Kovácsfi Barna útja az NB III-as csapatból vezetett Ronaldinho és Puyol elé

Ahhoz képest, hogy Kovácsfi Barna a futballpályán legfeljebb az NB III-as mezőnyben villogott, a 2002-es világbajnok brazil csapat kapitányával, Cafuval vagy a Barcelona – szintén vb-győztes – hátvédjével, Carles Puyollal is együtt játszott. Igaz, a zöld gyep helyett a teqball asztalnál. A fociról átnyergelt Barna néhány napja a világ legjobbjait felvonultató miami South Beach-en rendezett torna páros versenyét nyerte meg a francia Hugo Rabeux oldalán. A 888 által kérdezgetett ifjú teqballos hosszú távú, merész célokat tűzött maga elé, világbajnoki címet akar nyerni.

Jánosy Károly: Miért vált „kényelmesebb" sportágra egy fiatal futballista? Kevesebbet kell futni vagy inkább a fényesebb karrier lehetősége vonzott?

Kovácsfi Barna: Egyszerűen jött az ötlet, amikor először hallottam a teqballról. Valamelyik közösségi médiafelületen olvastam arról, hogy a labdával jó barátságban lévő fiatal munkatársakat keres a teqballt kitaláló és az asztalokat forgalmazó cég. Nem sokig töprengtem, 2017 őszén jelentkeztem az álláshirdetésre, és sikerült a „felvételim", profi teqballos lettem. Az volt a dolgom, hogy járjam a világot a csapattal és a bemutató mérkőzéseken megismertessük, megszerettessük az új sportágat. Természetesen óriási előnyt jelentett, hogy gyerekkorom óta – a foci mellett – rendszeresen lábteniszeztem. Szóval pénzt kaptam azért, hogy játsszak, ez tényleg igazi álommunka egy húsz éves fiatal számára.

Jánosy Károly: A teqball asztal körül olyan világsztárokkal is találkozhattál, mint például Ronaldinho, Cafu vagy Puyol. Milyennek ismerted meg közelebbről a futballvilág legjobbjait?

Kovácsfi Barna: Álomszerű volt a találkozásom a nagy bajnokokkal. Annál is inkább, mert például amikor 2002-ben Cafu vezérletével vb-t nyertek a brazilok, még alig voltam hat éves. S egyszer csak ott játszhattam vele, és örök élményem vele kapcsolatban, amikor Kínában jó egy két óra hosszat vártam vele együtt a fellépésre az öltözőben, és mondhatom, remekül elbeszélgettünk, hülyéskedtünk és különféle trükköket próbálgattunk a labdával. Carles Puyol és franciák Európa- és világbajnoka, Christian Karembeu párja is voltam az asztalnál. S természetesen felejthetetlen volt Ronaldinho ellen meccselni.

Kovácsfi Barna és Carles Puyol Forrás: Origo

Jánosy Károly: Ronaldinho a valóságban is olyan laza, mint amilyennek a szurkolók és a rajongók látják?

Kovácsfi Barna: Még annál is lazább. Vele elég kevés időt tölthettem el a „pályán" kívül, ő még a többi hajdani csillagnál is megközelíthetetlenebb, testőrök, biztonsági emberek veszik körül, de játék közben az asztalnál nagyon barátságos, mosolygós. Mint mindig.

Jánosy Károly: Bejártad a fél világot, melyik ország vagy város ragadott meg igazán? Melyik volt számodra a legkülönlegesebb?

Kovácsfi Barna: Játszva jutottam el négy kontinensre, Észak- és Dél-Amerika mellett Afrika és Ázsia jó néhány országában megfordulhattam. Talán Los Angeles és Peru volt rám a legnagyobb hatással. Utóbbi főleg azért, mert nagyon jó hasznát vehettem annak, hogy a középiskolában spanyol anyanyelvi osztályba jártam.

Kovácsfi Barna Puyol és Cafu társaságában Forrás: Origo

Jánosy Károly: Egy ilyen munkát meg kell becsülni, de te mégis kiszálltál. Egy álommelót is meg lehet unni vagy a sok utazásból lett eleged?

Kovácsfi Barna: A profi teqball mellett azért elég nehéz az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tisztességes színvonalon helytállni. De igazából azért váltottam, mert a bemutatókon részt vevő profik nem versenyezhetnek, én pedig igazi kihívásra, megmérettetésre vágytam.

