Érettségi: nemzetiségi vizsgákkal kezdenek pénteken a diákok

Nyíregyháza, 2018. május 9. Diákok beszélgetnek az aulában a történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban 2018. május 9-én. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 28. időszakában 1183 helyszínen összesen mintegy 110700-an adnak számot tudásukról. MTI Fotó: Balázs Attila

A nemzetiségi vizsgákkal pénteken megkezdődnek az írásbelik, vagyis ma a horvát, a német, a román, a szerb és a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyakból tehetnek vizsgát a középiskolások. Más iskolákban még csak ezután tartják a ballagási ünnepséget.

A ballagás mint szokás

a felvidéki Selmecbányáról indult, ahol az 1870-es években

az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a diákok énekekkel búcsúztak az iskolájuktól. Később az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás, és a 20. század elejére már általánossá vált.

Illusztráció Forrás: MTI/Balázs Attila

Népszerű szokássá vált, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzős diákok szerenáddal köszöntik tanáraikat. A ballagás napján az iskola zászlóját követve sétálnak végig a folyosókon a diákok, vállukra akasztva egy kis tarisznyát, amelybe az alsóbb osztályokba járó társaik

pogácsát, földet, sót, aprópénzt és egy képet tettek az iskoláról.

Idén is közzétette felhívását a Kézenfogva Alapítvány, amely hagyományteremtő akcióját 2016-ban indította el. Ennek jegyében a ballagást megelőző napokban, hetekben a kezdeményezéshez csatlakozó végzős diákok rokonaiktól, ismerőseiktől azt kérik, hogy a ballagásukra szánt drága csokrok helyett jelképes ajándékkal készüljenek, és a ballagásra szánt virágok árának egy részét fordítsák inkább jótékony célra, és segítsék közösen a fogyatékossággal élő fiatalokat.