Kiállnak a gazdaszervezetek az ukrán gabona behozatali stopja mellett. Mi ennek a stopnak a lényege, miért döntött ezen lépés mellett a kormány?
A kormány a magyar gazdák és fogyasztók védelme érdekében április 19-ei hatállyal átmenetileg megtiltotta bizonyos mezőgazdasági termékek importját Ukrajnából.
A tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, repce- és napraforgómagra, a lisztre, étolajra, mézre és egyes húsfélékre.
Magyarország ugyanakkor nem tiltja ezen termékek tranzitját, azonban a szállítmányok útvonalát szigorúan ellenőrzik a hatóságok. Az orosz-ukrán háború miatt létrehozott szolidaritási folyosók nem töltötték be eredeti rendeltetésüket, azaz ezek az áruk nem jutottak el eredeti célországukba – Afrika és Ázsia egyes területeire – az ukrán gabonaszállítmányok hazánkban és persze a többi kelet-európai országban ragadtak, különböző piaci zavarokat okozva ezzel.
Brüsszelnek cselekednie, lépnie kell az európai, és köztük a magyar gazdák és az ukrán gabona továbbszállítása érdekében, hiszen arra az éhínséggel sújtott régiókban van szükség.
Milyen károkat okozhatott/okozhat a behozott ukrán gabona a hazai piac és árak szempontjából?
A magyar gazdák elsősorban az olcsóbb import árletörő hatása és piaci térnyerése miatt könyveltek el veszteséget:
Magyarországon az étkezési búza ára és szállítási költség nélküli termelői ára 27 százalékkal, a takarmánybúzáé 37 százalékkal, míg a takarmánykukoricáé 23 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest.
Emellett az értékesítési lehetőségek beszűkülése, megszűnése is óriási terheket ró a gazdákra.
A MAGOSZ elnöke szerint az előzetes ellenőrzések gyakran találtak szennyezett tételeket, minden ukrajnai agrártermék esetében a forgalomba hozatal előtti laborvizsgálatot kellene előírni. Van esély arra, hogy az Európai Unió időben tesz hathatós lépéseket, és érdemben reagál a fennálló helyzetre?
Az Agrárminisztérium februárban rendelt el szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést az Ukrajnából hazánkba érkező gabonával kapcsolatban. A vizsgálat során
a szakemberek három esetben találtak mikotoxinnal szennyezett kukoricát, és ugyancsak több minta mutatott pozitív eredményt a GMO-vizsgálatot követően.
Mindezek mellett szintén több esetben szójaszennyezettséget mutattak ki. Ezenkívül találtak 29 tonnányi kukoricát, ami csávázott vetőmaggal volt szennyezett, ezért ezt a tételt megsemmisítették. Minden alapanyag esetében érvényes, így az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak is közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használjanak csak fel.
A magyar kormányzat a többi érintett közép-kelet-európai tagállammal összehangoltan és együttesen 2022 ősze óta ad jelzéseket az Európai Unió különböző fórumain, hogy Ukrajna megsegítését úgy kell megvalósítani, hogy ne okozzon piaci zavart és készletfelhalmozódást a belső piacon.
2023 januárjától pedig a kialakult piaci zavarok okán az érintett tagállamok szintén összehangoltan konkrét uniós lépéseket sürgettek a megnövekedett ukrán import kezelésére, hiszen erre vonatkozó intézkedési lehetőségei az Európai Uniónak vannak.
Az érintett gazdák azonnali megsegítését és a kiváltó okok kezelését is el szerettük volna érni. Kértük a rendkívüli támogatásra fordítható összegek megemelését, illetve azt, hogy az EU humanitárius célból vásárolja fel a határ menti tagállamokban megtermett, de az import miatt eladhatatlan gabonát. Sajnos elégségesnek tekinthető reakciót egészen mostanáig nem kaptunk Brüsszelből.
Érdemi uniós intézkedések hiányában átmeneti jelleggel megtiltottuk az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását, és azon dolgoztunk, hogy európai szintű intézkedések történjenek a helyzet kezelésére.
Az Ukrajnával szomszédos tagállamok korábbi közös fellépése és a jelenlegi importtilalmi intézkedések hatására a Bizottság is érdemi lépésekre szánta el magát, a kialakult piaci zavart hosszú távon ugyanis csak uniós intézkedéssel lehet kezelni. Az ellenőrzésekkel kapcsolatban lényeges, hogy az Agrárminisztérium februárban rendelt el szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést az Ukrajnából hazánkba érkező gabonával kapcsolatban, most pedig a behozatali korlátozással kellett szintet lépni a fellépés erősségében.
A megjelölt határidő hosszabbítására sor kerülhet-e, ha az élet azt igazolja, hogy erre szükség van?
Reményeink szerint erre nem lesz szükség, és Brüsszelben is belátják, hogy a probléma megnyugtató megoldása érdekében végre lépniük kell, és érdemi, megnyugtató megoldást kell biztosítani a kelet-európai gazdálkodók számára. A többi érintett tagállammal közösen kialakított javaslataink erre irányulnak.