Nagy Márton: Több százezer munkahely megőrzését segítik az akkumulátorgyárak

A P&G csömöri gyára

Továbbra is az a célunk, hogy minden globális szereplő a magyarok sikerében legyen érdekelt, legyünk az értékláncok sűrűsödési pontja, és mi szőjünk a láncokból hálózatot – írja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A tárcavezető úgy látja, a Magyarországot választó, a világ legnagyobb és legfejlettebb technológiáit alkalmazó akkugyárak a szemünk előtt zajló technológiaváltást segítik az autóiparban, megőrizve ezzel több százezer munkahelyet, többek között a magas minőségű mérnöki munkahelyeket is.

Az ipar feltámasztása az olyan közepes fejlettségű országok, mint Magyarország esetében még fontosabb. Egyre több tudományos kutatás érvel amellett, hogy a közepes fejlettségi csapdában ragadást (ez a hazai kritikusok állandó, szinte egyetlen, ismételgetett toposza) számos ország esetében leginkább az itthon többnyire elhallgatott jelenség, az ipar túl korai leépülése (premature deindustrialization) okozza (a fogalmat Dasgupta és Singh 2006-os kutatására vezetik vissza) -

írta Nagy Márton a Világgazdaság oldalán megjelent véleménycikkében.A fogalom arra utal, amikor a későn jövők, a ma felzárkózni kívánó országok hamarabb szembesülnek az ipar súlyának csökkenésével, mint ami a mai fejlett országok tapasztalatából és korábbi pályaívéből következne - írta a gazdaságfejlesztési miniszter. Lényegében arról a veszélyről van szó, hogy bezárul az ipari, kínálatvezérelt felzárkózás kapuja, a felzárkózási főút, amelyen az országok többsége járni igyekszik, és a „normálisnál" sokkal előbb elkezd gyengülni, elsorvadni az ipar.

Látható, hogy a hazánkat választó, a világ legnagyobb és legfejlettebb technológiáit alkalmazó akkugyárak a szemünk előtt zajló technológiaváltást segítik az autóiparban, megőrizve ezzel több százezer munkahelyet, többek között a magas minőségű mérnöki munkahelyeket is.

Ipar nélkül nincs magyar felzárkózás Forrás: P&G

Azért elismerés ez számunkra, mert e nagyvállalatok a magyar gazdaságban találták meg a kellő összetettséget és innovációs potenciált a hosszú távú elköteleződéshez, ami a későbbiekben növekvő tovagyűrűző hatásokat jelent számunkra - tette hozzá.

E beruházások is segítik kiegyenlíteni a hazai regionális fejlettségi különbségeket (hiszen uniós szinten vannak még alulfejlettnek tekinthető térségeink), és munkalehetőséget teremtenek, illetve igazolhatóan egyre több hazai (például vállalatirányítással, szoftverfejlesztéssel, javításokkal kapcsolatos) beszállítót húznak magukkal, és ezen szereplők összessége, klasztere hozza létre a hozzáadott értéket, amit nem egy-egy önkényesen kiragadott szereplőtől érdemes elvárni.

A kritikus portálok is elismerik, hogy ma az akkumulátor-értéklánc szinte minden elemében megjelent magyar szereplő az áramvezető fóliáktól az újrahasznosításig.

Nagy Márton szerint a külföldi működő tőke által vezérelt nagyberuházásokra mint innovációs bázisokra, ugródeszkákra kell tekintenünk.

Jó példa erre az Audi hazai gyára, amely mára az egyik legversenyképesebb gyár lett a Volkswagen csoportban, és tovább fejlődik zöld- és komplexebb gyártások irányába, valamint bevonzza a szolgáltatási ágakat is. A regionális és innovációs ipari parkok a gyártókapacitásokra épülve kell hogy otthont adjanak a kutatásoknak, továbbképzéseknek. Ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy fokozatosan elsajátítsuk a gyártási folyamatokra épülő ismerethalmazt.

A korai dezindusztrializáció, az ipari tevékenységből való korai kivonulás stratégiai hibáját sok fejlett és még több közepesen fejlett ország elkövette, amikor elhanyagolták az értéklánc középső szegmensében folyó tevékenységeket, és nem használták ki őket. Magyarországnak az ellentétes irányba kell mennie - írta a miniszter.