Latrinák mesélnek a középkori emberek egészségéről

latrina
Fából készült latrina Rigában
Vágólapra másolva!
A Cambridge-i Egyetem kutatói két, különböző középkori latrina tartalmát elemezték, ahol a mikrobiális sokféleséget analizálták. Az eredményeik betekintést adnak az iparosodás előtti időkben élő, vadászó-gyűjtögető közösségek egészségi állapotáról, ami több szempontból is fontos. Az egykori, antibiotikumok és feldolgozott élelmiszerek előtti korok emberének mikrobiomja ugyanis segíthet feltárni azt, hogy ma mit is tekinthetünk egészséges mikrobiomnak.
Vágólapra másolva!

Újraértelmezték a mikrobiom változásait

Az elmúlt években végzett vizsgálatok megerősítették, hogy az iparosodott társadalmakban élők mikrobiomja jelentősen eltér a vadászó-gyűjtögető közösségekétől. Ennek hátterében valószínűleg olyan, leginkább a modern, iparosodott világra és a fejlett társadalmakra jellemző problémák állnak, mint például a gyulladásos bélbetegségek, az allergia vagy épp az elhízás.

A Royal Society B Philosophical Transactions tudományos folyóiratban most publikált tanulmány arra vállalkozott, hogy középkori latrinák segítségével értelmezze a mikrobiom változásait.

Fából készült latrina Rigában Forrás: Uldis Kalejs

– mondta Piers Mitchell, a Cambridge-i Egyetem kutatója a Phys.org tudományos portálnak, aki mikroszkóp alatt vizsgálta a régészek által feltárt latrinákban talált, megszáradt ürülék tartalmát.

Hozzátette: ha meg akarják határozni, hogy mit is tekinthetünk a modern emberek egészséges mikrobiomjának, akkor „el kell kezdenünk vizsgálni az őseink mikrobiomjait, akik az antibiotikumok, a gyorséttermek és az iparosodás egyéb csapdái előtt éltek".

Megvannak a saját jellegzetes vonásaik

Kirsten Bos, a Max Planck Humán Történeti Tudományok Intézetének ősi kutatója és a tanulmány egyik vezetője először szkeptikus volt a régóta rendezetlen latrinák tartalmának kivizsgálásának megvalósíthatóságával kapcsolatban.

– magyarázta Bos. – Az ősi baktériumok molekuláris jeleit eddig leginkább a csontok és fogak segítségével vizsgáltuk.

Mikroszkópos galandféreg-pete a rigai középkori latrinából Forrás: Ivy Yeh

A csapat a 14-15. századi jeruzsálemi és rigai középkori latrinák tartalmát elemezte. Az első kihívással akkor szembesültek, amikor meg kellett különböztetni egymástól az emésztőrendszerből, illetve a környezetből, legfőképp a talajból származó mikroorganizmusokat.

A kutatók baktériumok, archeák, állati egysejtűek, élősködő férgek, gombák és egyéb szervezetek széles skáláját azonosították.

Ezek némelyike ma is megtalálható az emberi bélben.

– vonta le a következtetést Bos.

Susanna Sabin, a tanulmány vezető szerzője az eredményeket összehasonlította más mikrobiomokkal. Végül arra jutott, hogy

mind a jeruzsálemi, mind a rigai mikrobiomok hasonlítanak az iparosodott, illetve a modern vadászó-gyűjtögető embercsoportok mikrobiomjára, ám mégis egy saját, egyedi csoportot alkotnak a maguk jellegzetességeivel.

Susanna Sabin, a tanulmány vezető szerzője a laborban Forrás: Zandra Fagernäs

Hangsúlyozta, hogy egyelőre „nem ismernek olyan, modern csoportot, amely az itt látható mikrobiális tartalmat rejtené magában".

A szakemberek ezért úgy gondolják, hogy további kutatásra lesz szükségük más régészeti helyszíneken és időszakokban ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék, hogyan változott a mikrobiom az emberi csoportokban a történelem folyamán.