Vágólapra másolva!
Ha eddig nem lett volna az, mostanra valóban megkerülhetetlen téma lett a szaúdi focibajnokság. Egyelőre nem a sportereje, hanem a gazdasági ereje miatt. Ismerjük a mondást, hogy egy fecske nem csinál nyarat, és ezt a Közel-Keleten is tudják, és ez akkor is igaz, ha az az egy fecske éppen Cristiano Ronaldo volt. Az ötszörös aranylabdás januári megszerzése után már be is jelentették az aktuális aranylabdás, Karim Benzema érkezését, de azóta is világbajnok és Bajnokok Ligája-győztes focisták sora tette át székhelyét az arab világba. Lássuk, kik és mik állnak a szaúdi bajnokság robbanásszerű fejlődése mögött.

A foci csak a torta egy szelete

Igazi foci és gazdasági forradalom van Szaúd-Arábiában, az óriási költekezés és a nagy gazdasági átalakulás mögött pedig nem más áll, mint a szaúdi koronaherceg, Mohamed Bin Szalman. Bin Szalman eldöntötte, hogy a régió és a világ egyik vezető gazdasági hatalma lesz a szülőhazájából. A 35 milliós országban óriási változások zajlanak le, annak ellenére, hogy nyugati szemmel megannyi szokatlan dolog is történik.

A szaúdiak nem titkolt célja, hogy 2030-ig bezárólag nagyjából 25 jelentős világbajnokságot rendezzenek, ezt a folyamatot zárhatná le a 2034-es labdarúgó-világbajnokság. Talán nem véletlen, hogy a koronaherceg többször is felbukkant Gianni Infantino FIFA elnök mellett és mint látjuk, pénz nem számít és ez a taktika már Katarnak is bevált. Arra is emlékezhetünk, hogy amikor a szaúdi válogatott a katari világbajnokság csoportmeccsén legyőzte a később világbajnoki címig jutó argentin csapatot, a herceg munkaszüneti napot hirdetett az arab országban, így az is biztos, hogy a válogatott és az érkező sztárok miatt is, a fociláz már kitört a szaúdiaknál.

A katari foci-vb-n a FIFA elnöke, Gianni Infantino mellett ül Mohamed Bin Szalman Forrás: AFP/Manan Vatsyayana

A szaúdi kormány hivatalos álláspontja arról szól, hogy a sportesemények megfelelő befektetési lehetőségeket kínálnak a helyi vállalatoknak, közvetve fejlesztik a lakosság egészségügyi állapotát és kialakulnak a megfelelő infrastrukturális körülmények mindenféle sportághoz. A Saudi Pro League (a helyi első osztályú focibajnokság, SPL) nemrég jelentette be, hogy a PIF (Szaúd-Arábia szuverén befektetési alapja, a Public Investment Fund) többségi tulajdonjogot szerzett az ország négy legnépszerűbb csapatában.

Ezek a bajnok al-Ittihad, ahová Benzema is igazolt, az al-Hilal (Rúben Neves és Kalidou Koulibaly új klubja), az al-Ahli (ide Edouard Mendy és Roberto Firmino érkezett) és Cristiano Ronaldo csapata, az al-Nasszr.

A PIF szerezte meg egyébként az angol Premier League-ben szereplő Newcastle United többségi tulajdonjogát is. Arról nem is beszélve, hogy PIF beszállt a golfsportba is, hamarosan azt a szegmenst is teljesen felforgathatják majd.

Fontos adalék még, hogy az ország lakossága nagyon fiatal, a populáció 70 százaléka 35 év alatti. Az ország vezetői nem csak arra törekednek, hogy a fiatalok számára népszerű intézkedéseket tegyenek, hanem a fő cél az, hogy az arab ország szinte teljesen leváljon a fosszilis iparágról, azaz ne attól függjenek a bevételei, hogy mennyi olajat tudnak eladni, hiszen könnyen lehet, hogy pár évtized múltán már nem ez lesz a húzó iparág a világon. Ebbe a tervbe simul bele az is, ami a fociligában történik, ugyanis itt is az a cél, hogy a bajnokság piaci értéke megsokszorozódjon és komoly bevételt generáljon a helyieknek az idő előrehaladtával. Érdekes adat például, hogy Cristiano Ronaldo érkezése előtt az al-Nasszr meccseire nagyjából 1000 forintnyi riyálért lehetett bemenni, ma ugyanez az összeg majdnem a 15-szöröse.

Cristiano Ronaldo lett a szaúdi fociforradalom arca Forrás: Anadolu Agency via AFP/2023 Anadolu Agency/Al Nassr Club Of Saudi Arabia

A terv, azaz a Vision 2030 néven futó projekt része az is, hogy az emberek egészségesebben éljenek, a célszám az, hogy a 21 ezer igazolt férfi sportolóból 200 ezret csináljanak. A szaúdiak nem csak a külvilág felé akarnak nyitni, a nemzetközi befektetők felé, de a helyiek felé is és nem csak a pénzügyi vonalon, hanem népjóléti kérdésekben is, ugyanis komoly problémát jelent például az elhízás.

