Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Amióta utoljára beszélgettem Önnel, meglehetősen nagyot fordult a világ, és újabb kihívásokkal kell szembenéznie a magyar agráriumnak. Az orosz-ukrán háború árnyékában hogyan tudja a kormány segíteni a gazdákat?
Valóban nehéz időszakot élünk, hiszen amikor utoljára beszélgettünk, akkor a koronavírus-járvány után voltunk, azzal a reménnyel, hogy az élet rendje helyreáll. Igaz, hogy egy éppen kirobbanó háború küszöbén voltunk, de reménykedtünk a békében, most pedig az éghajlatváltozás következményeit elszenvedve kell élnünk, amire még sohasem volt példa.
Nagyon rövid idő alatt nagyon sokrétű kihívásnak kellett megfelelni, olyanoknak is, amelyekre nem is gondoltunk.
A magyar kormány minden lehetséges eszközzel igyekszik támogatni azokat a megoldásokat, amelyek a gazdákat ebben a nehéz helyzetben segítik. Nem véletlen, hogy a kormány megalakította az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset, amely gyorsan és hatékonyan tud döntéseket hozni.
Múlt hét pénteken megtartotta első ülését az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs. Milyen döntések születtek?
Ha szükség van rá, akkor milyen esetekben mentesülnek teljesen vagy részlegesen a gazdálkodók a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alól?
Az aszály történelmi léptékű, hiszen az ország területének döntő többségén súlyos aszály alakult ki, egymillió hektárnyi területet ebből be is jelentenek a gazdálkodók a kárenyhítési rendszerbe. Ráadásul a kár nem is hagyományos.
Most olyan súlyos mértékű az aszály, hogy gyakorlatilag Magyarország délkeleti részein, az Alföld bizonyos területein egyáltalán nem lesz termés.
A kukorica és a napraforgó súlyos károkat szenvedett az aszály miatt. A gazdákat minden lehetséges eszközzel támogatjuk, ezért is igyekszünk olyan döntéseket hozni, amelyek anyagi és szerződésbeli könnyítéseket is eredményeznek számukra. Pontosan ez az, amikor a vis maior helyzetet elismerve a különböző szerződésteljesítési kötelezettségeik alól mentességet tudnak kapni.
Olyan törvényi szabályozásunk van, ami nem engedi, hogy elszenvedi az aszálykárt egy gazda, majd büntetést kell fizessen érte, ha mondjuk nem tudja teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
Azért is van szükség az operatív törzsre, hogy az újonnan felmerülő problémákat is kezelni tudjuk: olyan szinten tudjunk rövid, közép- és hosszú távú döntéseket hozni, amelyek segítenek mérsékelni a kialakult kárt, illetve olyan termelési feltételeket tudnak majd eredményezni, amelyek a jövő számára végtelenül fontosak. Az aszály miatt a vízkészlet-gazdálkodást, a vízvisszatartást, a vízzel való gazdálkodást át kell alakítani, hogy megvalósulhassanak azok a beruházások, amelyek segítik a mezőgazdasági termelés biztonságosabbá tételét.
Az orosz-ukrán háború komoly kihívás elé állítja a világ élelmezését, és a hazánk által bevezetett gabonakiviteli bejelentési kötelezettségnek nagy jelentősége van. A bevezetése óta beigazolódott, hogy ez egy jó döntés volt, érződik ennek hatása? Mik a tapasztalatok?
Ez egy nagyon jó döntés volt, hiszen napi szintű adataink vannak arról, hogy az országból mennyi gabonát szeretnének kivinni.
Azért kellett bevezetnünk ezt az intézkedést, mert a háború kitörésekor egy pánik alakult ki a világ globális gabonapiacán, amely azzal járt, hogy csak egy nap Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 55 ezer tonna mennyiséget kötöttek le a nagykereskedők. Ha ez így ment volna tovább, és nem szabunk gátat ennek a pánikvásárlásnak, akkor gyakorlatilag 1-2 hét alatt az országból az összes gabona elfogyott volna.
