A New England Patriots útja a Super Bowlig
Akik szorosan követik az NFL-t, és/vagy Patriots-drukkerek, azok komoly deja vu-t érezhettek a csapat 2018-as szezonkezdeténél. Bill Belichick együttese 2017-ben is elvesztett kettő mérkőzést az első négyből, a szurkolók pedig hatalmas svunggal kongatták a vészharangokat: Brady öreg, rossz a taktika, a védelem borzalmas (akkor valóban történelmi mélységekben járt), itt a dinasztia vége. Annak a szezonnak Super Bowl lett a vége, ahol aztán a Philadelphia Eagles egy remek meccsen tudott nyerni.
Ezt az idényt egy akkor még gyenge Houston elleni győzelemmel kezdte a csapat, aztán becsúszott két kínos vereség. A második héten az AFC főcsoportdöntőjének visszavágóján a Jacksonville Jaguars rendesen elverte a Patriotsot (akkor még úgy tűnt, a Jax normális csapat), majd jött egy 26-10-es fiaskó a korábbi védőkoordinátor, Matt Patricia Detroitja ellen. Senki sem számított 1-2-es rajtra, a vészmadarak ismét megjelentek:
Brady nagyon öreg, Gronkowski már egészségesen is lassú, a védelem fogalmatlan, a playbook értelmetlen.
Aztán a következő négy mérkőzés mindegyikén legalább 38 pontot szerzett a Patriots, ennek ellenére az utolsó kettőn (a Chicago és a Kansas City ellen) is csak egyetlen játék döntött a győzelemről. Az ezt követő két meccsre már a védelem is összekapta magát (6 kapott pont a Buffalo, 17 a Green Bay ellen), a pihenőhét előtt azonban jött egy újabb pofon a korábbi Pats-linebacker, Mike Vrabel által irányított Tennessee Titans ellen (10-34). A szünet után két magabiztos győzelemmel rukkoltak ki Bradyék és 9-3-mal álltak, amikor
december 9-én a Dolphinshoz látogattak.
Brady nem igazán szeret Miamiban játszani, ennek ellenére most nem volt baj a teljesítményével, a védelem viszont megint cserbenhagyta. De még így is kézben volt a meccs, azonban a Miami az utolsó kétségbeesett támadásban egy azóta klasszikussá váló játékkal, Kenyan Drake hősies futásával (papíron elkapásával) gyakorlatilag ellopta a győzelmet a Patriotstól.
Egy héttel később sem várt könnyebb feladat a csapatra, és nem is sikerült nyerni Pittsburghben, de az utolsó két hetet sikerrel vette a New England, így végül „fű alatt" bekúszott az AFC második helyére, azaz a playoff első körében nem kellett játszania. A másodikban az egyébként jobb mérleggel végző, de a kiemelések miatt lejjebb rangsorolt Los Angeles Chargers látogatott Foxboróba, a Patriots pedig tönkreverte a papíron jobb kerettel rendelkező vendégeket. Talán ekkor csapott minden kétkedő a homlokára: jaj tényleg, hát tavaly ugyanezt művelték Belichickék:
döcögős kezdés, aztán mégis valahogy sikerült a legjobb kettőben végezni az alapszakaszban, a rájátszásban pedig jön a henger, és Brady is beindul.
A 2018-as főcsoportdöntőben adott három negyednyi előnyt a Jaguarsnak, hogy aztán a negyedik negyedben a macska-egér játék kötelező végeredménye ismét beteljesüljön, és az utolsó játékrészben ízekre szedje a Jax rettegett védelmét. Idén Kansas Cityben kellett kivívnia a Super Bowl-részvételt, ahol ismét a negyedik negyedre, valamint a hosszabbításra tartogatta a robotüzemmódot. Mert ilyenkor tényleg az, 41 évesen sem remeg a keze, produkciójával pedig mindenkinek feltette a kérdést: mégis ki és hogyan merészel ellene fogadni?
A Los Angeles Rams útja a Super Bowlig
Ami Gary Linekernek volt a német válogatott, az az AFC-nek a New England: bármi történik, a végén úgyis a Patriots nyeri a főcsoportot, és kerül a Super Bowlba. Ennek ellenkezője az NFC, ahol többnyire megjósolhatatlan, mi fog történni. Sokan tettek volna arra, hogy az Eagles ismétel, de senki sem lepődött volna meg azon, ha mondjuk a Green Bay, a Minnesota, az Atlanta, vagy mondjuk a New Orleans jut a Super Bowlba. Ide tartozik a Los Angeles Rams is, amely méretes nagybevásárlást tartott. A vezetőség elhozta Brandin Cooksot New Englandből, hogy a fiatal irányítónak, Jared Goffnak legyen egy első számú célpontja, a védelembe az amúgy is támadófalembereket reggeliző Aaron Donald mellé érkezett Ndamukong Suh, a secondarybe pedig két balhés, de annál tehetségesebb arc, Marcus Peters és Aqib Talib.
A fiatal vezetőedző, Sean McVay hatalmas feladatot kapott: egyfelől szabadjára engedhette kreativitását a támadójátékok megtervezésénél, másfelől kordában kellett tartania a nagyszájú védelmet, ahol hatalmas egókat kellett bezsúfolnia az öltözőbe.
Ehhez persze ott volt segítségként a rutinos Wade Phillips, akinek van akkora respektje a játékosok körében, hogy csírájában elfojtsa a kialakulóban lévő balhékat. A Rams vezetősége tehát a biztató 2017-es idény után azonnal all-int mondott, és összehozta az NFL legerősebb keretét.
Amely erődemonstrációt tartott az alapszakasz első felében, első nyolc meccsét megnyerte, és csak kétszer nem sikerült elérnie a 30 pontot. A 9. héten New Orleansba látogatott a csapat, ott a Drew Brees vezette Saints tökéletes rávilágított arra, hogy a Rams védelme inkább csak papíron jó, egyébként bőven sebezhető. McVayék 45-35-re kikaptak, de ezután nyertek a Seattle ellen, majd minden idők egyik legjobb alapszakaszmeccsén 54-51-re legyőzték a Kansas Cityt.