A fent említett tervben számszerűsítve is olvashatók a célok, ez alapján 2030-ra 2,1 milliárd dollárnyi bevételt kellene generálnia a profi ligának, az SPL-nek.

Feszültségek is jöhetnek

A szurkolók között nincs teljes egyetértés, hiszen a top 4 klubot nem feltétlen az erősorrendben jelölték ki, hanem a népszerűség, a földrajzi szempontok és a protekció is sokat számított.

Az al-Hilal és az al-Nasszr is Rijádban van, a másik két klub pedig Dzsiddában.

És az al-Ahli annak ellenére kapta meg a támogatást, hogy nemrég ki is kiesett az élvonalból, de egy dzsiddai rangadónak óriási a marketingértéke arrafelé. A szurkolók attól is tartanak, hogy a top 4 majd egy „külön ligában" játszik egymással, de erre az a válasz, hogy a többi csapat is erősödik majd, mivel az onnan kiszoruló játékosok, majd ezekben a csapatokban fognak szerepelni, így a középmezőny is erősödik majd.

A szaúdi csapatok hagyományosan a helyi sportminisztérium irányítása, így az állam alá tartoztak, de ezen is szeretnének változtatni.

Az állami szerepvállalásnak köszönhetően folyamatosan volt a klubok adósságainak eltörlése, de szeretnék, ha egyre több csapat tudna piaci szereplőként a saját lábára állni, akár külföldi befektetők segítségével is.

A cél az lenne, hogy a kluboknak hosszú távra szóló elképzelései legyenek, ne pedig csak évről évre gondolkodjanak, mondván, az állam majd úgyis segít, ugyanis ebben a szisztémában nincsenek igazi gazdáik a kluboknak, akik mindent megtennének a csapatokért. Ez a probléma nem csak ebben a térségben van jelen, alapvetően az ázsiai piac egészén nagy gondot jelent, hogy nagyon kevés klub tud megállni a lábán, ami abban a tekintetben nem csoda, hogy az első profi klubok csak a '80-as években jelentek meg a Távol-Keleten.

A szaúdi koronahercegnek hatalmas tervei vannak Forrás: AFP/-

Ronaldo érkezésével már sok tengerentúli közvetítési jog kelt el, és az újabb sztárok érkezésével minden bizonnyal nőni fognak majd a közvetítési bevételek. A sztároknak köszönhetően először többen mennek ki a stadionokba, többen vesznek ajándékcikkeket, többen követik a bajnokságot odahaza, majd külföldön is és ehhez kellenek az újabb sztárok, hogy a folyamat ne apadjon el. Ebben egyelőre segít az állam, de a cél tehát az, hogy saját lábukra álljanak a szervezetek, önfenntartóak, majd idővel nyereségesek legyenek, de az ázsiai és a közel-keleti példák is azt mutatják, hogy egyelőre nem képesek megugrani ezt az akadályt a fociklubok.

A körülményekhez képest egyébként már most nagyon népszerűek a szaúdi csapatok, milliók követik a csapatokat a közösségi oldalakon, az al-Nasszrt például csak Twitteren 4 millióan követik, ami Angliában is kiugró szám lenne, ha nem vennénk figyelembe a top 6 klubot. Nyilván Ronaldo érkezése hatalmas lendületet adott, de itt nem állnának meg.

A klubok még bőven igazolhatnak,de már most elképesztő nevek érkeztek (de csak a négy támogatott csapatba mentek egyelőre igazi sztárok):

  • al-Ahli: Edouard Mendy (Chelsea), Roberto Firmino (Liverpool),
  • al-Ittihad: Jota (Celtic), Karim Benzema (Real Madrid), N'Golo Kanté (Chelsea)
  • al-Nasszr: Marcelo Brozovic (Internazionale)
  • al-Hilal: Rúben Neves (Wolverhampton Wanderers), Kalidou Koulibaly (Chelsea)

Eközben az első nagy csalódás is utolérte a helyi foci szerelmeseit, ugyanis Lionel Messit hiába csábították, ő inkább Amerikát és az Inter Miamit választotta. Pedig reménykedtek az érkezésében, ugyanis korábban turisztikai reklámot is vállalt az országban, sokan úgy gondolták, innen egyenes út vezet majd valamelyik helyi csapatba.

A sztárokra fordított pénzben tehát nincs hiány, Ronaldo évente 200 millió, dollár körül keres, de Benzema is 100 fölött vihet majd haza a következő három évben.

