Divatba jöttek a pogány szertartások

Az egyházaktól való eltávolodásban nagy szerepe van a nőjogi és LMBTQ-jogi mozgalmaknak.

Ki ne ismerne legalább egyet az ókori regék és mondák közül: kelta mesék szarvasistenekről, Egyiptom varázserővel bíró állatfejű isteneiről, de a görög istenek furcsa keletkezéstörténetéről is könyvek, filmek és mesék ezrei készültek már el. A pogány hold és napüdvözlő szertartások, bájitalfőzések vagy csontokat dobáló varázslatok jól mutatnak a filmvásznon, de a XXI. században újra divatba jöttek. A TikTok hírfolyamát böngészve egyértelmű, hogy a közelmúltban a pogány gyakorlatok, mint például a „gyógyító" kristályok és a tarot kártyák, az asztrológia és a gyógynövénymágia használata iránti érdeklődés feléledt, egyfajta reneszánszukat élik.

Az Egyesült Államokban legalább 1,5 millió ember vallja magát pogánynak

– a 2001-es 134 000-hez képest. Helen Berger, szociológus, a kortárs pogányság és boszorkányság kutatója szerint egy általános eltávolodás figyelhető meg az egyházaktól, a spiritualitás felé. Szerinte ebben az eltávolodásban szerepe van a nőjogi és LMBTQ-jogi mozgalmaknak, a zöld mozgalmaknak és egyfajta „életigenlőbb vallás" iránti vágynak – szerinte ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek érdeklődése az utóbbi időben inkább a spirituális közösségek felé fordult.

Akit érdekelnek a varázslatok, Hold-rituálék vagy előző életbe való utazások, azoknak

ma már nem kell titkos vagy tiltott társaságokat felkutatniuk,

az erről szóló tartalmak már a TikTok-on is könnyen elérhetőek bárki számára, legyen az felnőtt vagy bőven tizennyolc év alatti.

Ha valaki nem elégszik meg a #witchtok kereső alatt elért tartalmakkal, az nyugodtan kiutazhat Salem-be, ahol a mai napig virágzik a boszorkánykultúra, de Arizonába vagy Észak-Karolinába is tehet egy látogatást, ha elmélyedne a pogány kultúra bugyraiban. Az Asheville belvárosához közeli Mother Grove Goddess Templomban pedig bárki csatlakozhat a nyilvános rituálékhoz az ősi szent napok (és a Föld napja) idején, és részt vehetnek a teliholdas szertartásokon.

Azt, hogy ezek a pogány rituálék miért számítanak „életigenlőbbnek" az életpárti mozgalmaknál vagy úgy általában a kereszténységnél, még nem sikerült megfejtenünk, azt azonban reméljük, hogy a „nyitottság" és progresszió ezen formája csak egy kósza divathullám marad a józan ész pedig gátat szab a terjedésének.