The television channel Sky apparently saves the game operations of the 1 + 2 federal Luga with an early payment. That means: The millions should still flow in April! The rescue for many clubs firo: 11.03.2020, soccer, 2019/2020, 1.Bundesliga: Vfl Borussia Monchengladbach, Gladbach Borussia Monchengladbach - 1.FC Cologne Koeln 2: 1 game scene in the empty stadium, Borussia Park, Borussia Park because of the Corona Virus and the resulting risk of infection, the game takes place to the exclusion of spectators and fans. 1. Ghost game of the 1.Bundesliga Coronavirus | usage worldwide
Vágólapra másolva!
Egyre többen hangoztatják, egyre több érv szól amellett, hogy május elején újrainduljon az élet a német futballbajnokságban. A Bundesliga ezzel egyrészt vállalja az állatorvosi ló szerepét, másrészt viszont Münchhausen báróként saját hajánál fogva húzhatja ki magát a bajból.
A zárt kapus meccsek szükségességét hangsúlyozta Fritz Keller, a Német Labdarúgó Szövetség (DFB) elnöke, aki ugyanakkor megérti a szurkolók szempontjait, írja a magyar hírügynökség a vezető német sportlapot, a Kickert idézve. Ez pedig már egy olyan magas szintről érkező utalás egy lehetséges újrakezdésre, hogy érdemes kicsit körüljárni, mi is lehet a háttérben, illetve milyen irányt mutathat ez az igencsak nagy bajban lévő európai futballnak.
A Bundesliga két osztályában, illetve egész Németországban legutóbb március 9-én rendeztek mérkőzéseket,
jóval az előtt, hogy a kormány március 22-én hivatalosan is országos tilalmat rendelt el a tömegrendezvényekre az egyre gyorsabb ütemben terjedő koronavírus-járvány miatt. Európa legnépesebb országában megállt az élet, minden erőforrást a járvány terjedésének minél sikeresebb lassítására fordítottak, ami értelemszerűen együtt járt a gazdasági tevékenységek drasztikus visszaesésével – beleértve ebbe a sportszervezetek tevékenységét is.
Március 10. óta csak a fű nőtt a német stadionokban Forrás: AFP/Ina Fassbender
A koronavírus ellen viselt hadjáratban a komoly veszteségek ellenére is (cikkünk írásakor, hétfőn délelőtt 141 672 megbetegedést és 4404 halálesetet regisztrált a Robert Koch Intézet) a héten elkezdték kidolgozni a szigorú karanténintézkedések fokozatos feloldásának menetrendjét. Május 4-én részben újraindul az élet, újra megkezdődik a tanítás az általános iskolákban, az ezt megelőző hétvégén pedig akár az élvonalbeli (és a többi) futballbajnokság is újraindulhat. Erre azonban szigorúan csak zárt kapuk mögött kerülhet sor, miután a tömegrendezvényekre kiadott tiltást augusztus 31-ig meghosszabbította a német kormány.
Arról, hogy van-e értelme zárt kapuk mögött, azaz a szurkolók kizárásával sporteseményeket rendezni, megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint ez olyan, mint a kiolvasztott mirelit étel, és a DFB elnöke is pontosan tudja, hogy ez csak félmegoldást jelent:
Tisztában vagyunk azzal, hogy a szurkolók adják a labdarúgás szívét
– mondta, hozzátéve, hogy számos szurkolói klubbal folytattak már egyeztetéseket, és megértik a heves tiltakozásukat. De ez van, mert nagyon úgy néz ki, hogy ezúttal a nyakkendősöknek van igazuk.
A német futball-liga (DFL) április 23-án ül össze, hogy meghozza a döntését, és jelenleg az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy élve a kormány döntése adta lehetőségekkel, újrakezdődik a bajnokság. Ez ugyanis a Bundesliga 1. és 2. osztályában szereplő, összesen 36 csapata közel felének egyet jelentene a túléléssel, és ez még olyan nagy múltú sztárcsapatokra is igaz, mint például a Schalke 04. A DFL az újraindulással ugyanis – legalább részben – teljesíteni tudja a tévéknek tett vállalásait, azaz legalább onnan számíthatnak pénzre a csapatok, még ha a meccsnapi bevételekről (a jegyeladásból és a szurkolók által a stadionban elköltött pénzekről) le is kell mondaniuk.
A Bundesliga ezzel mintegy magára vállalja, hogy az európai szövetség, azaz az UEFA állatorvosi lova legyen. Ha náluk működőképes lesz a zárt kapus rendszer (és nem sok kétségünk van afelől, hogy meg fogják tudni oldani), akkor Európa többi országában is elindulhatnak a bajnokságok. Aleksandar Ceferin, az UEFA elnöke már nyilvánvalóvá tette, hogy
az elsődleges cél az, hogy mindenhol befejezzék a bajnokságokat, hivatalos végeredményt hirdessenek,
és ezek alapján álljon össze a következő európai kupaidény mezőnye úgy a Bajnokok Ligájában, mint az Európa-ligában. Az UEFA április 21-re videokonferenciát szervez az 55 tagállam futballszövetségeinek részvételével, majd két nappal később a végrehajtó bizottság is összeül, hogy megvitassák az előttük álló lehetőségeket. Nem kétséges, hogy a németek döntése nagyon sokat fog nyomni a latban, sokan követni fogják a példájukat, nem véletlen, hogy több ország is készenlétben áll már a folytatásra.
