Ahogy a Statista összeállítása és a témáról készített ENSZ-tanulmány bemutatja, országonként igen eltérő részletekkel születtek meg azok az eddigi szabályok, amelyek tiltják a műanyag táskák használatát (a tanulmány némileg korábbi állapotokat tükröző adatokból készült, azért, hogy készítői a lehető legtöbb országra vizsgálhassák egyszerre az adott időszakra jellemző állapotot). Mintegy 69 ország alkotott már erre vonatkozó előírásokat, és érdemes megemlíteni, hogy ezen országok között is a legszigorúbb szabályok a fejlődő országokban, különösen Afrikában találhatók. Sokfelé egyelőre külön díjtételekkel vagy adóztatással próbálják visszaszorítani a műanyag táskák használatát, a 32 ilyen ország többsége európai.
Úgy tűnik, a fejlődő országokban jóval kategórikusabbak a tiltó rendelkezéseket illetően, még Afrikában is, ahol ezek a táskák nagyon népszerűek.
Ennek két oka van: a fejlődő országok többségében igen gyenge lábakon áll a hulladékkezelés, így - például - számos afrikai államban az tűnt jó megoldásnak, ha szigorúan és következetesen tiltják a zacskók vagy azok bizonyos típusainak használatát. A másik oka, ezzel összefüggésben, hogy sikerült a műanyagipari termékek előállításához kapcsolódó lobbierőt letörni - bár ennek rövid távon gazdasági nehézségek lettek a velejárói, hiszen a gyártó vagy importáló cégek kénytelenek voltak leépíteni, illetve a GDP-hez is kevesebbet adnak hozzá.
A szabályozások országonként ugyanakkor tényleg egészen eltérő tartalommal készültek. Például Franciaországban, Ausztriában és Olaszországban számos típusú zacskót tiltanak úgy, hogy helyükre komposztálhatók kerülhetnek.
Ez egyébként világszerte jellemző tendencia, pusztán néhány olyan ország van a világon, ahol kivétel nélkül, egyöntetűen betiltottak minden, nem komposztálható anyagból készült műanyag táskát. Sok országban a többször használatos nejlonokat szeretnék előtérbe tolni, ám ezekért gyakran többet kell fizetni a vásárlóknak. Más szabályok pedig elsősorban nem a helybeni használatot, hanem a műanyag táskák gyártását vagy behozatalát tiltják. Globális értelemben tekintett egységes szabályozásról tehát biztosan nem lehet beszélni, és sokszor van átfedés az egyes részszabályok között is.
2021. július 1-je fontos mérföldkő lehet Magyarországon, differenciált szabályozás jön
2020. július 3-án az Országgyűlés 195 igen szavazattal fogadta el az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot, mellyel felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben tiltsa be 2021. július 1-jétől az egyes egyszer használatos műanyag termékek forgalomba hozatalát a műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló uniós irányelv alapján."Megkezdjük a műanyag hordtasakok számának csökkentéséhez szükséges intézkedések foganatosítását: betiltásra kerülnek ugyanis a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag hordtasakok is a biológiailag lebomló műanyag hordtasakok kivételével" - mondta a törvény elfogadását követően Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára, hozzátéve ezzel újabb lépést tettünk afelé, hogy megfeleljünk a műanyag hordtasakok számának drasztikus csökkentését célzó ‒ az uniós irányelvi szabályokkal összhangban álló ‒ kormányzati célkitűzéseknek.
A hazai műanyag hordtasakokkal kapcsolatos lakossági szokások, a műanyagipari érdekképviseletek álláspontja alapján a jogszabály a műanyag hordtasakok vonatkozásában differenciált szabályozást vezet be.
A világszinten is jelentős, nagy gazdaságok közül legutóbb Kína jelentett be szigorítást, idén év végéig minden nagyobb városban betiltják valamennyi, nem komposzttálható zacskó használatát, amit 2022-ben országos hatályúvá terjesztenének ki.