Már két évtizede folytatják magyarellenes kampányukat Gyurcsányék

Gyurcsány Ferenc és felesége az elmúlt két évtizedben számtalan alkalommal léptek fel a magyar nemzet érdekeivel szemben, Brüsszeltől Budapesten át Kolozsvárig. A bukott miniszterelnök elsősorban a külhoni magyarok jogegyenlősége ellen szervezett gyűlöletkampányokat, már 2001-től, és ez a folyamat napjainkban is zajlik. Gyurcsányné pedig, amióta európai parlamenti képviselő – vagyis 2019 júliusától kezdődően –, főleg Brüsszelben és Strasbourgban visel hadat a magyar érdekek ellen. Felidézzük a Gyurcsány házaspár legemlékezetesebb magyarellenes lépéseit.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, Gyurcsányné az Európai Parlament csütörtöki ülésén a történelmi Magyarország egykori, Szlovákia mostani fővárosát, Pozsonyt, „Bratislavának" nevezte, ráadásul ezt magyar nyelven – vagyis még csak az idegen nyelvi környezetre sem hivatkozhat a DK EP-képviselője.

Gyurcsányné és Gyurcsány Ferenc a bukott miniszterelnök 14. évértékelő beszéde után, 2018. január 27-én Forrás: MTI/Mohai Balázs

Később előkerült erről egy videofelvétel is.

Hidvégi Balázs fideszes EP-képviselőt idézve

aki a kommunista diktatúra pártelitéhez tartozó családban nő fel, annak a magyar nemzet érzései vagy épp történelme nem sokat jelent. De azt már nézni is rossz, hogy tényleg ennyire meg akar felelni mindenkinek a magyar népen kívül.

Gyurcsányné – férjéhez hasonlóan – követi a több mint 100 éves magyarországi baloldali internacionalista hagyományt.

A „bratislavazó" Gyurcsányné egyébként láthatóan arra törekszik, hogy a magyarországi, de külföldi érdekeket szolgáló baloldali összefogás kormányfőjelöltje legyen.

Az alábbiakban összeszedtük, hogy az elmúlt két évtizedben a Gyurcsány házaspár miként lépett fel a magyarok érdekérvényesítése ellen, Brüsszeltől Budapesten át Kolozsvárig.

Gyurcsány Ferenc sorozatos gyűlöletkampánya a külhoni magyarokkal szemben

Az először MDF-es, 2010 után pedig DK-s politikus Debreczeni Józsefnek 2006-ban jelent meg egy propagandakönyve Gyurcsány Ferencről, amelyben az akkori MSZP-s miniszterelnök elismerte, hogy 2001-ben, Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt tanácsadójaként

ő javasolta azt, hogy riogassák a magyar választókat azzal, hogy az Orbán-Năstase-megállapodás miatt 23 millió román munkavállaló fogja elözönleni Magyarországot, elvéve milliók munkáját – a megállapodás az erdélyi magyaroknak könnyítette meg az életét.

Az akkori román számlálás szerint egyébként 19,4 millióan vallották magukat román nemzetiségűeknek keleti szomszédunkban, 23 millió román soha a történelem folyamán nem létezett. Románia lakossága a rendszerváltáskor, 1990-ben volt összesen 23 millió, 2001-ben már a 22 milliót sem érte el, ebben azonban benne voltak a kisebbségek is, köztük a több mint másfél millió magyar – vagyis Gyurcsány már ekkor lerománozta az erdélyi magyarokat.

Az elmúlt 30 év magyar politikatörtének egyik legotrombább hazugságkampányáért Gyurcsányék egyszer sem kértek bocsánatot.

Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc, Budapest, 2005. november 12. Forrás: MTI/Illyés Tibor

2004. december 5-én, Magyarországon népszavazást tartottak, két témában, az egyik a kórházak privatizációjához kapcsolódott, a másik pedig a Magyarok Világszövetségének a kezdeményezésére a Magyarország mai határain kívül élő magyarok magyar állampolgárságának a megadásáról szólt. Ez a köznyelvben a „kettős állampolgársági" népszavazásként vált ismertté, de amúgy a többes állampolgárság bevezetésének az intézményét tette volna lehetővé hazánkban, a civilizált világ más országaihoz hasonlóan.

A kérdés így szól: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

Végül alig több, mint 3 millió szavazó járult az urnákhoz a 8 millió szavazásra jogosultból, így a népszavazás érvénytelen lett. Az alacsony részvételben nagy szerepet játszott Gyurcsány Ferenc magyarellenes propagandája,

az akkori miniszterelnök ugyanis azzal riogatott, hogy amennyiben a külhoni magyarok magyar állampolgárságot fognak kapni, akkor azonnal áttelepül Magyarországra 800 ezer ember, és elveszi a nyugdíjat és a munkát az itteniektől.

Duray Miklós (a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának egykori ügyvezető alelnöke) 2004 novemberében erről ezt mondta:

Aki nyolcszázezer határon túl élő magyar áttelepülésével riogatja a hazai közvéleményt, az vagy nem normális, vagy egyszerűen csak gazember.

Gyurcsány a kampány folyamán más hazugságot is kitalált, amivel hergelhetett a külhoni magyarok ellen, például: „a kettős állampolgároknak és hozzátartozóiknak is járni fog az ingyenes magyarországi egészségügyi ellátás". Ez egyértelmű hazugság volt, hiszen a társadalombiztosítási jogosultság nem állampolgársághoz kötött, hanem a járulék fizetéséhez.

Gyurcsányék egyéb hazugságokat is kitaláltak akkor, például: „A határon túliak sorban állnak a magyar nyugdíjért", vagy „havi 20 ezer forintba fog kerülni minden magyarországi családnak a kettős állampolgárság".

Forrás: ORIGO

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó, későbbi országgyűlési képviselő még óriásplakátokon is uszított a külhoni magyarok ellen.

Bangóné Borbély Ildikó a plakáton Forrás: 888.hu

Gyurcsány más módon is fellépett a külhoni magyarok érdekkérvényesítésének a szűkítése érdekében.

2006-ot követően például nem hívta össze az első Orbán-kormány által alapított Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT).

A MÁÉRT az egyetemes magyarság legfontosabb tanácskozó testülete, így a magyar-magyar párbeszéd intézményes formája volt már akkor is, amin a magyarországi és a kárpát-medencei magyar politikusok tudtak eszmecserét folytatni. A szervezet a 2010-es kormányváltás után visszakapta a régi státusát.

A magyarországi és a külhoni magyarok közötti politikai kapcsolatot Gyurcsánynak 2006 és 2010 között azért nem sikerült teljes egészében szétszakítania, mert Szili Katalin szembeszállt vele, és az Országgyűlés akkori elnöke létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát.

A 2010-es országgyűlési választásokat követően a második Orbán-kormány első intézkedéseként törvényjavaslatot nyújtott be a kettős állampolgárság elfogadásáról. Az akkori Országgyűlésben

4 képviselő szavazott a külhoni magyarok magyar állampolgársága ellen, magától értetődően köztük volt Gyurcsány Ferenc és párttársa, Molnár Csaba, valamint Szabó Tímea és Szanyi Tibor.

Voltak, akik nem tartották elég fontosnak a témát ahhoz, hogy részt vegyenek a szavazáson, ők a következők: Karácsony Gergely, Horváth Csaba, Z. Kárpát Dániel, Gyöngyösi Márton és Vona Gábor.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség javaslatára 2013-ban úgy módosult a választójogi törvény, hogy az lehetővé tette a már magyar állampolgársággal (is) rendelkező külhoniak szavazati jogának a gyakorlását a hazai országgyűlési választáson. Erre rengeteg országban van példa a világban.

Természetesen Gyurcsány és társai ezt sem szavazták meg.