Így állnak a csapatok
A listavezető és bajnoki címvédő Bayern Münchennél úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben van. A bajorok április 3-án 2023-ig meghosszabbították a szezon közben kirúgott Niko Kovac helyére leültetett addigi másodedző, Hansi Flick szerződését, véget vetve a pletykáknak, egyúttal megnyugtatva a novemberi kinevezése óta a csapattal 21-ből 18 meccset megnyerő szakembert.
Hansi Flick remek munkát végez a német rekordbajnoknál Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Sven Hoppe
Pár nappal később a csapat egyik legfontosabb játékosa, a világbajnok középpályás, Thomas Müller is szerződést hosszabbított (szintén 2023-ig), és a részben a nyilvánosság előtt zajló, kissé akadozó tárgyalások ellenére feltehetően Manuel Neuer is hosszabbítani fog. A Bayern egyébiránt már két hete megkezdte az edzéseket, igaz, miután Bajorország a legfertőzöttebb német tartomány, nekik fokozottan kell figyelniük a közegészségügyi szabályok betartására.
A bajorokra a kilenc bajnoki meccs mellett vár még egy kupaelődöntő az Eintracht Frankfurttal szemben, és vélhetően egy döntő is.
Valamint ott van még a BL-sorozat is, ahol a 3-0-s idegenbeli siker után már csak formaságnak tűnik a Chelsea elleni nyolcaddöntő visszavágója, utána viszont még jöhet a negyeddöntő, ennek a menetrendjét azonban egyelőre nem dolgozta ki az UEFA.
Nem jött jókor a kényszerszünet az RB Leipzignek, amelyik 50 ponttal, öt ponttal a Bayern és eggyel a Dortmund mögött a bajnokság harmadik helyén áll, kettős győzelemmel (1-0 Londonban, 3-0 Lipcsében) búcsúztatta a BL tavalyi döntősét, a Tottenhamet,
és valós esélyesként üldözte a müncheni sztárcsapatot a bajnoki címért folyó versenyfutásban.
A Leipzig a Bayernnel holtversenyben a legkevesebb, 26 gólt kapta a bajnokságban, amiben elévülhetetlen érdemei vannak a ma már a világ legjobb kapusai között számon tartott Gulácsi Péternek.
A hatodik helyre rangsorolta a világ legjobb kapusai között Gulácsi Pétert a Four Four Two című futballszaklap nemzetközi kiadása. A Bundesligában jelenleg a harmadik helyen álló csapat 29 éves magyar válogatott kapusa olyan világsztárokat előz meg, mint a Manchester United spanyol klasszisa, David De Gea, vagy a Bayern München világbajnok kapusa, Manuel Neuer.
A kényszerszünet jól jött viszont a sérült Willi Orbánnak, akiről Julian Nagelsmann vezetőedző április elején úgy nyilatkozott, hogy „időt nyert", habár az egyéni edzésekkel még mindig lemaradásban van a társakhoz képest. A lipcsei csapat jelenlegi legnagyobb sztárjának, a góllövőlistán a 25 gólos Robert Lewandowski mögött 21 góllal a második helyen álló Timo Wernernek a sorsa továbbra is kérdéses, bár nagy meglepetés lenne, ha a következő szezont nem Jürgen Klopp irányításával kezdené meg Liverpoolban.
Berlinben április 14-én megkezdte a munkát Bruno Labbadia, aki Ante Covic, Jürgen Klinsmann és Alexander Nouri után
már a negyedik vezetőedző az idei szezonban a Hertha kispadján.
Időközben visszatért a fővárosi klubhoz az első csapatot négy és fél éven át sikeresen irányító Dárdai Pál is, aki újfent az utánpótlásban vállal munkát. A klub legnagyobb befektetője, Lars Windhorst eközben akkora számokat puffogtat, hogy attól minden Hertha-drukkernek könnybe lábad a szeme: a klub ugyanis idén nyáron akár 150 millió eurót is eltapsolhat az átigazolási piacon, és ezt Michael Preetz sportigazgató is megerősítette.
Michael Preetz (elöl) végre önfeledten költheti a mellette ülő Lars Windhorst pénzét Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Andreas Gora
Hírek szerint a Hertha már be is jelentkezett a Paris Saint-Germainnél a 2014-ben a német válogatottal vb-aranyat nyerő Julian Draxlerért. Csak emlékeztetőül: Dárdai Pál négy és fél év alatt kevesebb mint 50 millió eurót adhatott ki új játékosokra...
