Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Időnként komoly viták folynak arról, hogy Kína mennyiben fenyegeti az Egyesült Államok vezető szerepét az ipari automatizáció területén. Az adatok szerint azonban ez a vita lényegében értelmetlen, ugyanis se Kína, se az Egyesült Államok nem számít vezetőnek az ipari robotok gyártásában – írja az Asia Times elemzése.
Japán és Európa ugyanis már hosszú évekkel ezelőtt átvette a vezető szerepet,
és jelenleg ez a két régió az ipari robotok legnagyobb fejlesztője és gyártója.
Noha az ipari automatizáció terén különböző szempontok szerint lehet mérni a vezető szerepet, arról közmegegyezés van, hogy az ipari robotok igen fontos indikátoroknak számítanak, ha egy ország vagy térség feldolgozóipari fejlettségéről van szó. Kína rendkívül sok ipari robotot vásárol, de relatíve keveset gyárt. Az USA-ban ugyanez a helyzet, annyi különbséggel, hogy az Egyesült Államok sokkal kevesebbet vásárol Kínához képest.
Az International Federation of Robotics (IFR) elemzése szerint Kína 2013 óta a világ legnagyobb ipari robot felvevőpiaca – ráadásul a piac mérete megnégyszereződött az elmúlt hét évben. 2018-ban Kína adta az összes üzembe helyezés 36 százalékát. A nagy szakadékot az mutatja, hogy a második Japán csak 13 százalékot tudhat magáénak. Japánt az USA (10 százalék), Dél-Korea (9 százalék), valamint Németország (6 százalék) követi.
Régiós bontásban az látszik, hogy 2018-ban az ázsiai és a csendes-óceáni térség vezette a robotok üzembe helyezési rangsorát 67 százalékkal; a második Európa lett 18 százalékkal, míg a harmadik helyezést az amerikai kontinens érte el 13 százalékkal.
Az iparági felhasználás tekintetében:
Mivel az IRF utolsó teljes elemzett éve 2018 volt, ezért ezek a legfrissebb adatok.
Noha az IRF nem közöl részletes adatokat az ipari robotok gyártásáról, de más elemzésekből kiderül, hogy csak néhány japán gyártó (Fanuc, Yaskawa, Kawasaki és mások) adja a teljes robotkínálat legalább 60 százalékát, méghozzá világszerte. Emellett az olyan európai vállalatok, mint az ABB vagy a Kuka közel 30 százalékát adják a robotgyártásnak.
Vagyis Japán és Európa együtt a teljes kínálat nagyjából 90 százalékát uralja.
Az eladásokat tekintve pedig négy vállalat, a Fanuc, a Yaskawa, az ABB és a Kuka együtt a globális piac legalább 70 százalékát irányítja.
A teljes kép azonban izgalmasabb, ha azt nézzük, hogy állnak a tulajdonviszonyok az egyes nagy gyártók mögött. A Kuka nevű német vállalatot ugyanis 2016-ban megvette a kínai Midea Group, de az elmúlt öt évben a kínai cégek sorra vásároltak föl nagyjából egy tucat európai és amerikai gyártót. A kínai kormány pedig jelentős összegekkel támogatta is ezeket az akvizíciókat, ami miatt egyre nagyobb ellenszéllel kell szembenéznie Európában és az USA-ban egyaránt.
A legnagyobb kínai iparirobot-gyártó cég, a Siasun például közvetlen kapcsolatban áll a kínai tudományos akadémiával. A cég pedig egyre lendületesebben terjeszkedik. Jelenleg már 30 országba exportál és 17 országgal van szoros üzleti kapcsolata. Az IFR úgy számolt, hogy a kínai gyártású gépek 2018-ban a globális üzembe helyezések 10 százalékát adták, de Kínában ez az arány 27 százalék.
Ez még mindig nem számít vezető szerepnek, de hatalmas növekedés, ha azt nézzük, hogy 2012-ben a kínai cégek által gyártott robotok aránya pontosan nulla százalék volt az országban.
Miközben pedig az Egyesült Államok egyre nagyobb távolságot igyekszik tartani Kínától, az európai és japán vállalatok aktívan segítik a kínai robotipart. 2019 szeptemberében például a svájci-svéd ABB el is kezdte egy új gyár építését Sanghajban. Japán oldaláról pedig a Fanuc, a Yaskawa Electric, valamint a Kawasaki Heavy Industires egyaránt az elmúlt három évben kiterjesztette a működését Kínában.
Mindazonáltal egyelőre még nem világos az ipari robotok jövője Kínában. 2018-ban ugyanis az üzembe helyezések száma 1 százalékkal csökkent a világ második legnagyobb gazdaságában, miközben ugyanebben az évben Japánban 21, az USA-ban 22, Németországban pedig 26 százalékos volt a növekedés. Dél-Koreában szintén 5 százalékos volt a csökkenés, ami annak tudható be, hogy Kínában és Dél-Koreában a mobiltelefon-piac gyengélkedése visszafogta a robotok iránti keresletet, míg más országokban az autóipar például igen erősen hajtotta a keresletet.
Ezzel egyébként a globális üzembe helyezések növekedése is jelentősen lelassult az utolsó mért évben.
2018-ban mindössze 6 százalékos volt a növekedés, szemben az egy évvel korábban mért 32 százalékkal. Az IFR 2019-re vonatkozó legutóbbi becslése arra utalt, hogy a mobiltelefonok és az autók piaca egyaránt zsugorodott, ami további lassulást jelenthet a robotok terén is, de a teljes jelentés várhatóan szeptemberben jelenik majd meg.
A 2020-as év azonban teljes felfordulást hozott ezen a területen is, ahogy a koronavírus-járvány miatt tömegével zártak be az üzemek. Összevetésképpen, a 2009-es válság idején - világszerte - 47 százalékkal estek vissza az ipari robotok üzembe helyezései,
de ha idén ennek a csökkenésnek csak a fele valósulna meg, az is hatalmas zuhanást jelentene az iparágnak.
Egyelőre az látszik, hogy a vezető japán robotgyártó, a Fanuc 19 százalékos, éves alapú, bevételcsökkentésről számolt be a júniusban véget ért három hónapra, és a cég 17 százalékos bevételcsökkenésre számít a 2021 márciusában véget érő pénzügyi évre. A tavalyi pénzügyi évben egyébként 20 százalékos volt a cég bevételcsökkenése.
