Rossz hírek jöttek a béketárgyalásokról
2023. május 10. 04:26
Éjszakai videóüzenetében az ukrán elök bejelentette: újabb, ezúttal 1,2 milliárd dolláros védelmi csomag érkezik az Egyesült Államokból, benne tüzérségi lövedékekkel, rakéták és drónok elleni védelmi eszközökkel. "Köszönetet mondok Biden elnöknek, a Kongresszusnak és minden amerikai családnak a megingathatatlan támogatásukért és az amerikai erőért, amely erősebbé tesz bennünket" - mondta Volodimir Zelenszkij, aki hozzáttte, hogy más partnerországokkal is tárgyalnak újabb védelmi csomagokról.
Ukrajnában meghalt az AFP francia nemzeti hírügynökség újságírója. Arman Soldin, aki a sajtóorgánum ukrajnai videókoordinátora volt, rakétatűzben vesztette életét Chasiv Yar közelében a keleti donyecki régióban – közölték az AFP riporterei, akik szemtanúi voltak az esetnek. A támadás a város határában, Bakhmut közelében történt.
Áprilisban az Újságírók Nemzetközi Szövetsége arról számolt be, hogy Ukrajnában az invázió kezdete óta legalább 12 újságírót és médiamunkást öltek meg, és 18-at megsebesítettek.
Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma által irányított Ukrajnai Nemzetközi Alap (International Fund for Ukraine) nevű csoport nyílt felhívásban szólította meg a fegyvergyártókat, hogy jelentkezzenek, ha tudnának akár 300 kilométeres hatótávolságú rakétákat szállítani Kijevnek.
A minisztérium arra kérte a cégeket, hogy vegyék fel a kapcsolatot, ha tudnak olyan rakétákat szállítani, amelyek szárazföldről, tengerről vagy levegőből indíthatók, 20 és 490 kg közötti robbanó töltettel. További kívánatos követelmények közé tartozik az „alacsony elfogási valószínűség", a „küldetéstervezési képesség" és „a légvédelmi áthatolási módszerek a sikeres csapás valószínűségének növelésére".
A közlemény szerint június 5-től veszik fel a kapcsolatot a válaszoló cégekkel.
Egy brit tisztviselő azt mondta, hogy nem született végleges döntés az ilyen képességekkel rendelkező rakéták Ukrajnába küldéséről.
Ukrajnának vannak alternatív módjai a gabonaszállításra, ha nem hosszabbítják meg a biztonságos fekete-tengeri exportról szóló megállapodást - mondta a mezőgazdasági miniszter.
Az ukrán fekete-tengeri kikötők blokád alá kerültek Oroszország tavalyi inváziója után, de közülük háromhoz tavaly júliusban engedélyezték a hozzáférést a Moszkva és Kijev között létrejött megállapodás értelmében, amelyet az ENSZ és Törökország közvetített. Moszkva most azzal fenyegetőzik, hogy május 18-án felmondja a gabonamegállapodást, hacsak nem enyhítik az orosz gabona- és műtrágyaexport előtt álló korlátozásokat.
Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszter az aggodalmakra válaszolva elmondta, hogy „több forgatókönyv" is előfordulhat erre az esetre. "Egymillió körülmény miatt nem tervezünk apokaliptikus forgatókönyvet. Az ukrán gazdálkodók és ukrán kereskedők megmutatták, hogy sok mindent megtehetnek, és sok exportútvonalat lehet kialakítani" - mondta Szolszkij.
Május 10-11-én Isztambulban magas szintű, négyoldalú megbeszélésre kerül sor a fekete-tengeri gabonamegállapodásról.
Egy esetleges tűzszünetről jelenleg nem lehet tárgyalásokat folytatni, mivel Oroszország és Ukrajna is úgy gondolja, hogy nyerhet – mondta az ENSZ vezetője. Antonio Guterres az El Pais spanyol lapnak adott interjújában elmondta , hogy az ENSZ a Moszkvával és Kijevvel folytatott megbeszélésekre összpontosít az olyan problémák megoldásáról, mint a 11 napon belül lejáró fekete-tengeri gabonaszerződésről szóló vita.
"Sajnos úgy gondolom, hogy ebben a szakaszban a béketárgyalások nem lehetségesek. Mindkét fél meg van győződve arról, hogy nyerhet. Jelenleg nem látok lehetőséget arra, hogy azonnali átfogó tűzszünetet, béketárgyalást érjünk el" – mondta Guterres.
Magyarország területére 2023. május 9-én az ukrán-magyar határszakaszon 4709 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4557 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „a mai európai értékek dobogó szíveként" üdvözölte Ukrajnát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai integrációról, a védelmi kérdésekről és az Oroszország elleni szankciókról tárgyalt Von der Leyennel Kijevben. Azt mondta, arra számít, hogy az EU hamarosan újabb szankciókat hagy jóvá Oroszországgal szemben.
A brit hírszerzés szerint a Donyeck oroszok által megszállt részeit ellátó csatorna az orosz invázió "járulékos kárává" vált, és a vízkészletek "veszélyesen kifogyóban vannak". A védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint a keleti régiót ellátó Sziverszkij-Donyec csatorna megsérült a nem messze fekvő Bahmutért folyó heves harcok során. A csatorna többnyire ukrán ellenőrzés alatt maradt, de az orosz erők valószínűleg megpróbálták megszerezni.
Moszkva most valószínűleg vízvezetéket épít a vízhiány pótlására, bár "nagyon valószínűtlen, hogy teljes mértékben kompenzálja" a csökkent vízellátást.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője szerint az orosz katonai parancsnokság megköveteli, hogy zsoldosai maradjanak a Donyeck megyei Bahmutban, külöben hazaárulónak titulálják őket, de még mindig nem küldték el nekik az ígért lőszert.
„Ha nincs lőszer, akkor elhagyjuk pozícióinkat, és megkérdezzük, ki árulja el valójában az anyaországot. Nyilvánvalóan az, aki aláírta a túl kevés lőszer szállítására vonatkozó utasítást" – közölte a Wagner sajtószolgálata.
Az ukrán hadsereg hamisnak minősítette Prigozsin lőszerhiányra vonatkozó állításait.
Bahmut jelenleg az ukrán és orosz erők közötti harcok epicentruma. Az elmúlt egy évben az orosz csapatok csak néhány kilométert haladtak előre több ezer halott és sebesült árán. Ukrajna továbbra is birtokolja a város nyugati részeit.
Az ukrán 3. rohamdandár megerősítette, hogy az orosz fegyveres erők 72. különálló motoros lövészdandárja kivonult Bahmutból. A hírt eredetileg az orosz Wagner zsoldoscsoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin jelentette be.
A közlemény szerint a rohamcsapatok 64 orosz katonát öltek meg támadó hadműveletek során Bahmut délnyugati külvárosában. Ezenkívül "további 87-en voltak úton" - olvasható a közleményben. Az áldozatok között Wagner-zsoldosok is voltak. Öt orosz katonát elfogtak.
Kína fenntartja a kommunikációt az ukrajnai válságban érintett valamennyi féllel – közölte külügyminisztere. Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki a kínai kollégájával közös sajtótájékoztatón beszélt, azt mondta, Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként döntő szerepet játszhat az ukrajnai háború befejezésében.
A pekingi külügyminisztérium arra sürgette a háborús feleket, hogy kerüljék a feszültség fokozását annak reményében, hogy megakadályozzák a válság további súlyosbodását. Egy 12 pontos béketervet is bemutattak.
A Reuters jelentése szerint az orosz légvédelmi erők lelőttek egy drónt az Ukrajnával határos Kurszk térségében. A lehulló törmelék megrongált egy gázvezetéket és egy házat.
"Törmelék hullott le Tolmacsevo faluban. Senki sem sérült meg" - közölte a régió kormányzója, Roman Sztarovojt a Telegramon.
Ukrajna szinte soha nem vállalja nyilvánosan a felelősséget az Oroszországon belüli és az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai területeken elkövetett támadásokért. Kijev azonban a közelmúltban azt mondta, hogy Oroszország logisztikájának gyengítése része a tervezett ellentámadás előkészítésének. (The Guardian)
Oroszország folytatta az ukrán civilek kitelepítését a zaporizzsjai régió orosz megszállás alatt álló területeiről. A hivatalosan evakuálásnak nevezett eljárás során egyeseket tovább visznek orosz ellenőrzés alatt álló területre, másokat pedig Oroszországba – írta a The Guardian.
Két ember meghalt, öten megsebesültek a tegnapi orosz támadássorozatban, amely kilenc ukrán régió 126 települését érintette. Az oroszok aknavetőkkel, harckocsikkal, tüzérséggel, sorozatvetőkkel és drónokkal is támadtak - közölte ma az ukrán védelmi minisztérium.
Lelőttek két ukrán drónt Voronyez felett, amely egy katonai létesítményt támadott – jelentette a régió kormányzója. "A beavatkozási intézkedések eredményeként az egyik letért a pályáról és lezuhant, míg a másodikat lövésekkel semmisítették meg" – írta Alekszandr Guszev kormányzó a Telegramon.
Az orosz TASZSZ hírügynökség ankarai forrásra hivatkozva azt írta, közel a megállapodás a fekete-tengeri ukrán gabonaexport meghosszabbítására.
A TASZSZ információi szerint Recep Tayyip Erdogan elnök számára az alku meghosszabbítása jelzés a nyugat felé, hogy Törökországban meg lehet bízni, ezért a hatóságok mindent megtesznek a gabonakezdeményezés május 18-án lejáró folytatásáért.
Az ukrán Energoatom azt állítja, hogy Oroszország az atomerőmű dolgozóinak evakuálását tervezi az atomerőművet kiszolgáló Enerhodarból.
Az orosz erők több mint 3000 dolgozó evakuálását tervezik, köztük 2700 olyan dolgozóét, akik szerződést kötöttek az orosz telepítésű céggel. A lépés katasztrofális munkaerőhiányt eredményez - állította szerdán az ukrán állami tulajdonú vállalat.
Az orosz megszállók bebizonyítják, hogy képtelenek biztosítani a zaporizzsjai atomerőmű működését - áll a cég a Telegramon közzétett közleményben.
Két kamcsatkai orosz katonát két és fél év börtönre ítéltek, mert megtagadták, hogy Ukrajnában harcoljanak - közölte szerdán az OVD-Info emberi jogi csoport.
Az Alekszandr Sztepanov és Andrej Mihajlovként azonosított férfiakat külön-külön ítélték bűnösnek abban, hogy megtagadták a háborús időben a harcba vonulásra vonatkozó parancsot - jelentette a Reuters. Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly módosította a büntető törvénykönyvet, hogy a harc megtagadásáért akár három évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható legyen.
Putyin tavaly szeptemberben elrendelte további 300 000 katona mozgósítását, hogy megerősítse Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában, ahol a hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett a közel 15 hónapja tartó háborúban. A második világháború óta példa nélküli lépés miatt több százezer orosz férfi menekült el az országból, hogy elkerülje a behívást.
Brit kormányforrások tájékoztatása szerint London hamarosan terrorszervezetté nyilvánítja a Wagner orosz magánhadsereget, amely az ukrajnai háborúban is jelentős szerepet játszik.
A The Timesnak a konzervatív brit napilap szerdai beszámolója szerint a Downing Streeten elmondták, hogy a brit kormány kéthavi munkával teremtette meg a lépés jogi hátterét, és a döntést hamarosan törvénybe iktatják.A brit jogszabályok szerint a törvény érvénybe lépése után az is bűncselekménynek számít majd, ha valaki a Wagner-csoport tagja, részt vesz a szervezet gyűlésein, támogatást szervez a csoport számára, vagy ha nyilvánosan viseli a jelvényét.
Így a Wagner-csoport esetében ugyanazok a törvényi szankciók lépnek életbe, amelyeket London mások mellett az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetekkel szemben is alkalmaz. (MTI)
Terrorista támadás célpontja volt az Európába tartó Barátság olajvezeték egyik töltőpontja az orosz-ukrán határvidéken – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség az üzemeltető Transznyeft bejelentése alapján.
A támadás a brajnszki töltőállomáson történt, sérültek nincsenek – közölte az orosz vállalat.
A hónap vége előtt megindulhatnak az első járatok Oroszországból Georgiába – mondta Artur Muradjan, az Oroszországi Utazásszervezők Szövetségének (ATOR) alelnöke. Szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök feloldotta az orosz légitársaságok járataira a georgiai utak szervezésére vonatkozó tilalmat . Az orosz elnök még 2019 nyarán jelentette be az orosz utasszállító járatok Grúziába való beutazásának tilalmát. A döntést a korábbi tbiliszi tömegtüntetések miatt hozták meg. Az orosz vezetés úgy ítélte meg, hogy az ország veszélyt jelent az orosz állampolgárok számára.
Svédország jelenleg nem tud Gripen vadászrepülőgépeket szállítani Ukrajnának, mivel a svéd hadseregnek sincs elegendő – mondta május 9-én Pal Jonson svéd védelmi miniszter.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kedden jelentette be, hogy a soron következő, a világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő G7-csoport csúcstalálkozójánn Brazília közvetítői szerepet ajánl az orosz–ukrán háború mielőbbi rendezésének érdekében.A háború folytatása csak még több halálos áldozatot fog követelni, ezért találnunk kell valakit, aki képes lenne a békéről tárgyalni, Brazília pedig készen áll erre– fogalmazott a brazil elnök - írja a hirado.hu. A G7-csoport tanácskozására május 19. és 21. között kerülhet sor Japánban, Hirosima városában. A találkozón többek között az ukrajnai helyzetről, az energia kérdéséről, az éghajlatváltozás, valamint a munkanélküliség elleni küzdelemről, továbbá gazdasági fejlődésről is szó eshet a brazil elnök szerint, aki kedden Mark Rutte holland miniszterelnökkel folytatott egyeztetéseket, ugyanis a holland politikus háromnapos látogatásra érkezett Braziliába. Da Silva továbbá kiemelte, a Ruttéval folytatott megbeszélését megelőzően már Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Rishi Sunak brit miniszterelnökkel is tárgyalt a háborúval kapcsolatban, továbbá kijelentette, hogy a békekezdeményezés lehetőségét a soron következő G7-csúcstalálkozón többek között az indonéz elnöknek és a részt vevő vezetőknek is fel fogja vetni.
Az orosz központi bank 7,4 milliárd svájci frank (2800 milliárd forint) összegű tartaléka és egyéb vagyona található Svájcban - közölte szerdán a berni gazdasági minisztérium. A tárca arról is tájékoztatott, hogy Svájc az Oroszország ellen elrendelt szankciók keretében eddig 7,5 milliárd svájci frank (2850 milliárd forint) értékben zárolt orosz vagyont a büntetőintézkedések hatálya alá került oligarcháktól és szervezetektől. A minisztérium közölte, hogy 2022. március 25-i hatállyal - vagyis egy hónappal az ukrajnai orosz hadművelet megindultát követően -betiltottak minden tranzakciót, amely az Oroszországi Föderáció Központi Bankjának tartalékai és vagyontárgyai kezelésével kapcsolatos.A berni vezetés idén március végén döntött arról, hogy a helyi szervezeteknek, intézményeknek és érintett magánszemélyeknek április 12-ig nyilatkozatot kell tenniük az orosz központi bank általuk kezelt vagyontárgyairól. Most ezeket az adatokat tették közzé. Svájc elkötelezte magát, hogy követi az Európai Unió szankcióit, amelyeket Oroszország február 24-én kezdődött ukrajnai inváziója után vezetett be. Az alpesi ország pénzintézeteit továbbra is bejelentési kötelezettség terheli az általuk kezelt - szankciók hatálya alá eső - orosz vagyon tekintetében. A berni gazdasági minisztérium mindemellett közölte, az EU berkeiben megbeszélések folynak arról, hogy az orosz központi bank vagyonát esetleg Ukrajna újjáépítését célzó beruházásokra használják fel. "Svájc szorosan nyomon követi ezeket a vitákat" - hangsúlyozta a tárca állásfoglalásában.
