Forró őszre és hideg télre számíthatunk az Európai Unióban?

Kovács István, az Alapjogokért Központ Stratégiai Igazgatója és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ Európai Uniós kutatási igazgatója

A következő 3-6 hónapban kulcsfontosságú események fognak lejátszódni Európában, amely nemcsak hazánk, hanem az Európai Unió jövőjét és a világ sorsát is alapvetően fogják meghatározni. Jelen pillanatban Európa fejjel rohan a szakadékba, a következő hónapokban eldől az, hogy van-e hajlandóság arra, hogy ebből Európa visszaforduljon. Nagyon negatív forgatókönyvek is megvalósulhatnak az Európai Unió jövőjét illetően. Ősszel több tagállamban is választások lesznek, amelyek alapjaiban változtathatják meg a kontinens politikai térképét. A Magyarország ellen indított kötelezettségszegési és jogállamisági eljárásokban újabb fejlemények várhatóak. A kontinenst érintő várható őszi politikai évadról az Alapjogokért Központ tartott sajtótájékoztatót. Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója részletesen ismertette azt, hogy mi várható az Európai Unióban az őszi-téli politikai évadban.

Az EU Tanácsának cseh elnöksége

2022. július 1-én Csehország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A cseh elnökségnek olyan problémákkal kell szembenéznie, mint a szankciók kérdése, energetikai kérdések, jogállamiság kérdése. Energetikai ügyben szeptember 9-ére össze is hívtak egy rendkívüli energetikai gyűlést.

Kovács István, az Alapjogokért Központ Stratégiai Igazgatója és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ Európai Uniós kutatási igazgatója Forrás: Alapjogokért Központ

A Bizottság elnökének a nyilatkozataiból az következik, hogy valamiféle piaci beavatkozásra készülnek, ami megálljt parancsolna a villanyáram emelkedésének, ami most bizonyos piaci mechanizmusok révén hozzá van kötve a gázár emelkedéséhez. A gázár rendkívüli emelkedése a villanyáramot is érinti.

Az Európai Unió elhibázott szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben ami tartós recesszióba, olaj és a gázár emelkedésben mutatkozik meg.

Senki sem tudja igazán megmondani, hogy meddig súlyosbodhat a válság.

A Cseh Köztársaság elnöksége a következő öt kiemelte területre összpontosít: az ukrajnai menekültválság és a háború utáni újjáépítés kezelése, energiabiztonság, Európa védelmi kapacitásainak és kiberbiztonságának megerősítése, az európai gazdaság stratégiai rezilienciája, a demokratikus intézmények rezilienciája

Az Európai Bizottság prioritásai

Szeptember 14-én fogja elmondani Ursula von der Leyen az Európai Parlament előtt a State of the Union (Az Unió helyzete) beszédét, ami egy nagy programadó, értékelő beszéd. Az jelen levő képviselők egy jó része még messzebb menne a szankciós és a jogállamisági kérdésekben, így kérdéses, hogy az Európai Bizottság részéről van-e hajlandóság a válság enyhítésére.

Ugyanezen a napon az Európai Parlament plénuma szavazni fog egy Magyarországot érintő jelentésről, amiről nem túlzás kijelenteni, hogy ez egy újabb Sargentini jelentés, amit Gwendoline Delbos-Corfield készített.

Gwendoline Delbos-Corfield Forrás: EELV Rhône/Eelv Rhône

Az ő nevével fémjelzett jelentéssel igyekeznek majd zsarolni az Európai Bizottságot és az európai döntéshozókat. Mivel a jelentés elfogadása nem igényel minősített többséget ezért várhatóan az Európai Parlament plénuma el fogja fogadni a hazugságra, csúsztatásokra és félreértésekre alapozott jelentést.

Míg a Sargentini jelentése elindította a 7-es cikkely alapján az eljárást, addig ennek a jelentésnek nincs jogi következménye, hanem egy politikai nyomásgyakorlási eszköz, zsarolás.

Ezzel a jelentéssel zsarolni akarják a Bizottságot annak érdekében, hogy ne folyósítsanak EU-s forrásokat Magyarországnak.

Jogállamiság

Idén áprilisban indult meg hazánkkal szemben a jogállamisági eljárás. A Bizottság és a magyar kormány közötti információcsere második körének a lezárásaként a kormány augusztus 22-én elküldte a válaszlevelét a Bizottságnak a költségvetési kondicionálási eljárásban.

Ez egy kimerítő válaszokat és javaslatokat tartalmazó magyar álláspont, amely minden eddig aggályra választ ad, kompromisszumkész a megegyezésre.

A jogállamisági eljárás egy politikai nyomásgyakorlási eszköz. Fotó / 123RF

Ez alapján joggal bizakodhatunk abban, hogy sikerül lezárni a vitás kérdéseket, és ezáltal elhárulhatnak az akadályok az uniós források érkezése előtt.

Amennyiben a Bizottság nem találja kielégítőnek a magyar választ, ennek eldöntésére szeptember 22-ig van határideje a testületnek. Ez a következő szakaszba lépteti a jogállamisági eljárást. Ha elfogadják a javaslatokat úgy lezárulhat az eljárás a közeljövőben, amennyiben nem, a Biztosság konkrét, számszerűsített büntetést javasol hazánkkal szemben.

