Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Ukrajnának további támogatásra, fegyverekre és még több harckocsikra, sugárhajtású repülőgépekre és nagy hatótávolságú védelmi rendszerekre van szüksége, ez segíthet "a méltóságteljes, szabad, igazságos béke eléréséhez - jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön az EU-csúcson tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A testület elnöke emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnáért folytatott harc, "nem csupán a területért folyik, hanem a közös európai értékek védelméért is". Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának az Európai Unión belül van a helye és az ország már figyelemre méltó előrelépést tett a csatlakozáshoz szükséges reformok tekintetében, továbbá reményét fejezte ki, hogy nemsokára megkezdődhetnek a Kijevvel folytatandó csatlakozási tárgyalások. (MTI)
Oroszország nagyszabású offenzívát indított Kelet-Ukrajnában, és megpróbálja áttörni a Kreminna város melletti védelmet - közölte a luhanszki régió kormányzója. Szerhij Haidai csütörtökön az ukrán televíziónak azt mondta, az orosz csapatok támadásba lendültek, és megpróbálnak nyugat felé előrenyomulni a téli, havas és erdős tájakon. Haidai szerint az oroszok eddig nem jártak sikerrel. (The Guardian)
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4677 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4719 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az ukrajnai háború elől szintén tegnap 51 ember, köztük 30 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Számos ukrajnai területen és Kijevben is légiriadó van - írta a Kyiv Independent. Oleg Szinyehubov, a harkivi terület kormányzója megerősítette, hogy az orosz erők csapást mérnek a régióra.
Az oroszok ma kora reggel az energetikai infrastruktúrát vettek célba Zaporizzsjában, egy óra alatt 17 alkalommal csapást mértek a városra - jelentette Anatolij Kurtyev, a helyi tanács titkára.
Az oroszok ma hajnali 4 óra körül a kritikus infrastruktúrára mértek csapást Harkovban - jelentette Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere. A károk felmérése folyamatban van – mondta a polgármester.
Litvánia 36 darab L70 típusú légvédelmi ágyút ad Ukrajnának az iráni drónok elleni küzdelemhez – jelentette be Arvidasz Anuszauszkasz litván védelmi miniszter.
Az ukrán erők szinte soha nem indítanak támadást fejlett fegyverrendszereikkel az amerikai katonai személyzet által megadott konkrét koordináták nélkül, állította egy magas rangú ukrán tisztviselő.
Orosz erők csapást mérnek az energetikai infrastruktúrára Zaporizzsjában február 10-én kora reggel és az energetikai infrastruktúrát vettek célba. Egy óra alatt 17 alkalommal mértek csapást a városra - jelentette Anatolij Kurtiev, a városi tanács titkára.
Az orosz hadsereg éjjel drónokkal támadta Dnyipro városát, de az ukrajnai légvédelem 100%-ban lelőtte a drónokat - tudósított az 5 Kanal.
A Kreml felkészíti a védelmi ipari bázist egy elhúzódó háborúra. Oroszország fő katonai erőfeszítései a Szvatove-Kreminna vonal mentén összpontosulnak a Luhanszki területen zajló nagy offenzíva részeként - állítja az Institute for the Study of War.
Eduard Heger szlovák miniszterelnök megígérte, hogy teljesíti Ukrajna MiG-29-es vadászrepülőgépek szállítására vonatkozó kérését. Azt még nem tudni, hogy Kijev mikor kaphatja meg a gépeket.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy nem zárja ki, hogy valamikor vadászgépeket küld Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már régóta sürgeti szövetségeseit, hogy küldjenek vadászgépeket, és azt állította, hogy több európai vezető is kész repülőgépeket szállítani.
Két orosz rakéta lépte át ma a moldovai és a román légteret, mielőtt belépett volna Ukrajnába - jelentették.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij elmondta, hogy két, a Fekete-tengerről indított Kalibr rakéta belépett a moldovai légtérbe, majd átrepült a román légtérbe, mielőtt ma reggel belépett volna Ukrajnába.
A brit védelmi minisztérium legutóbbi, az ukrajnai helyzetről szóló hírszerzési tájékoztatója szerint "az orosz erők február 7. óta taktikai előnyre tettek szert két kulcsfontosságú szektorban".
A jelentés szerint:
Bakhmut város északi peremén a Wagner-csoport erői 2-3 kilométerrel nyugatabbra nyomultak, és a városba vezető M-03-as főútvonal közelében lévő vidéket is ellenőrzés alá vonták.
Délen az orosz egységek előrenyomultak Vuhledar város nyugati pereme körül, ahol 2023. január végén újraindították a támadó műveleteket.
A jelentés azt is állítja, hogy "az orosz egységek valószínűleg súlyos veszteségeket szenvedtek Vuhledar környékén, mivel tapasztalatlan egységeket vetettek be".