A 2018-as országgyűlési választási kampányra készülve Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) 2017 őszén gyűlöletkampányt kezdeményezett a külhoni magyarok ellen, követelve a választójoguk visszavonását.

2018 márciusában

a Gyurcsány-párt Erdély történelmi fővárosában, Kolozsvárott egy olyan kampányvideót forgatott, amelyben eltorzított hangú, bűnözők módjára kitakart arcú erdélyi magyarokkal riogatott.

Eközben a DK sikertelenül gyűjtött aláírásokat annak érdekében, hogy fosszák meg a szavazati joguktól a külhoni magyarokat.

Olyan jellegű jogfosztásra, mint amilyent a Gyurcsány-párt kezdeményezett, Európában a 40-es évek óta nem volt példa.

Gyurcsányné sem akar elmaradni férjétől: Brüsszelben harcol a magyar érdekek ellen

A 2019. májusi EP-választás eredményeképpen Gyurcsányné az év júliusától európai parlamenti képviselő lett, a DK színeiben, és annak ellenére, hogy semmilyen tapasztalattal nem rendelkezett a brüsszeli és strasbourgi politikában, rögvest megválasztották az Európai Parlament egyik alelnökének.

Mások erre a titulusra több ciklust várnak, neki ez azonnal „járt", vélhetően az internacionalista politikai hagyomány ápolása miatt.

Még mielőtt beült volna az EP-be, találkozott a Magyarországot elítélő Soros-Sargentini jelentés összeállítójával, Judith Sargentinivel, és már akkor azt hazudta, hogy a Fideszt kirakták az Európai Néppártból...

Gyurcsányné alig, hogy bekerült az EP-be, elkezdte támadni Magyarországot. A momentumos politikustársaival karöltve elsődleges politikai célkitűzése az volt, hogy megakadályozza Trócsányi László volt igazságügyi miniszter az EU bővítéséért és szomszédságpolitikájáért felelős biztosi tisztségi kinevezését.

Trócsányit elsősorban a migráció kérdésében képviselt határozott álláspontjáért támadták, és sikerült is elérniük a kinevezése meghiúsulását. A baloldali képviselők ezt követően az új magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér kinevezését próbálták megakadályozni, majd

amikor ebben kudarcot vallottak, azt akarták elérni, hogy a nagyon jelentős, bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosi tisztséget elvegyék Magyarországtól, de egyik próbálkozásuk sem sikerült, Várhelyi pedig biztos lett.

Gyurcsányné és csatlósai azt azonban sikeresen megakadályozták, hogy a bevándorlásellenes nézeteket valló Hidvéghi Balázs legyen az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának (úgynevezett „LIBE-bizottság") egyik alelnöke.

2019 augusztusában

Gyurcsányné határozottan kiállt az ellen, hogy Magyarország Brüsszeltől megkapja a határvédelem költségeinek egy kisebb részét.

A Demokratikus Koalíció EP-képviselője még azt a 6,6 milliárdot is sokallta a magyaroktól, amit Brüsszel akkor adott, miközben a kormány addig már több mint 500 milliárd forintot költött az ország biztonságának a megőrzésére.

A koronavírus-járvány elleni védekezést is támadta Gyurcsányné

2020 tavaszán a magyar baloldali EP-képviselők az Európai Parlament „online ülésein" elsősorban a koronavírus-törvény miatt támadták saját hazájukat, szinte egységesen azt vizionálva, hogy a járványhelyzet miatti különleges jogrendet lehetővé tévő jogszabály „örök időkre szól", illetve „diktatúra bevezetéséhez fog vezetni". A valóság ezzel szemben az, hogy a törvény alig két és fél hónapon át volt érvényben, március 31. és június 18. között.

Gyurcsányné május 14-én, az MTI-hez eljuttatott közleményében a következő áll: „Az Európai Unióban már mindenki számára világos, Orbán a teljhatalmát felhasználva pusztítja a demokratikus értékeket."

MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐEN A DK EP-KÉPVISELŐJE „HATÁROZOTTABB INTÉZKEDÉST" KÖVETELT MAGYARORSZÁG ELLEN AZ EURÓPAI UNIÓ VEZETŐITŐL:

„Végre el kell fogadni azokat a szabályokat, melyek az antidemokratikus kormányokat kizárják az uniós források felhasználásából."

Emlékezhetünk rá, hogy erre tettek komoly kísérletet, de akkor is elbuktak, Magyarország pedig győzött.

GYURCSÁNY FERENC FELESÉGE EGY KORÁBBI INTERJÚBAN ELISMERTE, MINDENT MEGTETT AZÉRT, HOGY A HAMIS VÁDAKAT ELTERJESSZE KÜLFÖLDÖN.

Saját bevallása szerint 25 külföldi újságírónak mondta el azt az álhírt, hogy „Magyarországon felfüggesztették a parlamentet".

Azon munkálkodott Gyurcsányné, hogy minél kevesebb pénzt kapjon az EU-tól Magyarország

2020 júliusában, miközben Orbán Viktor Brüsszelben tárgyalt a hazánknak az EU-s költségvetésből és mentőalapból juttatandó pénzekről,

A MAGYARORSZÁGI BALOLDAL EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐI, GYURCSÁNYNÉ VEZETÉSÉVEL ÉPP AZON MUNKÁLKODTAK, HOGY MINÉL KEVESEBB FORRÁS JUSSON A MAGYAROKNAK, ÉS MINÉL TÖBB A JELENTŐS RÉSZBEN KÜLFÖLDI, MIGRÁCIÓT TÁMOGATÓ ÁLCIVILEKNEK.

Gyurcsányné, a DK képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében, 2019. július 16-án Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Gyurcsányné, Molnár Csaba, Ara-Kovács Attila, Rónai Sándor és Ujhelyi István ekkor közös közleményben tudatták:

kizárólag akkor szavazzák meg a hétéves költségvetést és az újjáépítési csomagot az Európai Parlamentben, ha abban politikai-ideológiai feltételek megkerülhetetlenek maradnak.

2019. december 3-án az Európai Parlament egyik termében Gyurcsányné „Visszatértek a választási csalások Európába?" címen tartott konferenciát. Az esemény meghívójában azt hajtogatta, hogy a legutóbbi hazai országgyűlési választáson komoly visszaélések történtek, ezek még a végeredményt is befolyásolták, amire semmilyen bizonyítékot nem tudott persze bemutatni.

Gyurcsányné akkori kommunikációja erősen emlékeztet az amerikai QAnon-mozgalom választási csalásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméleteire.

A DK-s politikusnak a „csalásról" szóló összeesküvés-elméleteiről egy egyiptomi oligarcha többségi tulajdonában lévő Euronews hírportál is beszámolt, minden forráskritikát mellőzve.

Az uniós – köztük a magyar adófizetők – pénzén indított Magyarországot lejárató kampányt Gyurcsányné

Az Origo Gyurcsányné magyarellenes kampányáról a tavalyi év végén készített egy összesítést. Ennek alapján 2020. március 28. – december 20. között a miniszterelnöki ambíciókkal rendelkező baloldali politikus

több mint 26 millió forint Brüsszelből küldött pénzből igyekezett lejáratni Magyarországot.

Forrás: FACEBOOK

Egész pontosan: Gyurcsányné csak Facebook-hirdetésekre több mint 26 milliót kapott az EP szocialista (S&D) frakciójától.

Mivel az EP nem rendelkezik saját forrással, hanem az európai uniós adófizetők befizetéseiből van pénze, így

Gyurcsányné 26 milliójában megtalálható a magyar adófizetők pénze is.

Tehát Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök felesége részben a magyarok pénzéből folytatott lejárató, hazug kampányt Magyarország ellen.