Műszaki, gazdasági és klímavédelmi abszurdum
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Minden ország számára egy olyan egészséges energiamix elérése a kívánatos, amely a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése mellett figyelembe veszi az egyes áramtermelési módok előnyeit és hátrányait is. A jelenleg üzemelő Paksi Atomerőmű és a 2030-ig üzembe álló Paks II. Atomerőmű mindhárom célkitűzés megvalósításának az alappillére, de fontos az időjárásfüggő megújulók, különösen a naperőművek folyamatos fejlesztése is. Ugyanakkor e megújulók esetében figyelembe kell venni ezek támogatási igényét, időjárás-függőségét és a villamosenergia-rendszerre gyakorolt negatív hatásait is. A korábbi években erre már több esetben is felhívtam a figyelmet.
Látható, hogy e rendszerszintű kihívások csökkentése érdekében hazánkban is elindultak a változások. Ugyanakkor tavaly decemberben és 2023 elején továbbra is többször fordult elő az, hogy nagyrészt az időjárásfüggő megújulók miatt vissza kellett terhelni a Paksi Atomerőművet. Ez minden szempontból abszurdum, ezért ennek elkerülését műszaki és/vagy jogi eszközökkel mihamarabb meg kell oldani. Nézzük, miről is van szó!
Ne Paksot szabályozzák vissza!
Nagyon jó hír, hogy a hazai naperőművi kapacitások a kormányzati ösztönzők hatására folyamatosan növekednek. 2023. január eleji rendelkezésre álló adatok szerint a hálózati és a háztartási méretű napelemek együttes kapacitása már meghaladta a 4000 MW-ot. Nem véletlen, hogy a hazai rendszerirányító, a MAVIR korábban 3000 MW értéken határozta meg a naperőművi korlátot, ami mellett a jelenlegi villamosenergia-rendszer még stabil és folyamatos működését nem veszélyezteti a napenergia rendelkezésre állásának változékonysága. Ne felejtsük el, hogy számolni kell a szintén időjárásfüggő szélerőművek mintegy 320 MW-os kapacitásával is!
Az elmúlt években már többször írtam arról, hogy a naperőművi kapacitások jelentős bővülése hatással van a Paksi Atomerőmű termelésére. Arról van szó, hogy a naperőművek által termelt villamos energia kötelező átvétele bizonyos naposabb időszakokban (alacsonyabb rendszerterhelés és az export lehetőségének hiánya miatt) a MAVIR-t arra kényszeríti, hogy csökkentse a Paksi Atomerőmű teljesítményét, ami azt eredményezi, hogy veszteséget okoz az ország legolcsóbb, klímabarát áramát adó Paksi Atomerőműnek.
Ha a csúcsra járó naperőművek és/vagy a szélerőművek termelése miatt a Paksi Atomerőművet visszaterhelik, akkor minden egyes meg nem termelt 1 kWh villamos energia vonatkozásában rendszerszinten mintegy 26 Ft vesztesége keletkezik a tulajdonos magyar államnak. (A tavalyi évben a KÁT nap- és szélerőművi átlagár például 38 Ft/kWh, miközben a Paksi Atomerőmű árama csak közel 12 Ft/kWh volt). A helyzet paradoxona, hogy egy sokkal olcsóbban termelő erőművet kell visszaszabályozni azért, hogy a támogatott nap- és szélerőművektől a villamos energia kötelező módon átvehető legyen. Ez nonszensz!
11 nap – 10 paksi visszaterhelés
Sajnálatos módon az látható, hogy az elmúlt években a Paksi Atomerőmű visszaterhelésére a növekvő naperőművi kapacitások miatt egyre többször került sor. 2022. december 23. és 2023 január 2. között a paksi üzemelő blokkokat nagyrészt azért kellett 10 alkalommal több órán keresztül 50 és 225 MW-tal visszaterhelni, mert éppen jobban sütött a nap, és a naperőművek által termelt villamos energiát kötelezően át kellett venni.
Bizonyos esetekben a szélerőművek nagyobb áramtermelésének a kötelező átvétele is a paksi blokkok teljesítményének a csökkentését eredményezte. Ki lehet számolni, hogy minden egyes 1 kWh nem megtermelt áram a Paks Atomerőműnek közel 12 forintos bevételkiesést jelent, miközben rendszerszinten a kötelező átvétel miatt az időjárásfüggő megújulók közel háromszoros költséget jelentenek, amely végeredményképpen a villamos energia árát emeli meg egy olyan időszakban, amikor egyébként is drámaiak az energiaárak.
December 27-én például a Paksi Atomerőmű teljesítménye a nap döntő részében a hidegebb időjárás miatt bruttó 2050-2060 MW között alakult (a névleges teljesítmény 2027 MW), de a nap- és szélerőművek által termelt villamos energia kötelező átvétele miatt ezt a teljesítményt kellett csökkenteni...
A Paksi Atomerőmű egyes visszaterheléseiben más tényezők is szerepet játszottak. A hazai rendszerirányító, a MAVIR egyik közleménye kiemeli, hogy a karácsonyi időszakban például a német szélerőművek termelése és más országok többlet megújuló termelése miatt nagyobb mennyiségű és olcsóbb zöldáram „kereste a helyét". Úgy is fogalmazhatunk, hogy az egyes országok „kényszerexportja" miatt is szükségessé vált az erőművek leszabályozása. A közleményből az is kiderült, hogy a szabályozásra képes naperőműveket leszabályozták. Ez a tény, hogy a hazai naperőművek egy része szabályozható, jó hír, de még nem elégséges.
Mindezekre tekintettel a növekvő naperőművi kapacitások tekintetében folyamatosan vizsgálni kell azoknak a villamosenergia-rendszerre, a költségekre, a villamosenergia-árakra és az egyéb tényezőkre gyakorolt hatását a hazai ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi célok teljesíthetősége érdekében. Megfelelő és teljes körű jogi szabályozással, műszaki megoldásokkal mihamarabb el kellene érni, hogy a klímabarát és olcsó villamos energiát biztosító Paksi Atomerőmű folyamatosan, a lehető legnagyobb teljesítményszinten üzemelhessen, valamint a megújuló energiaforrások, például a naperőművek is, a legtöbb áramot termeljék.
Ez azt jelenti, hogyha bármilyen okból a rendszerben lévő erőművek leszabályozására van szükség, akkor ne a Paksi Atomerőművet szabályozzák le, hanem (tovább) csökkentsék más erőművek (pl. gáz, szén) termelését, akár a nap- és szélerőművekét is! Magától értetődő, hogy ezt az elvet a fenti okok miatt a Paks II. Atomerőmű esetében is érvényesíteni kell majd.
Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő - a szerző atomenergetikai szakértő az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője