Hánynom kell tőlük, ezt mondta az Oscar-díjak LMBTQ-bohóckodásáról az Oscar-díjas színészlegenda

Vágólapra másolva!
A 75 éves Oscar-díjas színművész (Hölgyem, Isten áldja), Richard Dreyfuss az amerikai közszolgálati televíziónak, a PBS-nek adott, május 5-én sugárzott interjúban keményen megbírálta az Oscar-díj elnyerésének feltételéül szabott új "diverzitás és inkluzivitás" szabályokat. Azaz az Amerikai Filmakadémia 2024-től életbe lépő szigorítását, miszerint a jövőben csak olyan alkotás nyerheti el a legjobb filmért járó Oscar-díjat, amelynek színészi gárdájában vagy stábjában bizonyos arányban szerepet kapnak alulreprezentáltnak nevezett csoportok.
Vágólapra másolva!

Ahogy arról az Origo is beszámolt, az Amerikai Filmakadémia 2020 óta dolgozik a "társadalmi sokszínűség biztosítását segítő irányelveken", amelynek az Akadémiai Nyitás nevet adta, és amelynek 2024-es bevezetésétől kezdve csak azokat az alkotásokat lehet a legjobb film kategóriájában Oscar-díjra jelölni, amelyeknek legalább egyik főszereplője az ún. "alulreprezentált" csoportból származik, de emellett a teljes szereplőgárda vagy a stáb minimum 30 százalékának két, ugyancsak "alulreprezentált" közösségből kell kikerülnie, és a film témájának is érintenie kell e csoportok életét.

Az irányelv természetesen azt is meghatározza, melyek ezek az ún. "alulreprezentált" csoportok: az LMBTQ-emberek, az etnikai kisebbségek, a fogyatékkal élők és a nők.

Magyarul, a világon a legnagyobb figyelmet élvező filmes díj és a mögötte álló, több mint 9000 tagot számláló szervezet, az Amerikai Filmakadémia kötelező kisebbségi kvótát vezet be.

Első lépésként 2024-től a kvóta 4 szabályából kettőt teljesítenie kell annak a filmnek, amely Oscar-díjat szeretne.

Ezt a jövőbeli gyakorlatot, sőt magát az elképzelést kritizálta meg a 75 éves Richard Dreyfuss múlt pénteki, a PBS-nek adott interjújában.

– fejtette ki a Hölgyem, Isten áldja című romantikus komédia főszerepéért Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjakat nyert legendás színész, egyebek mellett az American Graffiti, A cápa és a Harmadik típusú találkozások sztárja, hozzátéve, hogy az Amerikai Filmakadémia által hozott előírások elfojtják a művészi kreativitást, miközben lehetetlen efféle szabályokkal előírni azt, hogy "ne kockáztassuk bizonyos emberek érzéseinek megsértését".

Richard Dreyfuss a Harmadik típusú találkozások c. filmben Forrás: Columbia Pictures

Dreyfuss véleménye szerint a társadalom egyetlen csoportja sem részesülhet különleges eljárásban, ha művészetről van szó: a filmeknek az életről kell szólnia.

Az Oscar-díjas színész kitért a cancel culture, azaz az "eltörlés kultúrája" művészi áldozataira is, a legendás Shakespeare-színész, az angol Laurence Olivier példáján keresztül. A Hamlet 1949-es filmváltozatáért Oscar-díjat nyert, mellette számos Shakespeare-adaptáció, így az 1965-ös Othellóért is akadémiai díjra jelölt Olivier épp utóbbi szerepéért kapott kritikákat a Black Lives Matter mozgalommal felerősödő cancel culture propagandistáktól, akik szerint sértő, ha egy fehér színész fekete embert alakít, ahogy azt Olivier tette az 1965-ös filmben.

– mondta Dreyfuss (aki 1979-ben Raul Julia és Frances Conroy oldalán maga is szerepelt az Othellóban, Jágóként), hozzátéve, hogy a nézők gondolkodását egyetlen világnézet szerint manipuláló új Oscar-szabályoktól neki művészként

egész egyszerűen "hánynia kell".

Természetesen nem Dreyfuss az egyetlen, aki a közelmúltban élesen bírálta az új hollywoodi sztenderdeket. A The Hollywood Reporter amerikai lap márciusi, filmipari riportja szerint komoly vitákat szült az Amerikai Filmakadémia elképzelése, ugyanakkor árulkodó, hogy a lapnak nyilatkozó, a kvótákkal kapcsolatban kritikát megfogalmazó producerek és rendezők csak a nevük elhallgatásával mertek hangot adni véleményüknek, tartva a várható következményektől, azaz a kirekesztéstől.

A nyilatkozatok persze így is sokatmondóak: több rendező és producer szerint például a kvóta egyúttal listázást is jelent: a szereplőválogatásnál ugyanis ahhoz hogy egy produkció megfeleljen az új Oscar-szabályoknak már a forgatás előtt, a stáb tagjainak megválasztásánál innentől kezdve kényes kérdéseket kellene feltenni a nem feltétlenül nyilvánvaló etnikai származásra, szexuális orientációra vagy fogyatékosságra vonatkozóan, ami ugyanakkor nem csupán ellenkezik az illem szabályaival, de egyenesen sérti a személyiségi jogokat is.

– összegezte az egyik anonimitást kérő filmalkotó.