Mesés gazdagságról tanúskodó antik leletek kerültek elő Izraelben

A szépen megmunkált elefántcsont darabok egy díszes szekrény díszítőelemei lehettek

Júda királyságának korából származó, i. e. 8-7. századi elefántcsont díszítőelemeket találtak Jeruzsálem óvárosánál, Dávid városának feltáró munkálatai közben izraeli régészek - jelentette a Jediót Ahronót című újság internetes hírportálja, a ynet hétfőn.

Egy parkoló alatt bukkantak rá a különleges leletekre

Mesés gazdagságról és távoli kereskedelmi kapcsolatokról árulkodnak az első Szentély idejéből, a zsidó királyság kettészakadása utáni, de még a babiloni fogság előtti időkből származó elefántcsonttöredékek. Az egész világon csak néhány hasonlót találtak, és Jeruzsálemben most megtalált, a maga nemében az első elefántcsontdíszítést egykor bútorokba beépített fatáblaelemekben alkalmazták, amelyekbe intarziaszerűen elefántcsontdarabkákat illesztettek.

A szépen megmunkált elefántcsont darabok egy díszes szekrény díszítőelemei lehettek Forrás: Debbie Hill/UPI

A kivételes műtárgyakat Jeruzsálem mai óvárosa mellett, a Giváti-parkoló ásatásain fedezték fel az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem régészei közös kutatásukon.
Az ókor egyik legértékesebb,

az aranynál is drágább nyersanyagának tekintett elefántcsont

maradványai egy Jeruzsálem hatalmának csúcspontján, az i.e. 8-7. században működő hatalmas kormányzati épület romjai közül kerültek elő.

A feltárás helyszíne. Egy óvárosi parkoló alatt bukkantak rá a régészek az egyedülálló leletekre Forrás: Debbie Hill/UPI

Az első Szentély idejéből eddig csak a térség nagy királyságainak fővárosaiban bukkantak elefántcsont-díszítésekre, például Nimródban, Asszíria fővárosában, vagy Szamáriában, a kettészakadt zsidó királyság északi részének, Izraelnek a fővárosában.

Az elefántcsont használatával a régészek szerint Jeruzsálem is csatlakozik ezekhez a fővárosokhoz,

megerősítve a város jelentőségét és központi szerepét a térségben, és egy sorba helyezve azt Asszíria és Izrael központjával az egykori globális közigazgatási és gazdasági rendszerben.

A Biblia is az uralkodói gazdagság szimbólumaként említi az elefántcsontot

A Biblia többször is említi az elefántcsontot, mindig az uralkodói gazdagság jelenként. "Csináltatott a király egy nagy elefántcsont trónt, és bevonatta színarannyal" - írja a Királyok Első Könyve Salamon királyról, és elefántcsont palota építésével jelzi az izraeli Akháb király vagyonát is Szamáriában (1Királyok 22:39).

Az IAA szerint hatalmas tűz pusztította el azt a lenyűgöző épületet,

amelyben az elefántcsontdarabkákat megtalálták.

Salamon király fogadja Sába királynőjét. Salamon korában élte egyik fénykorát Izrael Forrás: Wikimedia Commons

Valószínűleg i. e. 586-ban gyulladt ki Jeruzsálem elpusztítása során, mely után babiloni fogságba vitték Izrael után Júda lakóit is.

Salamon király templomának és annak környékének rekonstrukciós rajza. Középen fent a templom, bal oldalon a királyi paloták Forrás: Wikimedia Commons

Mintegy 1500 apró elefántcsonttöredéket találtak, melyekből újra összeállították az egykori gazdag díszítőpaneleket. "Összeraktunk és -illesztettünk több száz darabkát, és a folyamat végén megérthettük, hogy a lelet legalább 12, egyenként mintegy 5 x 5 cm-es négyzetalakú panelt burkolt, amelyeket eredetileg beépítettek a fa bútorokba"- mesélték a kutatók a lapnak.

Az első Templom korából származó, feltárt elefántcsont leletek Forrás: Yaniv Berman/ Israel Antiquities Authority

Harel Shochat, a Haifai Egyetem munkatársa mikroszkópos vizsgálattal kimutatta, hogy a maradványok egy elefánt agyarához tartoztak. Ezen romok között korábban más luxuscikkeket is találtak, egy achát féldrágakőből készült pecsétet, vaníliával ízesített borral töltött kancsókat, pecsétlenyomatot.

(Forrás: MTI)