Koronavírus: veszélyben lévő munkahelyek és a munkajog

A járvány ellenére a munkajogi szabályok nem lettek felfüggesztve, nincsenek sem új, sem eltérő rendelkezések a munkaviszony megszüntetésére. Továbbra is a Munka törvénykönyvének a szabályaiból kell kiindulni – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A koronavírus járvány gyakorlatilag hetek alatt juttatott cégeket, vállalkozásokat olyan helyzetbe, hogy a létükért küzdenek. Vannak vállalkozások, amelyek az alapanyag-ellátás akadozása miatt nem tudnak gyártani, más esetben (szolgáltatások, utazások, szálláshelyek) a kereslet drasztikus visszaesése a probléma, de az esetleges teljes bevétel elapadása miatt boltbezárások is bekövetkezhetnek.

Amit le kell szögezni az elején az az, hogy a munkajogi szabályok nem lettek felfüggesztve, nincsenek sem új, sem eltérő rendelkezések a munkaviszony megszüntetésére. Továbbra is a Munka törvénykönyvének a szabályaiból kell kiindulni.

A közös megegyezés – ahogyan azt a neve is mutatja – a felek teljesen szabad döntésén alapuló munkaviszony megszüntetési mód. Amennyiben a munkáltató a jelen körülmények között felajánlja, kezdeményezi, gondoljuk át, hogy milyen érdekünk fűződik ahhoz, hogy azt elfogadjuk.
Közös megegyezés esetén nem kell indoklás, semmilyen juttatás nem jár, csak ha a felek úgy állapodnak meg, nincs felmondási idő, végkielégítés.

Amennyiben nem írunk alá közös megegyezést, az nem jelenti azt, hogy a munkaviszonyunkat meg tudjuk menteni. A munkáltató felmondhat, de ebben az esetben a munkaviszony megszüntetése és az elszámolás a felmondás szabályai szerint történnek.

Sok munkáltató arra hivatkozással kezdeményezi a közös megegyezést, hogy a rendkívüli helyzet után majd visszaveszi a munkavállalót. Hangsúlyozni kell, hogy erre semmilyen kötelezettsége nem lesz.

Másfelől, ha teljesül is, a munkaviszony folytonossága nem fog fennállni ebben az esetben, így külön megállapodás nélkül a végkielégítésre való jogosultság időtartama is újra fog kezdődni. Amennyiben a visszavétel a munkáltató célja, arra más áthidaló megoldás is létezik, akár fizetés nélküli szabadság formájában is.

Lehet, hogy a munkáltató olyan anyagi helyzetben van, hogy valóban megszűnik, végkielégítéseket fizetni nem tud. Ebben az esetben sem érthető, hogy miért fosztaná meg a munkavállalókat a járandóságaiktól, akik munkaviszonyuk megszűnésével amúgy is nehéz helyzetbe kerülnek.

A munkáltatóval szemben fennálló anyagi követelések 3 év alatt évülnek el, a felszámolási eljárás hatálya alá került gazdálkodó szervezetnek a munkavállalói felé fennálló, kifizetetlen bértartozásait - beleértve a végkielégítést is - a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Bérgarancia Alaprészéből lehet rendezni, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek megfelelő összegű saját pénzügyi forrás hiányában erre nincs lehetősége.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Egy meggondolatlan közös megegyezéssel ezektől a lehetőségektől vághatjuk el magunkat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy korrekt közös megegyezés ne születhessen.

Amennyiben megszűnik munkaviszonyunk, tájékozódjunk az álláskeresők ellátásairól, illetve gondoskodjunk az egészségbiztosítási jogviszonyunk folyamatosságáról.

Munkavállalói és munkáltatói oldalon is nehéz napokat élünk. Átgondolt, felelősségteljes magatartásra, szükség esetén kompromisszumos, de továbbra is jogszerű és tisztességes megoldásokra van szükség ahhoz, hogy egyéni és össztársadalmi szinten is minimalizálhatóak legyenek a gazdasági károk – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.