Dortmundban a klub téli igazolása, Erling Haaland körül máris legyeskednek a kérők, a Real Madridnál szinte már tényként kezelik, hogy 2022-ben az ő játékosuk lesz a norvég tehetség. A Real Madridtól még 2018-ban kölcsönvett Achraf Hakimi már alá is írta öt évre szóló szerződését a spanyol klubhoz, és könnyen lehet, hogy nyáron már Jadon Sancho sem lesz a klub játékosa, a fiatal csatárért sorban állnak a leggazdagabb Premier League-klubok.
A BVB és Ruhr-vidéki ősellensége, a Schalke 04 többé-kevésbé hasonló cipőben járnak, de utóbbi talán még szorultabb helyzetben van. A hagyományosan nagyon biztos gazdasági alapokon álló, és nagy szurkolói bázist maguk mögött tudó klubok is óriási veszteségeket kénytelenek elkönyvelni a kényszerű leállás miatt.
Ugyanakkor a klubvezetők azzal is tisztában vannak, hogy a jövőben is szükségük lesz a drukkerekre,
ezért olyan megoldáson dolgoznak a szurkolói érdekképviseletekkel közösen, amelyik mindkét fél számára tisztességes megoldást kínál.
A cél az, hogy, amikor visszatérhetnek a szurkolók, akkor is így nézzenek ki a lelátók a Signal Iduna Parkban, és persze a többi stadionban is Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Firo/Sebastian El-Saqqa
A BVB honlapján megjelent cikkben részletesen leírják, hogy minden szurkolónak
maradéktalanul visszafizetik a napi jegyek árát, mégpedig a banki költséggel és az esetleges postaköltséggel együtt.
Ugyanígy a bérletesek is visszakapják az elmaradt mérkőzések után arányosan járó pénzeket, ahogy a Wolfsburg és a Paderborn elleni idegenbeli meccsekre megvett jegyek árát is visszafizetik, amint a két rendező klub hivatalosan is törli a mérkőzéseket. A klub a szurkolókkal együtt létrehozott egy alapítványt, ahová azoknak a bérleteknek és jegyeknek az árának 19,09%-a kerül, amelyeket nem akarnak visszaváltani a szurkolók, így segítve a klubjukat.
Minden egyes vissza nem váltott bérlet és meccsjegy nélkülözhetetlen hozzájárulást jelent az anyagi helyzetünk stabilizálásához, az egyesület túlélésének biztosításához"
– hangsúlyozta a Schalke vezetősége által április 8-án kiadott közlemény, rámutatva, hogy még egy ekkora klub is milyen nagy bajba kerülhet akár egyetlen hónap alatt.
A szolidaritás korábban is sajátja volt a német focinak, 2005-ben például a Bayern München kölcsöne mentette meg a csődtől a Dortmundot, és a legtehetősebb klubok ezúttal is a kisebbek segítségére siettek. A BL-ben érdekelt négy csapat – Bayern, Dortmund, Leipzig és Leverkusen – egységesen lemondott 5-5 millió euróról a nekik járó tévés jogdíjból, létrehozva így egy 20 millió eurós alapot a bajba jutott klubok megsegítésére.
Nem lesznek üresek a lelátók
Illetve de, vagyis mégsem. A Borussia Mönchengladbach otthonában, a Borussia Park stadionban már készülnek az újrakezdésre. A klub munkatársai több száz kartonfigurát vágtak ki, melyekre a csapat elkötelezett szurkolóinak fényképei kerültek. Ők fogják a helyszínen „nézni" a mérkőzéseket, amíg az igazi drukkerek nem térhetnek vissza a lelátókra.
Eközben a Mönchengladbach játékosai elsőként mondtak le a fizetésük egy jelentős részéről, amit az amúgy is szinte egy nagy családként működő Union Berlin focistái még tovább vittek, ők egyáltalán nem veszik fel a fizetésüket. Augsburgban a klub egy olyan szolgáltatónak segít be, amelyik azoknak az időseknek szállít ki ételt, akik a leginkább veszélyeztetettek a COVID-19-cel szemben, míg Szalai Ádám klubja, az FSV Mainz 2000 jegyet ajánlott fel azoknak a mentősöknek, orvosoknak, ápolóknak, akik a legnagyobb munkát végzik a járvány elleni harcban.
Azok a klubok nincsenek bajban, amelyeknél többé-kevésbé végtelen források állnak rendelkezésre, mert vagy Bayern Münchennek hívják, vagy olyan tulajdonos áll mögötte (RB Leipzig, Hoffenheim, a világ egyik legnagyobb gyógyszergyára által támogatott Bayer Leverkusen, a Volkswagen-csoport által felügyelt Vfl Wolfsburg), aki képes vállalni a veszteségeket, a kisebb csapatoknál azonban meg kell húzni a nadrágszíjat. Különösen igaz lehet ez olyan csapatokra, amelyek nagy költségekbe verték magukat, például az új stadiont építő SC Freiburgra. Az már egészen biztos, hogy az építkezés leállása miatt Sallai Rolandék nem a 35 ezer férőhelyes új otthonukban kezdhetik meg a 2020-2021-es szezont.
