Zóra egy életrevaló, cserfes kislány. Idén kezdte az általános iskolát, a testnevelés lett az egyik kedvenc tantárgya. Vasárnap este túl messzire merészkedett a családja péri tanyájáról, mielőtt hazaindultak volna Győrbe. A szülei még megetették az állatokat, amikor azonban a család autóba ült volna, a szülők hiába kiabálták a kislány nevét. Hamar rájöttek, hogy baj van, Zóra eltűnt. Az eset pedig könnyen tragédiával is végződhetett volna, hiszen sötét és köd volt odakint, ráadásul aznap éjjel mindössze két fok volt.
Zóra szülei azonnal értesítették a rendőrséget, mikor észrevették, hogy eltűnt a kislány, a segítség pedig hamar meg is érkezett. Beindult a riasztólánc, hamarosan kutató-mentőkutyások, tűzoltók, polgárőrök és önkéntesek lepték el a környéket. Összesen 300-an vették ki a részüket Zóra kereséséből. A feladatot bonyolította, hogy nem csak besötétedett, hanem a köd is leszállt. Éjjel három után a munkát kénytelenek voltak reggel hétig felfüggeszteni, ám a történet így is szerencsés véget ért. A kislányt végül egy siklóernyős találta meg.
Judit, a kislány édesanyja, még órákkal Zóra megkerülése után is a könnyeivel küszködött.
- Bőségesen megebédelt, most pedig pihen a tanyán – mondta a Borsnak a családanya, és hozzátette, a vasárnap éjszakát bizonyára sosem fogják elfelejteni.
- Zóra még sosem tett hasonlót, és az egész neki is jó lecke arra vonatkozóan, hogy anyának mindig szót kell fogadni.
Persze képtelen vagyok rá haragudni, csak az jut eszembe, hogy milyen szörnyűségekre gondoltam, amíg tartott a kutatás.
Az elején én is részt vettem a keresésben, de aztán a rendőrök bevittek a kapitányságra kihallgatni. Próbáltam a negatív gondolatokat kizárni, mégis az jutott eszembe, hogy az úton valaki felvette és elrabolta a kislányomat
– részletezte a Borsnak Judit.