A brit védelmi minisztérium legutóbbi, az ukrajnai helyzetről szóló hírszerzési tájékoztatója szerint "az orosz erők február 7. óta valószínűleg taktikai előnyre tettek szert két kulcsfontosságú szektorban". A jelentés szerint:
A Wagner-csoport erői a donbászi Bakhmut város északi peremén 2-3 kilométerrel nyugatabbra nyomultak, és a városba vezető M-03-as főútvonal közelében lévő vidéket ellenőrzik. Az orosz erők egyre inkább uralják Bakhmut északi megközelítését.
Délen az orosz egységek előrenyomultak Vuhledar város nyugati pereme körül, ahol 2023. január végén újraindították a támadó műveleteket.
Moldova behívta az orosz nagykövetet, miután orosz rakéták léptek ma át a moldovai légtérbe.
Ukrajna-szerte légiriadót rendeltek el, ma már másodszor, miután korábban két rakétacsapás is történt.
Az embereket arra szólították fel, hogy keressenek menedéket.
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a Telegramra posztolt az ukrán fővárosban kialakult helyzetről. Azt írta, hogy:
A légvédelmi erők közlése szerint tíz rakétát lőttek le Kijev felett. Károk keletkeztek az elektromos hálózatokban. Áldozatok nincsenek. Az energetikai dolgozók dolgoznak a hálózatok helyreállításán.
Az ukrán állami műsorszolgáltató, a Suspilne a Telegramon arról számolt be, hogy "robbanások hangjai hallatszanak a Poltavai terület Kremencsuk körzetében".
Ezt követően hozzátette, hogy a Poltavai terület vezetője közölte, hogy a légvédelmi erőket aktiválják a térségben.
Poltava Ukrajna középső részén fekszik, és keletre határos a Szumi és a Harkovi régióval.
Több robbanást lehetett hallani Kijevben, miután a tisztviselők arról számoltak be, hogy péntek reggel orosz rakétatámadások érte a nagyfeszültségű létesítményeket Ukrajna-szerte. Az Ukrenergo ukrán áramhálózat-üzemeltető közölte, hogy Kelet-, Dél- és Nyugat-Ukrajnában több létesítményt is eltaláltak, ami fennakadást okozott az áramellátásban.
A Reuters újságírói legalább három robbanást hallottak Ukrajna fővárosában.
Az Ukrenergo szerint Oroszország az éjszaka folyamán drónokkal és rakétákkal támadta az ukrán hálózatot, erőműveket és átviteli létesítményeket célozva.
Oleh Szinyehubov, Harkov kormányzója a Telegramon közölte, hogy hét ember megsérült a ma reggeli orosz csapások következtében.
Közölte: az előzetes információk szerint hét ember megsérült a megszállók legutóbbi csapása következtében, amely délelőtt fél 11 körül történt Harkov körzetében. Ketten közülük súlyos állapotban vannak.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjével, Rafael Grosszival tárgyalt nukleáris biztonsági kérdésekről a moszkvai látogatása során.
A két férfi különös figyelmet fordított a dél-ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzetre - jelentette a TASZSZ.
Arcfelismerő rendszereket telepíthetnek kilenc oroszországi határátkelőhelyen az év végéig - írja a Sky News az orosz sajtóra hivatkozva.
A közlekedési minisztériumi ügynökség által megosztott pályázatra hivatkozva azt írtál, hogy az új technológia átadása idén november 25-ig esedékes. Azt is írta, hogy a "videóelemző rendszer", amelyet a Kínával, Kazahsztánnal, Lengyelországgal és Litvániával közös orosz határátkelőhelyeken telepítenek, "automatikusan elemzi az arcképeket" a járművezetők azonosítása érdekében.
A legújabb jelentések úgy tűnik, hogy a Kreml újabb taktikát alkalmaz az országot elhagyni próbálók elleni fellépéshez.
A múlt hónapban az orosz törvényhozók olyan jogszabály előkészítésébe is belekezdtek, amely kötelezővé tenné, hogy az emberek előre foglaljanak időpontot és helyet a határátlépéshez, ami újabb félelmeket keltett, hogy a Kreml további korlátozásokat vezethet be az országba való be- és kiutazásra.
Oroszország ma több mint 50 rakétát lőtt ki Ukrajnára - közölte Denys Shmyhal ukrán miniszterelnök, hozzátéve, hogy a legtöbb rakétát lelőtték.
Oroszország mintegy 1800 tankot, 700 repülőgépet és 500 000 embert vonultat fel az Ukrajna elleni új támadásra, amely "mindössze 10 napon belül megkezdődik" - figyelmeztettek.
Ukrajna azt állítja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyvereket és lőszert halmoz fel, hogy felkészüljön egy új, nagyszabású támadásra a következő hetekben.
Oroszország Kh-101 és Kh-555 rakétákat lőtt ki nyolc Tu-95-ös stratégiai bombázóval - közölte a hadsereg. Emellett a Fekete-tengerről indított Kalibr cirkálórakétákkal támadta Ukrajnát.
Ukrajna a február 10-én kilőtt 71 rakétából 61-et.
Spanyolország januárban kérte, hogy két 35 mm-es légvédelmi ágyút küldhessen Ukrajnába, Svájc most ezt visszautasította.