Csehország két KUB légelhárító rendszert szállít Ukrajnának a rendszerhez tartozó rakétákkal együtt - jelentette be Petr Pavel cseh államfő a közszolgálati Radiozurnál hírrádiónak adott nyilatkozatában.
Eljött az ideje azon elgondolkodni, hogy Csehország ne ajándékozzon-e L-159 típusú, cseh gyártmányú harcigépeket is Ukrajnának- jegyezte meg. Emlékeztetett: Csehország már eddig is egyebek között mintegy száz harckocsit és nagyjából ugyanennyi más harcjárművet szállított Ukrajnának. Ukrajnának - fejtette ki a cseh elnök - a háború döntő szakaszára történő felkészülése jegyében légierőre is szüksége van. Szerinte a nyugati országok eddig visszafogottak voltak a harci gépek átadásában, és az sem mellékes, hogy a szükséges személyzet felkészítése nagyon időigényes, mert a gépek különféle titkos rendszerekkel is fel vannak szerelve.A szövetség országai nem szeretnék, ha ezek a rendszerek orosz kézbe kerülnének- szögezte le. Hozzátette: a tárgyalások a repülőgépek szállításáról folytatódnak, esetleg szóba jön a titkos rendszerek kiszerelése, és "az ukránok talán kaphatnak néhány F-16-os vadászgépet". A cseh államfő szerint Ukrajna számára most az a legfontosabb, hogy megfelelő számú harckocsit, harcjárművet és megfelelő mennyiségű lőszert szerezzen be. "Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy ebben segítsen az ukránoknak" - hangsúlyozta. A KUB légelhárító rendszerek szovjet gyártmányúak, amelyeket az ukránok tudnak kezelni - tette hozzá Petr Pavel.
Az ukrán katonák hatékony ellentámadásokat hajtottak végre a Donyeck megyei Bahmutnál, aminek következtében az orosz csapatok egyes területeken mintegy két kilométernyit visszavonultak - közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerdán a Telegramon. A Wagner orosz zsoldoscsoport egyes területeken kénytelen volt átadni állásait az orosz fegyveres erők rosszul kiképzett reguláris alakulatainak, amelyek aztán vereségeket szenvedtek és visszavonultak - jelentette ki. Szirszkij kiemelte az ukrán 3. rohamdandár teljesítményét, amely értékelése szerint erőteljes csapást mért az ellenségre az ütközetekben.Védelmi erőink biztonságosan tartják a frontot, és nem engedik az ellenséget előre mozdulni. A Bahmutért folytatott csata folytatódik- összegezte a parancsnok. Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők civilek evakuálásának ürügyén folyamatosan elszállítják az eltulajdonított ingóságokat a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai régió frontvonal menti településeiről. A kijevi katonai vezetés közlése szerint Enerhodarban, ahol a zaporizzsjai atomerőmű van, az orosz erők teljesen kifosztották a város összes egészségügyi intézményét, az orvosi felszereléseket az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten lévő Szimferopolba szállították. Ezenfelül kifosztották a zaporizzsjai atomerőmű melletti ipari övezetben található összes vállalkozás telephelyét is.
Washington nem reagált megfelelően az oroszok megölését kilátásba helyező ukrán nyilatkozatra - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak. A szóvivő arra reagált, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnökségének vezetője kijelentette: kész "oroszokat ölni szerte a világon". Peszkov szerint "nem felel meg az elhangzottak szörnyűségének Washington reagálása" erre. "Ha nem tévedek, nem hallottunk erre semmilyen reakciót az európai fővárosokból. Hallottunk egy választ az amerikai külügyminisztérium szóvivőjétől egy újságíró kérdésére, amelyben az +elítélés+ szó nem hangzott el, de legalább annyit kimondtak, hogy nem helyeslik a dolgot." Természetesen ez nem elég, de tudomásul vettük - mondta Peszkov. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Budanov kijelentését a szélsőségesség és a terrorizmus megnyilvánulásának minősítette."Érdekes, hogy mi kell még a Fehér Háznak, a Downing Streetnek, Berlinnek, Madridnak, Rómának ahhoz, hogy észre vegyék a szélsőségesség elemeit az ilyen kijelentésekben" - jelentette ki.