És látható azóta is, hogy ez mennyire így volt, hiszen a háború elhúzódik, és az Ukrajnában beragadt 20 millió tonna gabona tengeri útja el van zárva a kikötők ostroma miatt; csak bízhatunk a tengeri szállítás kapcsán megkötött megállapodások végrehajtásában. Az Ukrajnából kivezető szárazföldi kapacitások rendkívül szűkösek, hiszen a gabona természetes útvonala nem a szárazföldi, hanem a tengeri útvonal volt, a vágányok eltérő szélessége pedig nem teszi lehetővé az azonnali szállítást a határokon át Európa felé. Mindenképpen át kell rakodni a gabonát, amely rendkívüli nehézségeket okoz. Ha azt vesszük, hogy az ukrajnai gabona mintegy 400 millió ember ellátására képes, akkor a helyzet súlyosságát ez érzékelteti. A tavalyi termés még ott van a raktárakban, az idei termést emiatt nem tudták a gazdák betenni a helyükre. Az idei a földeken hever, és a következő évi termést nem fogják elvetni a gazdák, mert nincs hova és nincs miből.
Tehát most azt látjuk, hogy
háromévnyi gabonatermés forog kockán.
Ez rendkívüli mértékben fog gabonahiányt eredményezni a világpiacon, és ennek olyan társadalmi következményei is lehetnek, amikbe nem is jó most belegondolni.
Olyan migrációs hullámot indíthat el, amely gyakorlatilag lángba boríthatja a fél világot.
Miniszter úr említette korábban azt, hogy vetőmaggal segíti az Agrárminisztérium az ukrán gazdákat. Van azóta visszajelzés a fogadtatásról?
Nagyon örültek, hiszen amikor kéréssel fordultak hozzánk, elég gyorsan összeszedtük azt a mennyiséget, amelyet igényeltek tőlünk a kárpátaljai gazdák. Ezt el is juttattuk nekik, és a termés most náluk abból van, amit mi számukra nyújtottunk. Ez egy nagyon fontos dolog mindig és mindenkor: hogy
minden magyar számíthat minden magyarra.
Most itt nemcsak az számított, hogy ki magyar és ki nem, hanem aki ott abból a térségből igényelte és kérte, nem néztük, hogy kinek adják, segítettünk, és ők osztották el, használták fel.
A mi szándékunk csak az volt, hogy vetési időben muszáj vetni, hogy aratási időben lehessen mit aratni.
Már a koronavírus-járvány is megmutatta, mennyire fontos az élelmiszer-önrendelkezés. A fentebb elmondottak tükrében most a háború alatt miért különösen fontos ez, illetve hazánkban biztosított az élelmiszer-biztonság?
Határozottan ki tudom jelenteni, hogy igen, biztonságban vagyunk.
Általában 5-5,3 millió tonna búza szokott teremni minden évben, de idén az aszály miatt kevesebb termett. Amire Magyarországnak emberi fogyasztásra, állatok takarmányozására és a vetőmagigények kielégítésére szüksége van, az összességében 3 millió tonnát tesz ki. Tehát nekünk a kérdés csak az, hogy mennyivel fogunk tudni kevesebbet exportra juttatni.
A hazai szükséglet fedezve van.
Ez a nagyon szerencsés adottságunkból ered, ugyanakkor nem tudunk függetlenedni a globális világpiactól, hiszen óriási a gabona iránti kereslet, amely hajtja fel az árakat. Ezért kell beindítani a biztonsági intézkedéseinket, ezért tartjuk rajta a kezünket a kivitel folyamatain. Mint agrárminiszter én elsősorban a magyar emberekért vagyok felelős.
Az a felelősségem, hogy mindenki biztonsággal tudjon arra gondolni, hogy ma, holnap és holnapután is a mindennapi kenyere biztosítva lesz az asztalán.
AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK!
