellenére általában meg sem vizsgálják a kártérítési igénnyel való fellépés lehetőségét a NAV-val szemben" – mutatott rá dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

A NAV sikeresen perelhető kártérítésre, ha igazolható, hogy a kárt a közhatalom gyakorlásával, vagy annak elmulasztásával, felróhatóan okozta és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá közigazgatási perben nem volt elhárítható.

Nem elég viszont az adóügyben hozott megsemmisítő, vagy új eljárásra utasító közigazgatási bírósági döntés, igazolni kell azt is, hogy a kárt a NAV súlyosan téves jogértelmezési tevékenysége, vagy az ügyintéző oldaláról rosszhiszemű, de legalábbis súlyosan gondatlan kötelességszegés, vagy a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen értékelése, illetve figyelmen kívül hagyása okozta.

A NAV által okozott kárt peres eljárással visszaszerezhetik az adóhivataltól a vállalkozók Fotó: Hartl Nagy Tamás

Az új közigazgatási perjogi kódex hatálybalépését megelőzően bizonytalan volt az olyan esetek megítélése, amikor a NAV a kárt csak csekélyebb jogsértéssel okozta. Ilyen esetekben ugyanis a NAV határozata ellen indított perekben a közigazgatási bíróságok nem mondták ki a jogsértést, mert a csekély súlyú jogsértések az ügy érdemi elbírálására nincsenek kihatással.

Az új közigazgatási perjogi kódex azonban már rendezi ezt a kérdést.

A NAV általi esetleges károkozásnak a biztosítási intézkedések, a vállalkozások bankszámláinak és készleteinek zárolása, az EKAER ellenőrzések során a rakomány zárolása és járművek lefoglalása, a visszakért általános forgalmi adó kiutalásának elhúzódása, valamint a téves tájékoztatás körében áll fenn leggyakrabban a kockázata.