A „nagy találkozás”: amikor Soros György találkozik Ceausescu szellemével

A photo dated December 1981 of former Romanian communist dictator Nicolae Ceausescu (R) and his wife Elena during their 1981 winter holidays at one of their residences in Bucharest. Romania commemorates 25 December 1999 the tenth anniversary of the end of Ceausescu's regime in a popular uprising when Ceausescu and his wife were shot on Christmas day, 25 December 1989. (B/W ONLY) (Photo by STAFF / ROMPRES-FILES / AFP)

Zsigmond Barna Pál marosvásárhelyi születésű országgyűlési képviselő véleménycikke az Origón.

Erdélyben is elindult a baloldali aláírósdi, néhány balos értelmiségi a Fidesz ellen próbál uszítani. Ez is azt mutatja, hogy mekkora a tétje az idei magyarországi választásoknak.

A nemzetközi Soros-hálózat hívei Kolozsváron és Marosvásárhelyen is mozgósították maroknyi csapatukat, Orbán Viktor ellen hergelnek és arra is buzdítanak és gyűjtenek aláírásokat, hogy a határon túli magyarok ne vegyenek részt a választásokon.

Soros György amerikai milliárdos Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Amikor a felsorakoztatott érveiket olvassuk, azokat semmi nem különbözteti meg a hazai baloldal hazug propagandájától, visszaköszönnek a „független" ngo-k álláspontjai, vagy a brüsszeli demokráciát és jogállamiságot féltő szirénhangok. Diktatúra, korrupció, rettegés, a választások tisztaságának és a sajtó szabadságának a hiánya, a migránsok és szexuális kisebbségek jogainak féltése – mindegyik jól ismert balos frázis. Semmi konkrétum, csak vádaskodás, vagdalkozás a szavakkal.

A petíciós felhívásban megfogalmazott legelképesztőbb vád talán éppen az, amikor a mostani magyar kormánytól féltik a kétoldalú magyar–román kapcsolatokat.

Az önmagukat átlagon felül tájékozottságúnak gondoló kezdeményezőket érdemes arra emlékeztetni, hogy a mai magyar–román viszony állapota elsősorban nem Magyarországon múlik, hanem a folyamatos román belpolitikai bizonytalanságon és még így is sokkal jobbnak mondható, mint korábban, a baloldali magyar kormányok idején.

Az Orbán Viktor vezette, nemzeti alapokon álló magyar kormány bizonyította, hogy kész rendezni kapcsolatait a szomszédokkal. Megvalósult a történelmi megbékélés Szerbiával, jók a kapcsolatok Szlovákiával, Szlovéniával és Horvátországgal is.

Romániával sem rossz a viszony, és még jobb lehetne, ha ott is lenne egy olyan stabil kormányzati rendszer, amely nem lenne érdekelt a magyar kártya kijátszásában az évente ismétlődő kormányválságok során. Talán most sikerülhet.

Azt mondják az önmagukat tömegnek beállító, de ténylegesen alig két tucatnyian létező és balos akciókban állandóan felbukkanó hölgyek és urak, hogy „az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívok, határozatlanok".

Ez egy ténybeli tévedés, enyhén szólva is manipuláció.

Az erdélyi magyarság túlnyomó többsége bizonyítottan konzervatív, nyelvét, kultúráját, hagyományait, történelmét tisztelő ember, akik tudják, mert bőrükön érzik, milyen dolog nap, mint nap megélni és megharcolni magyarságukért.

És egyébként a számok is önmagukért beszélnek:

az erdélyi magyarok többsége magyar állampolgár is, és a választásokon résztvevők 96%-ban szavaznak Orbán Viktorra.

Ez azért van, mert az emberek pontosan tudják, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy Magyarországnak nemzetben gondolkodó, tehát az ő sorsuk javításában is érdekelt kormánya van. Az

erdélyiek nem kérnek a Gyurcsány-féle baloldalból, pontosan látják, hogy a jelenlegi baloldal ugyanaz, amelyik elkövette 2004. december 5-ét, és felismerték azt is, hogy a főjelölt egy baloldali báb.

Az Orbán Viktor vezette kormányok minden tőlük telhető erkölcsi és anyagi támogatást megadtak, ami az erdélyi és általában a külhoni magyarok szülőföldön való boldogulását szolgálja.

Trianon óta soha nem jutott Erdélybe annyi testvéri, kulturális, oktatási, gazdaságfejlesztési támogatás, mint az elmúlt 10 évben.

Persze vannak néhányan az erdélyiek közül is bizonytalanok, mert az a száz év mégsem múlt el nyomtalanul. Nekik azt üzenjük, hogy érdemes visszatalálniuk a magyarságukhoz, mert a 21-ik század a magyarság százada lesz, és a nemzet számít rájuk. És persze vannak néhányan balosok, nagyjából annyian, ahányan ezt a petíciót alá fogják írni. Ők azok, akiknek Magyarország és a magyar nemzet sikerei egyenesen fájnak, és tiszta szívből drukkolnak annak, hogy ilyenek ne legyenek. Ők azok, akik a magyarországi magyarokról mint más népről (Ceaușescu is coming back) írnak ("Nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen kormánya lesz egy olyan országnak és népnek, akikhez kulturális, társadalmi, baráti és rokoni kapcsolatok fűznek.")

A román kommunista diktátor házaspár, Elena és Nicolae Ceaușescu Forrás: AFP/Staff

Ez a mondat a kiáltványban egyenesen vérlázító, visszaköszön a kommunizmus ideológiája és feltámad Ceaușescu szelleme. A román diktátor próbálkozott azzal, hogy az erdélyi magyarokat egy külön nemzethez sorolja, külön népként definiálja, de ez még neki sem sikerült.

A buzgó baloldali barátaink és internacionalista megbízóik azok, akik nem értik, hogy egy ilyen száz esztendő után, hogy élhet Erdélyben és a Székelyföldön még mindig több mint egymillió magát büszke magyarnak valló ember.

Szívük mélyén azt szeretnék, hogy legyen már végre vége ennek az egész vircsaftnak, „nemzetieskedésnek" – itt találkoznak a céljaik Sorossal és Brüsszellel – mindenki olvadjon be előbb a többségbe, majd pedig az egységes nagy világnemzetbe.

Nekik mindig is az volt a dolguk, hogy ezt a folyamat elősegítsék és felgyorsítsák, és addig nekik sem lehet nyugtuk, amíg a feladatukat el nem végezték. Ők nem értik és érzik a magyar nemzet egységét, ők a magyarországi magyarokról mint rokon népről beszélnek.

Esetleg majd csodálkoznak, hogy milyen jól beszélik a „maghiar" nyelvű Magyarországon is a Romániában is használatos „ungur" nyelvet.

Nekünk az a dolgunk, hogy ne hagyjuk tevékenységüket beteljesíteni. Ezt áprilisban el tudjuk érni. Mutassuk meg a baloldali fanyalgóknak, hogy a nemzet egysége közös ügyünk.

Nekünk magyarnak lenni, nem teher, hanem jó, felemelő és ígéretes dolog. Mi a magunk törvényei szerint élünk, nemzetben gondolkodunk, nemzethez tartozunk és valljuk, hogy Magyarország minden magyar közös hazája. Anyaország.

Több mint egymillió erdélyi és székelyföldi magyar emberrel közösen valljuk, hogy nekünk a magyar nemzet, Magyarország az első.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz), országgyűlési képviselő