Jánosy Károly: Most csak saját magadnak tartozol felelősséggel, nem hiányzik az élet korábbi, naposabb oldala?

Kovácsfi Barna: Kétségtelen, ez az út sokkal rögösebb, de sokkal több sikerrel kecsegtet. Egyelőre nehéz megteremteni azt a fajta anyagi biztonságot, amely biztos hátteret jelent a versenyzéshez, nem olyan könnyű megélni a versenyeken nyerhető pénzdíjakból, annál is inkább, mert nem lehet folyamatosan nyerni, elég nagy a konkurencia. Szóval a versenyzőknek szüksége van támogatókra, mert a nagy tornák ugyan elég jól fizetnek – több milliós összegeket is lehet kasszírozni –, de ezekből nincs olyan sok, másrészt pedig elé sok kiadással jár a rengeteg utazás. A teqball még nem olyan, mint a tenisz, a legjobbak sem dúskálnak a pénzben.

Jánosy Károly: Egy-egy éljátékos mennyit tehet zsebre?

Kovácsfi Barna: A Miamiban rendezett torna az amerikai Teqball Tour egyik állomása, ezért elég jövedelmező volt, hiszen megnyertük a párost, a vegyes párosban negyeddöntőbe jutottam, szóval érdemes volt kiutazni. A játékosok által megnyerhető pénzdíjak egyébként megtalálhatók a Nemzetközi Teqball Szövetség honlapján, és természetesen a világbajnokságon lehet a legjobban „keresni", nyolc számjegyű az összdíjazás. Nem véletlen, hogy nagyon nehéz kijutni, főleg Magyarországról, mert ugye, mégiscsak innen származik a sportág, és teqball nagyhatalomként elég sűrű az itthoni mezőny.

Jánosy Károly: Mennyire fárasztóak a mérkőzések, a kívülálló számára gyerekjátéknak tűnik az egész?

Kovácsfi Barna: Azért el lehet fáradni rendesen egy éles meccsen. Főleg egyéniben, mert párosban azért nem kell annyit rohangálni.

Kovácsfi Barna Forrás: Origo

Jánosy Károly: Kik tartoznak a világ élmezőnyéhez? Milyen nemzetektől kell a leginkább tartaniuk a magyar játékosoknak?

Kovácsfi Barna: A brazilok nagyon feljöttek, ugye nálunk nem meglepő, ha valaki igazi labdaművész, de érdekes, hogy főleg párosban dominálnak, és inkább a hölgyek aratják a legnagyobb sikereket. A szerbek férfi párosban ülnek a világbajnoki trónon, éppen a magyaroktól hódították el a vb-címet. A franciák, románok és lengyelek is nagyon jók, s természetesen mi is az élvonalhoz tartozunk. Ez elég jó ajánlólevél, annál is inkább, mert már több mint száz országban gyökeret vert a teqball.

Jánosy Károly: Nem véletlen, hogy már néhány éve egyre többet beszélnek arról, hogy hamarosan felkerül a nyári olimpiai programba a teqball. Mennyi esély van rá, hogy tíz, húsz éven belül ott legyen a játékokon?

Kovácsfi Barna: Idén már az Európa Játékokon bemutatkozhat és ez nagy lökést adhat a világ talán leggyorsabban elismert és elfogadott sportágának olimpiai bemutatkozásával kapcsolatban. Nem könnyű helyet szorítani egy új sportágnak az olimpiai műsorban, de a teqballnak nagyon jó esélyei vannak a 2028-at követő időszakban. Ronaldinho is ezen dolgozik sok más világsztárral egyetemben. Mellesleg az sem véletlen, hogy a legutóbbi világbajnokságon nagyon sok nemzeti válogatott felszerelésének fontos része volt a teqball, és legjobb, leismertebb futballistáknak saját asztalunk van.

Jánosy Károly: Kovácsfi Barnát is láthatjuk majd a világbajnokságon?

Kovácsfi Barna: Az a célom, bár az idei vb-t kihagyom, mert a miami torna idején volt a kvalifikáció, de ezt bevállaltam. Jövőre mindent beleadok annak érdekében, hogy a magyar színeket képviselhessem.

Forrás: Origo