Kicsit térjünk ki az igazolásokra is. A klubok saját hatáskörben döntenek, milyen posztra, kiket szeretnének igazolni, majd ehhez meg kell kapniuk a minisztérium, illetve a PIF jóváhagyását, majd megkapják a fedezetet az igazolásokhoz. Az olyan nevek, mint Ronaldo vagy Benzema, természetesen különleges bánásmódban részesülnek. Az egyeztetésekre ilyenkor egész kormánydelegáció érkezik, a sportminisztériumból, a turisztikai minisztériumból is vannak delegáltak és természetesen a PIF is küld képviselőt. A klubok képviselői már csak akkor jelennek meg a színen, amikor az egyezség megszületett, és lehet pózolni a mezekkel. Így történt ez Karim Benzema esetében is, akivel a madridi Four Seasons Hotelben találkoztak az al-Hilal képviselői.

Karim Benzema aranylabdásként igazolt az al-Hilalhoz Forrás: twitter.com/brfootball

Pletykák szerint egyébként az ajtó mindenki számára nyitva áll, ugyanis ha sztárigazolásról van szó, akkor a hercegtől minden klub kap annyi pénzt, hogy olyan ajánlatot tehessenek, amire nem lehet nemet mondani, nem csak a négy nagy klub mehet bele ebbe a játékba.

Hol lehet a vége?

A végső határ „természetesen" a csillagos ég, de komoly, elvárt célok is vannak. A herceg terve az, hogy 2030-ra a világ 10 legerősebb bajnoksága között legyen a szaúdi, ami most úgy az 50. hely környékén van. Ehhez az első lépéseket megtette a bajnokság, ugyanis Ronaldo és Benzema személyében hat aranylabdányi sztár már minimum lesz a következő szezonban a bajnokságban.

További célok is vannak az erősítésekre, amihez tervek is vannak. Az európai topcsapatoknál be nem vált játékosokra is elkezdett szemet vetni a szaúdi liga, mégpedig úgy, hogy a nagy szerződésekkel csak szenvedő játékosokat úgy vennék kölcsön, hogy a bérük nagy részét fizetnék.

Az egyelőre biztosnak tűnik, hogy aki sportsikerekre vágyik még, az marad Európában, egyelőre csak a pénzkereset szól a szaúdi bajnokság mellett. Ez a folyamat azonban gyorsan változhat, hiszen vannak, akiknek siker, ha éppen Benzema vagy Ronaldo ellen focizhat és már megindult a szakemberek vándorlása is, olyan szakemberek dolgoznak most is a szaúdi ligában, mint Nuno Espirito Santo, Jorge Jesus vagy éppen Steven Gerard.

Ahhoz, hogy topligaként gondolhassunk majd valamikor a szaúdi bajnokságra, sok dolognak kell még változnia.

A sztárok természetesen aranykanállal falhatják kint az életet, de a nem olyan magas polcon található légiósoknak gyakran meggyűlt a baja a szaúdi klubokkal ugyanis sok ígéretet és szerződést szegtek már meg a klubvezetők.

A FIFA hivatalos oldala alapján is viszonylag gyakoriak az ilyen esetek, ötvennél is több munkaügyi per van folyamatban szaúdi csapatok ellenében. Köztük van Lewis Grabban, a Nottingham Forest korábbi játékosa is, aki az al-Ahi játékosa volt. A veterán játékos augusztusban egy évre csatlakozott a csapathoz, de három hónap után szerződést bontottak vele. Grabban azt tette szóvá, hogy 400 ezer dollárral tartozott neki a klubja, erre pár nap elteltével elküldték a csapattól. A FIFA végül 500 ezer dollár kifizetésére és 700 ezer dollár kártérítés megfizetésére kötelezte a klubot. Az elmúlt másfél év alatt egyébként négy ilyen ügye volt csak az al-Ahlinak

Állítólag ezek az esetek nem ritkák, sőt, még olyan is rendszeresen előfordul, hogy a sérült focisták nem kapnak fizetést, de arra is volt már példa, hogy ilyen esetben visszavonják a vízumot és szélnek eresztik az adott játékost. A topklubok, mint az al-Nasszr is bajba került már az elmúlt hónapokban, novemberben két és fél millió dollárt kellett fizetniük a brazil Petrosnak, miután nem teljesítették felé a szerződésében foglaltakat.

A profi focistákat tömörítő szervezet, a FIFPRO például tavaly nyáron arra figyelmeztette a tagjait, hogy ne igazoljanak Szaúd-Arábiába, mert sok a problémás szerződés. Ugyanebbe a kategóriába esik például Algéria, Kína, Románia és Törökország.

Ahhoz, hogy ne a fenti négy ország kaotikus viszonyaival, hanem mondjuk a holland, a portugál, a brazil vagy az angol másodosztály színvonalával emlegessük egy lapon a szaúdi bajnokságot, ahhoz renegeteget kell még tenniük, de mint látjuk, pénzben nincs, hiány, nagyot segíthetne még egy biztos vb-rendezés, és akkor kiderül, mindez mire lesz elég a következő öt-tíz évben.