A nullaszázalékos pártjával megbukott Juhász Péteren nevet a Tűzfalcsoport

A balliberális médiát mostanság amiatt érdekli Juhász Péter, hogy bukott politkus bírósági győzelmeivel dicsekszik, azzal együtt, hogy nem mindenki számára egyértelmű, hogy milyen szinten is születtek az ítéletek, és van-e lehetőség további jogorvoslatra. Annyit mindenesetre a hírekből tudhatunk, hogy Fazekas Tamás ügyvéd - ő az, aki értesítési címként a Magyar Helsinki Bizottságot jelöli meg az ügyvédi meghatalmazása fejlécében - képviseli a nemzeti ünnepeket füttyögéssel megzavaró korábbi kendermagos aktivistát - írja a Tűzfalcsoport.

Általánosságban ki kell jelenteni, hogy a bíróságok jogerős döntései mindenkire kötelezőek, de azok a bizonyított tényeken alapulnak, ezért a polgári perben megállapított tényállás nem jelenti azt, hogy bizonyos dolgok nem történtek meg, legfeljebb nem nyertek bizonyítást.

Juhász Péter Forrás: Csudai Sándor - Origo

Azt is ki kell emelni, hogy sokszor közigazgatási, sőt büntetőjogi értelemben releváns esetek kapcsán kérik ki polgári bíróság véleményét a peres felek, akik így óhatatlanul egy polgári bíró, vagy polgári ügyszakon eljáró tanács szemüvegén keresztül látott „valóságot" látnak viszont az ítéletben. Ez a helyzet mind Juhász Péter, mind Jakab Péter több ügyében is. És még nem beszéltünk ezen cselekmények súlyos morális megítéléséről.

Megjegyzendő, hogy a bíró nemcsak nem tévedhetetlen, de nem is minden esetben feddhetetlen. Magyarországon az elmúlt évtizedekben bírókkal szemben fegyelmi, szabálysértési és büntetőeljárások indultak. Az intézkedésre okot adó kötelezettségszegések között továbbra is az írásba foglalási és ügyintézési késedelmeket lehet kiemelni, de előfordult azonban olyan eset is, amikor a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, illetve a bíró figyelmetlen munkavégzése szolgáltatott okot az írásbeli figyelmeztetés alkalmazására.

Számos példa van arra, hogy csak évekkel később derül ki, téves volt a jogerős ítéletben rögzített tényállás. Az Egyesült Államokban több mint száz kivégzett elítéltről derült ki utóbb, hogy ártatlanul küldték a halálba. Az ítéleti tényállás tehát nem feltétlenül az igazságot, hanem a rendelkezésre álló adatokból levont következtetéseket rögzíti. Az egyik amerikai polgárjogi szövetség szerint az elmúlt negyven évben több, mint százötven ember szabadult ki a siralomházból miközben kivégzését várta, akiről időközben-időben bebizonyosodott ártatlansága.

Hazánkból jó példa Zeke László, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje által képviselt Burka Ferenc és fiának ügye, akiknek korábban még a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 45 millió forint kártalanítási összeget - 20 milliót idősebb Burkának, 25 milliót ifjabb Burkának – ítélt meg azon a címen, hogy ártatlanul töltöttek börtönben öt évet és nyolc hónapot. Legfrissebb fejlemény, hog húsz évvel később, 2018-ben Burka Ferencet jogerősen 9 év, fiát, ifjabb Burka Ferencet pedig 7 év fegyházbüntetésre ítélték, és tavaly októberi hír, hogy az állam a tiszadadai Burka Ferenctől vissza követeli a kifizetett összeget. Zeke László, Burka ügyvédje szerint az állam már kicsúszott a határidőből. Ahogy elmondta, azzal, hogy a büntetőügyben kimondták a két férfi bűnösségét, a kártalanításról szóló polgári perben is megnyílt a perújítás lehetősége, de csak a büntetőügyben hozott jogerős ítélettől számított hat hónapon belül. Ez a határidő a Helsinki Bizottsághoz köthető ügyvéd szerint lejárt.

A Magyar Igazságügyi Akadémia szervezésében megvalósuló érzékenyítő kurzusok által a magyar bírák indokolatlanul közel kerültek egyes NGO-khoz, így a Magyar Helsinki Bizottsághoz.