Ezt a javaslatot az Európai Tanács elé terjeszti a Bizottság, ahol minősített többséggel döntenek. Ellenben a magyar kormány kezében is van taktikai fegyver amennyiben a dokumentumot megtámadja az Európai Unió Bíróságán. Ezzel a kormány nyerhet fél évet, ameddig esetleg megváltozik a Tanács összetétele és a politikai klíma is.

Ez az eljárás politikai természetű, egy zsarolás és nincs köze a jogállamiság kérdéséhez, a korrupciós helyzethez.

Ez arról szól, hogy a magyar választópolgárok április 3-án egy olyan politikára adtak felhatalmazást amelyre Brüsszelben rossz szemmel tekintenek.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Forrás: MTI/EPA/REUTERS pool/Francois Lenoir

Több érv is amellett szól, hogy az eljárást nem fogja a Bizottság lezárni. Elsősorban azért, mert az Európai Bizottság tekintély veszítene. A pletykák szerint az Európai Parlament fiókjaiban már ott van a Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány arra az esetre, hogy ha lezárnák az eljárást országunk ellen. A második dolog amiért nem fog véget érni, az a Bizottság megbízhatatlansága és szavahihetetlensége. A testület sok esetben nem korrektül jár el a tagállamokkal szemben. A harmadik ok amiért a Bizottság nem fogja lezárni az eljárást az az Európai Parlament. A testület nem mer szembemenni az Európai Parlamenttel.

Helyreállítási Alap és a többéves pénzügyi keret

A hazánknak járó 5,8 milliárd eurós helyreállítási források, valamint a 22 milliárd eurós többéves pénzügyi keret forrásainak lehívását lehetővé tevő megállapodás ügyében a jogállamisági eljárással párhuzamosan zajlanak a tárgyalások. Az elmúlt hónapokban jelentősen közeledett egymáshoz az Európai Bizottság és a magyar kormány álláspontja.

Az elmúlt hónapokban közeledett a magyar kormány és a Bizottság közti álláspont, azonban a lengyel példa miatt a magyar kormány óvatos kell legyen. Forrás: shutterstock

A Bizottság eddigi hozzáállása azonban óvatosságra kell, hogy intse a magyar kormányt a lengyel példa kapcsán, akik a megállapodás és a helyreállítási terv elfogadása után nem kapták meg a forrásokat.

Kérdéses lesz a testület hozzáállása Magyarországhoz és Lengyelországhoz, ugyanis ha vállalja a nyílt konfrontációt a két országgal, akkor tovább rontják az EU egységét olyan időkben amikor mindennél nagyobb egységre lenne szükség a kontinensünkre begyűrűzött válságok miatt.

Tagállami választások

Öt EU-s tagállamban tartanak választást idén ősszel. (illusztráció) Fotó: Bielik István - Origo

Öt, Az Európai Uniós jövője szempontjából is meghatározó tagállami választás is 2022 második felére esik. A svéd, olasz, lett, bolgár és osztrák választás hatással lesz arra, hogy milyen irányt vesz az európai politika. Fontos kérdés az, hogy előretör-e a konzervatív jobboldal.

A svéd általános parlamenti választásokra szeptember 11-én, az olasz választásokra szeptember 25-énm a lettországi parlamenti választásokra október 1-jén, Bulgáriában a választásokra október 2-án, Ausztriában az elnökválasztásra október 9-én kerül majd sor.

Bulgáriában a közvélemény-kutatások alapján Boyko Borisov pártja az esélyes, és így Magyarország ismét egy potenciálist szövetségest tudhat maga mellett az Európai Tanácsban.

Európai Unió jövője

Az uniós jövőjével kapcsolatosan is fejlemények várhatóak, ugyanis az év második felében egy sor olyan jogszabályi javaslatra számíthatunk, mely a társadalmi vita hivatalos konklúzióit önti majd formába.

Olaf Scholz augusztus 29-i beszédében arra szólította fel az EU-t, hogy állapodjon meg egy sor olyan változtatásról amelyek segítenek leküzdeni a belső megosztottságot, és felvenni a versenyt a külső riválisokkal szemben. Scholz beszédében utalást tett arra, hogy a jövőben az egyhangú szavazásról át kellene térni a többségi szavazásra, amely a kisebb államokat teljesen kiszorítaná az uniós döntéshozatalból.

Olaf Scholz, német kancellár. Forrás: AFP/(c) dpa Pool/Bernd Von Jutrczenka

Scholz támogatja a nyugat-balkáni országok, Ukrajna, Moldova és Grúzia uniós tagságát és a 751 képviselőt számláló Európai Parlament összetételének újragondolását is.

Kötelezettségszegési eljárások

Hazánk ellen több kötelezettségszegéi eljárás is folyamatban van, amelyekben őszre várhatóak újabb fejlemények. Ezeknek egy része szimbolikus, míg másik részüknek a gazdaságra gyakorolt hatásuk van. Ilyen a gabonaexport tilalma, vagy az, hogy Magyarország eltérő üzemanyagárat szabott meg a külföldi rendszámmal, illetve a magyar rendszámmal rendelkező járművek esetében. Továbbá hazánk ellen kötelezettségszegési eljárás zajlik a gyermekvédelmi törvény ügyében is.

A rendkívüli helyzet rendkívüli döntéseket igényelnek és emiatt számos ország eltérő, különutas politikát kezdhet folytatni amennyiben nem változik az EU-s politika.

Bulgária már bejelentette, hogy külön úton tárgyalni kíván Oroszországgal a gázszállításokról, majd később Hága is jelezte, hogy mentességet kér a szankciók alól.