Van olyan hely, ahol a havazáshoz hasonlóan hullik a mikroműanyag az égből

Whale shark (Rhincodon typus) feeding in the midle of plastic bags and other platic garbage. Tailand - Composite image. Composite image. Biosphoto / Paulo de Oliveira

A műanyagszennyezés annyira elterjedt a világ tengereiben és óceánjaiban, hogy a kutatók már egy teljesen új ökoszisztéma kialakulásáról beszélnek. Ez a plasztiszféra, ami a vizeket uraló műanyaghulladék élővilágát jelneti.  Az óceánok minden pontján ott van a műanyag szemét, eltérés csak abban van, hogy milyen mélységben milyen szemetet lehet megtalálni, számolt be róla a Világgazdaság.

Évente több mint 8 millió tonna hulladék ömlik a tengerekbe a folyókon keresztül, a partokról vagy a hajókról. A műanyag szemét az óceánok és tengerek minden részén megtalálható, a partmenti vizektől egészen a legnagyobb mélységekben. A szennyezés már akkora mérteket öltött, hogy az óceánok a levegőt is szennyezik, mivel a viharok a mikroműanyagokat a vízpermettel felszívja a légkörbe és körbe fújják a bolygón.

A Földön már vannak olyan helyek, ahol a havazáshoz hasonlóan hullik a mikroműanyag az égből.

A The Guardian készített feltáró cikket az óceánok szennyezettségéről, a hulladék útjáról és az okozott károkról.

Műanyag szennyeződéssel teli háló mellett halászok a Srí Lanka-i fővárostól, Colombótól északra 2021. június 1-jén Forrás: MTI/EPA/Csamila Karunarathne

Legsűrűbben a víz felszínén úszkáló pet palackokkal és teknősök orrába ragadt szívószálakkal szokták képeken illusztrálni az óceánok szennyezettségét, pedig ezek a hulladékok a problémának csak egy kis szeletét jelentik.

Megvizsgálva a tengerek vizét látható, hogy az ökoszisztéma minden részén megtalálhatók a műanyagok. Eltérés csak abban van, hogy az egyes mélységekben változik a szemét összetétele.

Miközben a partmenti vizek esetében a műanyag zacskók, az elviteles ételhordó dobozok és a pet palackok vannak nagyobb számban, addig a nyílt óceánon hajóskötelek, horgászfelszerelések és műanyag poharak és fedők hánykolódnak. A legnagyobb problémát egyértelműen a műanyagzacskók és a pet palackok jelentik, amik az ökoszisztéma szinte minden szegmensében jelen vannak.

Egyes országokban már kezelhetetlen mennyiségű szemét keletkezik a műanyag zacskókból, amelyek egy része a világtengerekben köt ki Forrás: AFP/Simon Maina

Hatalmas gondot jelent még a vízben lévő nagy tömegű cigarettacsikk és a katchupos csomagolások. Ez utóbbi alatt azokat a kicsi plasztikcsomagolásokat kell érteni, amikbe különböző szószokat, vagy akár szappant is lehet kapni. Ezek a tasakok rendkívül szennyezőek, mivel méretükből adódóan nehezen összegyűjthetők és az újrahasznosításuk is szinte lehetetlen, emiatt pedig az igény is elenyésző a visszagyűjtésükre.

Egy cetcápa a műanyag zacskók és egyéb műanyag szemét közepén táplálkozik Forrás: Biosphoto/Paulo de Oliveira / Biosphoto/Paulo De Oliveira

A legfőbb ellenség: a mikroműanyag

A Föld és különösen a vizek ökoszisztémájának legnagyobb ellensége a mikroműanyagok. Ezekből a mikroszkopikus méretű szálakból, szilánkokból és apró darabokból álló műanyag hulladékokból már felbecsülhetetlen mennyiség épült be a bolygó vízkészletébe.

Annyi mikroműanyag van már az ivóvízben is, hogy egy átlagos ember egy hét alatt egy hitelkártyányi műanyagot fogyaszt el pusztán azzal, hogy iszik.

A mikroműanyag számos forrásból kerül a vízbe. A ruhákból például a mosás közben az apró műanyagszálak kerülnek a szennyvízbe és ezen keresztül a a folyókba, és így tovább. A nagyobb műanyag termékek gyártásához használt feldolgozatlan műanyagot általában teherhajókon szállítják az óceánokon keresztül. Ezekről a hajókról több milliárdos mennyiségben szóródik a műanyag a vízbe és akkora károkat okoz, mint az olajkiömlések. Az óceánokban található mikroműanyag több mint negyede a használt gumiabroncsokon keresztül jut a környezetbe.

Műanyag szemcséket mutat egy elpusztult hal szájában egy férfi a Srí Lanka-i fővárostól, Colombótól északra 2021. május 31-én. A szennyeződés a szingapúri bejegyzésű, salétromsavat és egyéb veszélyes vegyi anyagokat szállító MV X-Press Pearl teherhajóról került a tengerbe, amely május 20-án kigyulladt, majd június 2-án süllyedni kezdett Forrás: MTI/EPA/Csamila Karunarathne

A műanyagszennyezés a vizekben már akkora, hogy a kutatók egy teljesen új ökoszisztéma kialakulásáról beszélnek. Ezt magyarul plasztiszférának nevezik, ami a tengereken kialakult hulladékszigetek élővilágát jelenti. Ezek a szemétszigetek ma már számos élőlénynek, állatnak, gombának és baktériumnak adnak otthont.