Az építőipar kérdésköre két okból is rendkívül fontos Magyarországon. Egyrészt kiemelt társadalompolitikai kérdés, a családpolitikai intézkedések egyik alappillére, mivel
Magyarországon magas a saját tulajdonban lévő lakások aránya, a magyarok vagyonának jelentős részét az ingatlanvagyona teszi ki,
másrészt az építőiparnak a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatásban kulcsszerepe van.
2021-ben az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéshez és becslések szerint 10 ezer megépülő új lakás a GDP-t 1 százalékponttal, a foglalkoztatottak számát 25-30 ezer fővel emelheti.
Az infláció elleni védekezésben az ingatlanbefektetések felértékelődnek, így a nem elegendő kínálat a piacon gazdasági veszteségeket okozhatna. Ezért a kormány
számos intézkedéssel támogatta a múltban is a családok, fiatalok lakáshoz jutását és a magyar ingatlanállomány korszerűsítését.
Az elmúlt években alkalmazott eszköztár a családok otthonszerzésének támogatásán túl az építőipari szektor kiemelkedő teljesítményén keresztül a magyar gazdaság egészére, így a költségvetés egyenlegére is pozitívan hatott. Az 5 százalékos lakásáfa meghosszabbítása, amit Orbán Viktor jelentett be péntek reggeli rádióinterjújában, rendkívül kedvezően hat a családok otthonteremtési lehetőségére, valamint az építőipar helyzetére. Nézzük, milyen hatásokról van szó:
Az általános forgalmi adó kulcsának 27 százalékra emelkedése esetén az említett előnyök elvesztése mellett hosszabb időre befagyna a magyarországi lakásépítési piac, valamint a jelentős áremelési hatás miatt rengeteg család és fiatal számára lehetetlenülne el az otthonhoz jutás.
A kamatok, és így a finanszírozási költségek nőnek, az alapanyagok drágulnak, emiatt a lakásárak is rohamosan emelkednek. Ha ezekhez a folyamatokhoz hozzáadódna az 5 százalékos áfa helyett a 27 százalékos áfa-szint, akkor a családok és a fiatalok lakáshoz jutása is lényegesen nehezebbé válna, miközben az inflációs nyomás és az energiaárak rohamos emelkedése miatt a családokon folyamatosan nő a pénzügyi teher.
A meghosszabbított kedvezményes lakásáfa kiszámíthatóbb árazást okoz a lakáspiacon, ami rendkívül fontos a családok tervezett ingatlanvásárlásaikor.
A válság hatására az állami beruházásokat a helyzethez igazítják, miközben a pandémia miatt elterjedő „home office" miatt a kereskedelmi ingatlanok iránti kereslet is csökkent.
Az építőipar számára az egyetlen menekülőutat a lakásépítések jelentik.
A hosszútávon, kiszámíthatóan alacsony áfa biztonságot teremt az építőipari vállalkozók számára, ami az építőipari volatilitást csökkenti, ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedéshez. 2022 első félévében 6,8 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, miközben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma már érdemi bővülést mutatott (2022 második negyedévében megközelítette a 10 ezret). A 27 százalékos lakásáfa mellett az építőipari cégek szinte teljesen leállnának, viszont a mostani bejelentés hozzájárul, hogy a vállalkozók építési kedve továbbra is fennmaradjon.
A használatba vett lakások valamint a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alakulása
A kedvezményes áfakulcs megtartása lehetővé teszi, hogy
az ingatlanfejlesztők és a lakásvásárlók döntései tervezhetőbbek, az építőipar megrendelésállománya pedig kiszámíthatóbb legyen
. Azaz miközben az engedélyező szakhatóságok sem válnának ez év végére túlterheltté, életképes fejlesztéseket nem fenyegetné az ellehetetlenülés.