A Reuters jelentése szerint Svájc korábban megvétózta Dánia és Németország kérelmét, amelyek svájci gyártmányú páncélozott járműveket és lőszert akartak küldeni Ukrajnának az Oroszország elleni háborúban.
A svájci hadianyag-törvény nem engedélyezi a hadianyagok kivitelét, ha a célország belső vagy nemzetközi fegyveres konfliktusban vesz részt.
Az orosz diplomatáknak sikerült megakadályozniuk Oroszország elszigetelődését a világban - hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai külügyminisztérium munkatársaihoz és veteránjaihoz a diplomaták napja alkalmából pénteken intézett köszöntőjében.
"Nagyrészt az önök erőfeszítéseinek köszönhetően nemcsak a kollektív Nyugat országunk elszigetelésére irányuló terveit sikerült meghiúsítanunk, hanem aktivizálnunk is sikerült az együttműködést a világközösség legtöbb tagjával" - állt a Kreml honlapján közölt üzenetben.
Putyin a diplomácia prioritásait az orosz állampolgárok törvényes jogainak védelmében és a külföldön élő oroszok támogatásában, a neonácizmus és az etnikai megkülönböztetés megnyilvánulásai elleni küzdelemben nevezte meg. Az orosz elnök szerint Moszkva továbbra is a "többpólusú és demokratikus világrendet" fogja előmozdítani, amely az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten és a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak tiszteletben tartásán alapul. A diplomáciai kapcsolatok fő témájaként a "felelős nemzetközi partnerekkel" való együttműködés további erősítését nevezte meg.
A szakmai ünnep előestéjén Putyin egy évvel meghosszabbította két külügyminiszter-helyettes, Mihail Bogdanov és Alekszandr Grusko megbízatását. Mindkét diplomata életkora meghaladta a közszolgálatban bevezetett 65 éves korhatárt.
Szergej Lavrov külügyminiszter a szakmai ünnepségen kijelentette, hogy a Nyugat új "keresztes hadjáratot" akar indítani a Kelet ellen, "ukrán neonácikat élcsapatként felhasználva". Kifejezte meggyőződését, hogy az orosz nemzetbiztonságot fenyegető veszélyt semlegesíteni fogják.
Lavrov úgy vélekedett, hogy a második világháború óta a legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb évtized következik.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján reagált Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró publikációjára, amely szerint az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren keresztül összekötő gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantását Joe Biden amerikai elnök rendelte el. Zaharova képtelenségnek nevezte, hogy az Egyesült Államokat nem lehet felelősségre vonni a világ infrastruktúrája ellen elkövetett diverzánsakciók miatt. Mint mondta, Washington addig folytatja ezt, amíg meg nem állítják.
Azt mondta, hogy Moszkvát nem lepték meg a Hersh által levont következtetések és kifogásolta, hogy az európai országok nem érdekeltek a felelősök megállapításában. Zaharova elfogulatlan nemzetközi vizsgálatot sürgetett az ügyben.
Az NATO-nak a dezinformáció ellen meghirdetett küzdelmét úgy jellemezte, hogy az voltaképpen cenzúra, az Oroszország és Kína elleni agresszív propaganda eszköze. Josep Borrellnek, az EU külügyi szolgála vezetőjének azt a nyilatkozatát kommentálva, amelyben az orosz média betiltását az unióban a szólásszabadság védelmével indokolta, Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy "az eltérő véleménynek a véleménypluralizmus nevében való elnyomása abszolút oximoron".
Borrellnek arra a kijelentésére, amely szerint az EU támogatja az Oroszországban külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközöket, azt mondta, hogy ez a megnyilvánulás alátámasztja a moszkvai döntés helyességét.
Grusko külügyminiszter-helyettes egyébként az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az EU "egyáltalán nem önálló semmilyen fontos döntés meghozatalában". Mint mondta, Oroszország kész lesz együttműködni az unióval, ha Brüsszel függetlenséget mutat.
Zaharova, kitérve a Japánnal megkötendő békeszerződés lehetőségére, azt mondta, hogy ez a téma Oroszország számára lezárva marad. Indoklása szerint nem lehet a kétoldalú kapcsolatokról szóló alapvető dokumentum aláírásáról tárgyalni egy olyan állammal, amely Moszkvával szemben nyíltan barátságtalan álláspontot képvisel és igyekszik sérteni az érdekeit.
A szóvivő azt hangoztatta hogy az amerikai hiperszonikus rakéták japán területre történő telepítése minőségileg megváltoztatná a régió biztonsági helyzetét, és negatívan befolyásolná a világ stratégiai stabilitását.
Dmitrij Peszkov, az Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő számára nem jelent kiemelt problémát, ha Emmanuel Macron francia elnök úgy dönt, hogy megfosztja a Becsületrend Nagykeresztjétől. Hozzátette: az orosz állampolgárok tisztában vannak vele, hogy számára más ügyek élveznek prioritást - jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.
Macron a héten Becsületrenddel tüntette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Putyint Jacques Chirac érdemesítette az elismerésre.
