Digitálisan csomagolták ki a pompás, érintetlen fáraómúmiát

I. Amenhotep szarkofágja számít az egyetlenfelbontatlan fáraó koporsónak

Háromezer év óta most először csomagolták ki I. Amenhotep fáraó múmiáját – és most is csak digitálisan, CT-vel. Nemcsak mumifikálásának eredeti körülményeiről, de a halála után több száz évvel történt újratemetéséről is sokat megtudtunk

Ez az egyetlen megbolygatás nélküli fáraómúmia

A 19-20. században talált egyiptomi királyi múmiák között már egy sem akad, amit ne bontottak volna még ki tanulmányozás céljából. Helyesebben pontosan egyetlen ilyen van még: az egyiptológusok sosem vették a bátorságot ahhoz, hogy I. Amenhotep fáraó múmiáját felnyissák.

I. Amenhotep szarkofágja számít az egyetlen felbontatlan fáraó koporsónak Forrás: 6ABC Action News

Nem valamiféle titokzatos átoktól tartanak, hanem a testet ókori mesterei olyan tökéletesen csomagolták és díszítették fel virágfüzérekkel, az arcot és nyakat pedig lélegzetelállítóan életszerű, színes kövekkel berakott maszkkal borították, hogy ehhez a lelethez senki nem mert eddig hozzányúlni.

Egyiptomi kutatók először láttak neki I. Amenhotep földi maradványainak feltárásához,

de most sem fizikailag, csak virtuálisan: háromdimenziós CT képalkotás segítségével mintegy digitálisan kicsomagolták a királyi múmiát, hogy tanulmányozhassák a tartalmát.

I. Amenhotep halotti gyolcsba csavart múmiája a CT-készülék előtt Forrás: Sahar Saalem/Zahi Hawass

Eredményeiket a Frontiers in Medicine szakfolyóiratban közölték.

Egyenként, virtuálisan hántották le a rétegeket a király bebalzsamozott testéről

Évezredek teltek el tehát úgy, hogy Amenhotep múmiáját senki sem bolygatta. Utoljára a Kr.e. 11. században, eredeti bebalzsamozása és temetése után több mint négy évszázaddal „csomagolták újra" a testet. A hieroglif leírások beszámolnak arról,

ahogy a későbbi 21. dinasztia idején a papok helyreállították és újratemették a korábbi dinasztiák királyi múmiáit,

hogy helyrehozzák a sírrablók által okozott károkat.

Az ókori Egyiptom misztikus világa még ma is sokak fantáziáját megmozgatja Forrás: Elter Tamás

„Egyedülálló lehetőséget adott a kezünkbe az a helyzet, hogy I. Amenhotep múmiáját a modern időkben sosem csomagolták ki: nem csak eredeti bebalzsamozásának és temetésének körülményeit tanulmányozhattuk rajta, de azt is, miként kezelték és temették újra Ámon főpapjai évszázadokkal a halála után – fogalmazott Sahar Saleem, a Kairói Egyetem orvosi fakultásának radiológia professzora, aki az Egyiptomi Múmia Projekt radiológus szakértője és a közlemény vezető szerzője.

Az egyik CT-felvétel I. Amenhotep fáraónak a halotti maszk mögött rejtőző koponyájáról Forrás: Dr. Sahar Saalem

– Azzal, hogy digitálisan kibontottuk a múmiát és egyenként lehántottuk róla a rétegeket – az arcmaszkot, a gyolcskötözést, eljutva végül magához a múmiához –, mindeddig példátlan részletességgel tudtuk vizsgálni ezt a rendkívül jó állapotban megőrzött fáraótetemet."

Aranykornak tartották a fiatalon meghalt fáraó uralmát

„A feltárás eredményei azt mutatják, hogy I. Amenhotep megközelítőleg 35 éves lehetett halálakor. Nagyjából 169 cm magas volt, körülmetélt, jó állapotú fogakkal. A gyolcskötésen belül 30 amulettet és egy egyedülálló, arany gyöngyökkel ékesített arany díszövet viselt – mondta el Saleem. – I. Amenhotep fizikumát tekintve az apjára hasonlított, keskeny állal, kicsi és keskeny orral, göndör hajjal és enyhén előreálló felső fogsorral."

I. Amenhotep múmiáját digitálisan "csomagolták ki" az egyiptomi kutatók Forrás: Cairo University/Dr. Sahar Saalem

„A testen sem sérüléseket, sem betegség okozta torzulás nyomait nem találtuk, amely halálát magyarázná, bár a tetem számos post mortem csonkítást szenvedett feltehetőleg az első temetését követő sírrablások nyomán – folytatta a kutató. – Zsigereit az agy és a szív kivételével már első bebalzsamozói eltávolították." I. Amenhotep múmiáját – akinek a neve egyébként annyit jelent, hogy „Ámon elégedett" – több másik újratemetett királyi múmia mellett 1881-ben fedezték fel a dél-egyiptomi Deir el Bahari régészeti lelőhelyén.

I. Amenhotep koporsója az 1881-es felefedezése idején készült archív fotón Forrás: Wkimedia Commons

A 18. egyiptomi dinasztia második uralkodójaként apját, I. Jahmeszt követte a trónon, aki kiűzte a megszálló hükszoszokat és újraegyesítette Egyiptomot.

Hozzávetőleg Kr.e. 1525 és 1504 közöttre tehető uralma egyfajta aranykorként vonult be a birodalom történetébe:

Egyiptom biztonságban és prosperitásban élt, a fáraó vallási épületek egész garmadáját rendelte meg és sikeres katonai expedíciókat indított Líbiába és Észak-Szudánba. Halála után őt és anyját, Jahmesz-Nofertarit istenként tisztelték.

Saját hipotézisüket cáfolták meg a kutatók

Sahar Saleem és a cikk egyiptológus társszerzője, Zahi Hawass korábban azt feltételezték, hogy a Kr.e. 11. századi helyreállító-újratemető papok elsődleges célja a temetési kellékek későbbi fáraókhoz történő újrahasznosítása volt, ám a jelen munkában saját megelőző hipotézisüket cáfolják.

Zahi Hawass professzor az előkamra rekonstrukciójánál, a budapesti Tutanhamon-kiállításon Fotó: Hirling Bálint - Origo

„Bizonyítottuk, hogy legalábbis I. Amenhotep esetében a 21. dinasztia papjai szerető gondoskodással javítgatták a sírrablók okozta sérüléseket, visszaállították a múmia egykori pompáját, és maradéktalanul megőrizték a lenyűgöző ékszereket és amuletteket" – erősítette meg Saleem. Az Egyiptomi Ókori Minisztériumi Projekt 2005-ös indulása óta Hawass és Saleem több mint 40 újbirodalmi királyi múmiát tanulmányozott.

I. Amenhotep az Újbirodalom egyik jelentős uralkodója volt Forrás: PiPa News

Ezek közül 22, köztük I. Amenhotepével, 2021 áprilisában egy új kairói múzeum gyűjteményébe került át. I. Amenhotep múmiájának arcmaszkját választották a 2021. március 3-án Kairóban rendezett látványos Királyi Arany Múmia Felvonulás ikonjának. „Munkánkkal megmutattuk, hogy a CT képalkotás eredményesen használható a múmiákon végzett antropológiai és régészeti feltárás során, és ez más civilizációk, például a perui ősi kultúrák emlékeire is vonatkozik" – zárják tanulmányukat a szerzők.