Gyurcsány Ferencnek az ország tönkretételével és a rendőrterrorral kellene elszámolnia

GYURCSÁNY Ferenc beszél évértékelő beszéd Közéleti személyiség foglalkozása politikus SZELLEMI TEVÉKENYSÉG SZEMÉLY
Budapest, 2020. február 9. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 16. évértékelő beszédét tartja Budapesten, a Sofitel Hotelben 2020. február 9-én. MTI/Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
Ma tartja évértékelő beszédét Gyurcsány Ferenc, a baloldal vezére, aki szerint a baloldali szavazók tőle várnak útmutatást a következő 50 napra, vagyis a választási időszak hajrájában. Mindez két okból is érdekes, egyrészt azért, mert ezzel megint bizonyítja, hogy Márki-Zay Péter csak báb, továbbra is Gyurcsány a főnök, másrészt, mert Gyurcsány annak ellenére vezetheti továbbra is a baloldalt, hogy még mindig nem számolt el a 2004-es külhoni magyarok elleni kampánnyal, a 2006-os őszödi beszéddel és rendőrterrorral, valamint az ország csődbe vitelével. Természetesen az évértékelő sem Gyurcsány saját ötlete, ezeket Orbán Viktor kezdte el tartani, őt próbálja másolni ezzel. Erre a hagyományra próbál évek óta rákapaszkodni Gyurcsány és a mögötte álló baloldal, azonban a bukott miniszterelnöknek előbb mégiscsak arról kellene beszélnie, hogy miért vette el a kormánya az emberek megélhetését, vezényelt lovasrohamot ártatlan megemlékezőkre, törölte el a 13. havi nyugdíjat, vitte a csőd szélére az országot és hazudott a magyaroknak "reggel, éjjel meg este".
Vágólapra másolva!

Hazudott reggel, éjjel meg este

A 2006-os országgyűlési választásokon a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP egy hajszállal győzött, a 386 képviselői helynek kevesebb mint a felét, 186-ot szereztek meg Gyurcsányék, a többségük csak az SZDSZ-szel együtt lett meg.

A választások megnyerését követően, de még a kormányalakítás előtt az MSZP-frakció zárt ülést tartott a balatonőszödi kormányüdülőben. Itt került sor május 26-án Gyurcsány Ferenc záróbeszédére. A miniszterelnök többek között ezt mondta:

Gyurcsány azt is mondta:

A trágárságoktól hemzsegő beszédben ("elkúrtuk", "kurva ország", bassza meg") a választókat mélyen lenézve arról is beszélt, hogy

A második Gyurcsány-kormány 2006. június 9-én letette a hivatali esküt, majd nem sokkal később brutális megszorításokat tartalmazó csomagot jelentettek be.

Tönkretette az egészségügyet, az oktatást és a családokat

Gyurcsány 2006. június 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén közölte: augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek.

Gyurcsány Ferenc korábban ugyan adócsökkentési programot ígért meg, de kiderült, hogy ez is hazugság volt.

Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli a kormány. A munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék szeptember 1-jével négy százalékról hat százalékra emelkedett, valamint a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra. 2007-től pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nő, hat százalékról hét százalékra - jelentette be ekkor.

Gyurcsány Ferenc Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót vezet be.

A gyurcsányi megszorítások azonban nem értek véget 2006 nyarán.

Az egyik legnagyobb bűne az volt az akkori kormánynak, hogy a minimálbér reálértékét nem emelték, a növekedésnél magasabb volt az infláció.

Az egészségügyi dolgozók bérének reálértékét sem emelték, több ezer orvos és ápoló hagyta el a pályát vagy az országot. Hagyták leromlani a kórházakat és az orvosi rendelőket, valamint tucatnyi kórházat zártak be, 3000 orvost és 6000 egészségügyi szakdolgozót rúgtak ki, hagyták elavulni a kórházak eszközállományát, nem gondoskodtak a munkaerő utánpótlásáról.

Gyurcsány alatt jelentősen nőtt a kórházak adóssága, mivel csökkentették a finanszírozást, 600 milliárd forintot vontak el az egészségügytől.

Szintén eltörölték a családi adókedvezményt az 1 és 2 gyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét 60 százalékkal, nevetséges mértékűre csökkentették. Emellett eltörölték a támogatott forinthiteleket, ezzel devizacsapdába kergették a magyar családokat. Oktatási reformnak nevezték el azt, hogy az egekbe emelték a tankönyvek árát, a nyereséges Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálták.

Gyurcsány Ferenc és Gyurcsányné Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A baloldal 2 év alatt (2007-2008) több mint 14 000 tanárt tett utcára, és több mint 100 iskolát zárt be. További 748 iskolát szüntettek meg, azokat beolvasztották más intézményekbe. Ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola.

283 óvodát zártak be, 1191 óvónőt rúgtak ki. Ezzel egy időben csökkentették a diákok utazási kedvezményét 17,7 százalékkal, és 28 vasúti mellékvonalat zártak be 942 kilométer hosszan. Fizetős lett az óvodai és bölcsődei étkeztetés.

Lovasrohamot vezényelt ártatlan megemlékezőkre

Az őszödi beszéd 2006 szeptemberében került nyilvánosságra, és megdöbbentette az egész országot. Budapesten és más városokban tüntetéssorozat kezdődött, a tiltakozók, köztük közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok Gyurcsány távozását követelték. Szeptember 18-án a békés demonstrálókból kivált erőszakos csoportok megostromolták a Magyar Televízió épületét.

Az akkori eseményekről azóta kiderült, hogy szándékosan nem budapesti rendőröket vezényeltek oda. A tévészékház védelmét személyesen Gyurcsány Ferenc irányította. Az utóbbit maga a bukott kormányfő ismerte be, amikor arról beszélt, hogy az ostrom alatt telefonon utasította az országos rendőrfőkapitány helyettesét (Bene László akkori országos rendőrfőkapitány külföldön volt).

Gyurcsány célja nyilvánvalóan az lehetett, hogy minél nagyobb káosszal terelje el a figyelmet a hazugságáról.

Szeptember 19-én a demonstrálók elmentek a Magyar Rádió Bródy utcai tömbjéhez, valamint az MSZP akkori székházához, az akkori Köztársaság térre. A rendőrség már sokkal nagyobb erőkkel lépett fel, az MSZP-székháznál lovasrendőrök oszlattak, a Blaha Lujza térre és környékére kiszoruló tüntetőket már visszaverték az egyenruhások, aznap 69-en sérültek meg.

Itt már látszott, hogy a Gyurcsány-rezsim bosszút akar állni a tévészékház miatt, ráadásul nagy valószínűséggel a rendőrök között azt az álhírt terjesztették el, hogy a tévészékháznál magára hagyott rendőrcsoportot összeverték.

A rendőrterror csúcspontja azonban október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján volt,

amikor is a fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen. Utóbbi képviselői a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezték. A rendőrök parancsot kaptak a kemény fellépésre.

Hajnalban a rendőrség kiürítette a Parlament előtti Kossuth teret, az ott tüntetőket kiszorították a területről. Magyarázatul azt közölték, hogy a napközben zajló állami ünnepségre érkezők biztonságát kívánják ezzel a lépéssel biztosítani. Tüntettek a Bazilikánál, ahonnan a rendőrök a tiltakozókat a Corvin közhöz terelték, s a nagyjából hétezer fős tömeg kiszorult a Nagykörútra, megbénítva az autós forgalmat. Onnan az Astoriára, majd a Deák térre vonultak a tiltakozók.

A Bajcsy-Zsilinszky úton a tüntetők és a rendőrök összecsaptak.

A Fidesz ez idő alatt az Astoriánál tartotta saját ünnepi tömeggyűlését. A rendőrök ugyanakkor ebbe az irányba, a Fidesz-gyűlés résztvevői felé szorították tovább a Deák tér környékéről a tüntetőket. Ezt ürügyül használva lovasrohamot vezényeltek, amely során brutálisan megverték a békés megemlékezőket.