Egyetlen ábrán jelölték a történelem legnagyobb földrengéseit

This aerial view shows residents searching for victims and survivors amidst the rubble of collapsed buildings following an earthquake in the village of Besnia near the twon of Harim, in Syria's rebel-held noryhwestern Idlib province on the border with Turkey, on February 6, 2022. - Hundreds have been reportedly killed in north Syria after a 7.8-magnitude earthquake that originated in Turkey and was felt across neighbouring countries. (Photo by Omar HAJ KADOUR / AFP)

Nagy földrengések az ősidők óta előfordulnak a Földön, azonban ezek megoszlása nem egyenletes, és nem is véletlenszerű. Összesítés készült a leginkább érintett területekről, illetve ennek keretében elemzők összegyűjtötték azt is, hogy 1956 óta melyek voltak a legerősebb rengések a világon.

Február 6-án két súlyos földrengés (egy engés és egy nagyon erős utórengés) rázta meg Törökországot és Szíriát, a két ország határának közelében. Mindkettő meghaladta a Richter-skála szerinti 7-es erősséget, a halálos áldozatok száma pedig azóta több tízezerre emelkedett.

A közelmúltbeli és az ősi földrengések helyszínei azonban nem véletlenszerűek.

Az Egyesült Államok Földtani Intézetének (USGS) adatai alapján a PythonMaps készítője megvizsgálta, hogy 1956 és 2022 között hol fordultak elő olyan rengések, melyek erőssége legalább 4,5-es volt a Richter-skálán – írja a Visual Capitalist.

A Richter-skálán minden egész számú növekedés nagyjából a felszabaduló energia 31,6-szeresének felel meg.

A térképre nézve könnyű észrevenni a rengések koncentrációját a Föld tektonikus lemezeinek határai mentén.

Ezek a masszív mozgó kőzetlemezek szinte puzzle-darabokként illeszkednek egymáshoz, és így alkotják a litoszférát, vagyis a felső kéregréteget. Ahogy azonban ezeknek a lemezeknek a szélei összeütköznek, egymáshoz csúsznak és eltávolodnak egymástól, a kéreg megrepedezik és meghajlik – ez okozza a földrengéseket.

A legveszélyesebb területek

A térképen látható rengések többsége a hét fő tektonikus lemez határain fordult elő. Az USGS adatai alapján

három olyan, hatalmas kiterjedésű terület van, ahol a legnagyobb eséllyel fordulnak elő földrengések.

Az egyik ilyen a Csendes-óceán peremei mentén húzódó terület, melyet gyakran „tűzgyűrűként" is emlegetnek a rendkívül aktív vulkáni tevékenységek miatt.

Forrás: Adam Symington (PythonMaps)

A másik az Eurázsiai-hegységrendszer, amely Jávától Szumátráig, a Himaláján keresztül nyugatra, a Földközi-tengerig, majd tovább az Atlanti-óceánig húzódik. Végül a harmadik a Közép-Atlanti-hátság, amely az Atlanti-óceán mélyén húzódik a víz alatt.

A szakértők szerint a közelmúltbeli törökországi földrengések (az Eurázsiai-hegységrendszerhez kötődve) több törésvonalon történtek.

Az arab-lemez valószínűleg észak felé mozdult az eurázsiai-lemezbe, nyugat felé tolva az anatóliai-lemezt, amelyen Törökország is fekszik.

A történelmi toplista

A jelentősebb rengések tehát meghatározható területekre koncentrálódnak, de az igazán erős, a Richter-skála szerinti 9-es szintet is meghaladó rengések rendkívül ritkák.

Az Indonézia, Oroszország és Chile közelében található régiókban mérték a történelem során feljegyezett legnagyobb rengéseket.

Természetesen a régmúltban is előfordulhattak kiemelkedően erős földrengések, azonban ezekről nem mindig maradtak fent feljegyzések. A legkorábbi, földrengésekről szóló források némelyike közel háromezer éves.

Az 1956 és 2022 közötti időszakra vonatkozó listán mindössze öt olyan rengés található, amely elérte a Richter-skála szerinti 9-es erősséget. Az ötödiket (9,0-es erősség) az oroszországi Kamcsatka területén mérték 1952. november 4-én. A negyediket (9,1-es erősség) Japán Honsú szigetén mérték, 2011. március 11-én. A harmadikat (9,1-es erősség) az indonéziai Szumátrán tapasztalták, 2004. december 26-án. A második (9,2-es erősség) helyre az 1964. március 28-án regisztrált alaszkai rengés került.

A listát a chilei Bio-Bio területén, 1960. május 22-én mért földrengés vezeti, 9,5-es erősséggel.

Megjósolhatók a földrengések?

Annak ellenére, hogy a földrengések helyét és intenzitását szeizmográf segítségével már képes mérni az emberiség, a tudósok továbbra sem tudják pontosan megjósolni, hogy hol, mikor és milyen erősségű rengés fog bekövetkezni.

A földrengések bekövetkeztének valószínűségét azonban bizonyos esetekben már ki tudják számítani, különösen a törésvonalak mentén.

Híres példa erre az észak-amerikai Cascadia szubdukciós zóna (olyan terület, ahol a földkéreg lemezei egymás alá torlódnak) körüli „nagy földrengés", amely 200-800 évente következik be.

Az egyre pontosabb prognózisok azért is lennének fontosak, mert a felkészülés nagy szerepet játszhat a kockázatok és a károk csökkentésében.