Jobbikos belháború miatt nem vették Jakab Péter pártelnökségét nyilvántartásba

JAKAB Péter
Budapest, 2020. március 2. Jakab Péter, a Jobbik elnöke azonnali kérdést tesz fel a miniszterelnöknek az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 2-án. MTI/Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
A Mandiner informátorai szerint a Jobbik korábbi, Sneider Tamás-féle vezetésének akciózgatása miatt nem vette a bíróság július elején nyilvántartásba Jakab Péter mostani, gyurcsányista pártelnököt. Jogi értelemben tehát a Jobbiknak nincs elnöke. A belháború másik következménye, hogy a Jobbik valószínűleg nem tudja az antiszemita és rasszista Bíró Lászlót a saját jelöltjeként indítani az októberi, borsodi időközi választáson.
Vágólapra másolva!

Az Origo is beszámolt róla, hogy az október 11-ére kiírt tiszaújvárosi időközi országgyűlési választáson megtámadták a Jobbik mint jelölőszervezet nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottságnál.

A nyilvántartásba vételi kérelem elleni fellebbezési érvelés lényege az, hogy mivel a januári tisztújító kongresszuson hozott döntéseket még nem jegyeztette be a Jobbik a bírósági nyilvántartásba, így jelenleg a párt nevében joghatályosan senki sem tehet nyilatkozatokat, azaz

hivatalosan jelölőszervezetként sem jelenhetnek meg az időközi választáson.

A Jobbik januárban megválasztott, de jogerősen még bírósági nyilvántartásba nem vett elnöke, a Gyurcsányhoz közeledő Jakab Péter viszont a Fideszt és a bíróságot hibáztatja az ügyben - írja a Mandiner. Jakab szerint „a bíróságnak 7 hónap is kevés volt ahhoz, hogy ezt átvezesse a birosag.hu-ra, hiába kaptam meg az elnökként való bejegyzésemről szóló végzést július 9-én".

Jakabnak ez az „érvelése" nonszensz a tények tükrében.

Jakab Péter Forrás: MTI/Kovács Tamás

A Mandiner jobbikos informátorai szerint ugyanis Jakab a változásbejegyzésről kapott egy végzést július 9-én, azonban

a végzéssel szemben 15 napos határidővel fellebbezéssel élhetnek az érintettek

(jelen esetben azok, akiket a tisztújító kongresszuson hozott döntés eredményeképpen törölne a bíróság a nyilvántartásból, vagyis: Sneider Tamás, Bana Tibor, Hegedűs Lórántné, Stummer János, Gyüre Csaba).

Ha a határidő lejárta előtt lemondtak volna a fellebbezési jogukról, akkor a végzés a lemondás időpontjában jogerőre emelkedhetett volna, azonban a Mandiner forrása szerint

volt, aki nem mondott le a fellebbezési jogáról.

Ez azt jelenti, hogy a Jobbik korábbi, Sneider Tamás-féle vezetése enyhén szólva sem könnyítette meg a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedését, így az új elnökség nyilvántartásba vételére július első felében nem kerülhetett sor.

A Mandinernek Bana Tibort sikerült elérnie, a volt jobbikos, mára független országgyűlési képviselő azt nyilatkozta, hogy ő lemondott a fellebbezési jogáról. Sneider Tamás is nyilatkozott a téma kapcsán,

ő nem mondott le a fellebbezési jogáról, de állítása szerint eszébe sem jutott fellebbezni.

A többieket (tehát Hegedűs Lórántnét, Stummer Jánost és Gyüre Csabát) egyelőre nem sikerült elérnie a konzervatív portálnak.

Káosz, belharc és szakmaiatlanság a Jobbikon belül

A Jobbik januári tisztújítását egyébként rengeteg konfliktus övezte.

A kongresszust követő hónapokban zárták ki a pártból Sneider Tamást és Varga-Damm Andreát. Farkas Gergely kilépett a frakcióból, Bana Tibor és Bencsik János pedig az egész pártot otthagyta.

Sneider Tamás júniusban azt nyilatkozta az Azonnalinak, hogy a Jobbik újonnan megválasztott vezetése még arra sem volt hajlandó, hogy „kérjék a pártelnöki lemondási nyilatkozatomat, mint ahogy ezt én korábban megtettem Vona Gábortól, hogy könnyebben jegyeztethessék be az új elnököt. Ennek köszönhetően még mindig én vagyok papíron a Jobbik elnökeként bejegyezve – csak május 12-én lejárt a mandátumom, így az én mandátumom már nem, Péteré pedig még nem hatályos. Itt már nincs szakmaiság".

Varga-Damm Andrea pedig arról beszélt, hogy a Jobbik a kizárások kapcsán sem volt a helyzet magaslatán, mert Farkas Gergelyt végül nem zárták ki a pártból, Sneider Tamást meg „kétszer is". Sneider erről azt mondta, hogy „azért zárták ki őt a pártból „kétszer is", mert nemcsak, hogy az ő részére küldték el az erről szóló levelet, de a Farkas Gergely részére címzett levél borítékjában is a Sneider kizárásáról szóló határozat volt benne, vagyis Farkas nem kapta meg a sajátját.

- tette hozzá Sneider.

A Fidesz jelöltje Koncz Zsófia

Az október 11-i szerencsi időközi választáson a baloldali összefogás

Bíró Lászlót indítja jelöltként. A jobbikos politikus a saját pártja jelöltje ugyan a fenti okok miatt nem lehet, de a többi baloldali párté igen.

Bíró László Forrás: MTI

Ahogy azt az Origo is megírta, Bíró korábban rasszista és antiszemita megjegyzéseket tett a Facebookon.

Budapestet például „Judapestnek", az izraeli turistákat pedig „tetűcsúzdásoknak" nevezte.

A Fidesz jelöltje a tragikus körülmények között meghalt Koncz Ferenc lánya, Koncz Zsófia lesz, aki a konzervatív portál szerint már össze is gyűjtötte a jelöltséghez szükséges ajánlások több mint ötszörösét.