Amerikai polip: Gyurcsány titkosszolgálatának előszobájától az USA nagykövetségéig

Somogyi Zoltán

Politikai pályafutása a liberális SZDSZ-ben indult, majd üzletemberré avanzsált a Political Capital nevű cég megalapításával, megbízásokat kapott a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatától, manapság pedig az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének is dolgozik. A Magyar Nemzet amerikai befolyásolási akciót feltáró cikksorozatának befejező része Somogyi Zoltánt mutatja be.

• Somogyi Zoltán az SZDSZ holdudvarában kezdte pályafutását, majd 2002-ben megalapította a Political Capital elemzőcéget, amely a szocialista éra egyik vezető baloldali think-tankjévé vált.
• A Political Capital kifizetése olyan fontossá vált a szocialistáknak, hogy a cég szerződést kötött az akkori Nemzetbiztonsági Hivatallal, és nevetséges PR- és arculati tanácsokkal látta el a kémelhárítást 190 millió forintért.
• Somogyi Zoltán a 2010-es kormányváltás után aktív maradt a közéletben, sajtóértesülések szerint részt vett a Jobbik átnevezésében.
• Jó kapcsolatot ápol Soros-szervezetekkel, a spekuláns alapítványa jelentős összegekkel támogatta a Political Capitalt.
• Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének finanszírozásával 2020 februárjában Somogyi Zoltán érdekeltsége, a Splendidea Communications Kft. elindította a Nyugati Pályán nevű közösségi médiaoldalt.
• A Nyugati Pályán amerikai propagandát terjeszt magyar nyelven, az amerikai adófizetők pénzén.

Lassan teljes lesz a kép, kirajzolódik az a globális hálózat, amelynek központja és anyagi forrása az Egyesült Államok egyes érdekcsoportjainál található, az amerikai polip csápjait pedig magyar baloldali politikusok és háttéremberek alkotják. A Magyar Nemzet cikksorozatának eddigi részeiben bemutatta, hogyan épül fel és miként próbálja érvényesíteni az amerikai érdekeket ez a hálózat. Feltárták az tengeren túli szálakat, azokat a magyarországi politikusokat, akik az USA befolyásszerzési akciójában a legfontosabb szereplők. Ezúttal nem professzionális politikusról, hanem egy szociológus üzletemberről lesz szó, aki mégis hasonlóan fontos figurája a hálózat működésének.

Az SZDSZ-től Sorosig

Somogyi Zoltán az 1990-es években a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) dolgozott, és egy későbbi interjúban is ezt a politikai formációt nevezte meg, mint amely a legközelebb állt hozzá. Somogyi 1998-ban Haris György képviselőjelölt kampányfőnöke volt, és részt vett az úgynevezett Liberális Akadémia szervezésében is.

Üzlettársával, a szintén SZDSZ-es Szabados Krisztiánnal 2002-ben indították el a Political Capital (PC) nevű elemzőcéget, amelybe a baloldalon a mai napig kedvelt Jaksity György is beszállt az Eclipse Rt. nevű cégével. Gyurcsány Ferenc fantáziát látott Somogyiék munkájában, akik dolgoztak a miniszterelnök 2004-es programján.

De szerepük volt abban is, hogy a korábban jobboldali Magyar Demokrata Fórum (MDF) 2003-tól fokozatosan a baloldal és az MSZP felé kezdett kacsintgatni. Somogyi 2003-tól adott tanácsokat Dávid Ibolya pártelnöknek és az MDF 2004-ben az ő segítségükkel hajszál híján ugyan, de bejutott az Európai Parlamentbe.

Kétségtelen, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idejében a Political Capital volt az egyik vezető think-tank a kormányoldal mögött, 2006 és 2010 között összesen 432,2 millió forint összegű kormányzati megbízást kaptak.

A Political Capitalhoz olyan jelentős tőke került, hogy cégcsoporttá alakult, valamint más társaságokat is létrehoztak az alapítók, így többek között Somogyi és Szabados érdekeltségébe tartozott 2006-ra a vagyonkezeléssel foglalkozó Capital Group Rt., az üzleti kommunikációs tanácsadásra szerveződött Privy Council Kft., a lobbizásra alakult GPS Capital Kft., a közvélemény-kutatásra szakosodott Capital Research Kft.

A cégcsoport tagja volt a Hírszerző nevű hírportál, amit 2010-ben a HVG Online Zrt. vásárolt meg és újságírói a későbbi hvg.hu hírportál, illetve számos más balliberális sajtóorgánum meghatározó arcai lettek.

Ekkoriban Somogyiék az ügyfeleik között tudhatták a Soros-hálózathoz tartozó Ökotárs Alapítványt, amely a 2010-es években balliberális elfogultságáról és pénzosztói szerepéről vált ismertté, és jelenleg is a kormánykritikus civil szervezetek finanszírozása a legfontosabb feladata. Érdekesség, hogy a GPS Capital neve a BKV-botrányban is megjelent, ugyanis a közlekedési cég 33 millió forintért rendelt tőlük olyan tanulmányokat, amelyekben a korabeli sajtótudósítások szerint egészen gyermeteg információk szerepeltek.

A Political Capital az egyik kiemelt „ügyfele" volt Soros György alapítványának; az Open Society Foundation csak 2016 és 2021 között 295 ezer dollárral, mai árfolyamon több mint 100 millió forinttal támogatta Somogyiékat.

Megbízások a Gyurcsány-féle NBH-tól

Végül nem a BKV-s tanulmányokból kerekedett Somogyiék legnagyobb botránya, hanem abból, hogy a Political Capital nevű cégük bedolgozott a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH), a 2010 előtti kormányok polgári titkosszolgálatának. A 2006 és 2009 közötti megbízások értéke elérte a 190 millió forintot, a pénzért pedig olyan tanulmányokat kaptak az NBH vezetői, amelyek – megvalósulásuk esetén – éppen a „titkos" jelzőt tették volna zárójelbe.

A tanulmányok egy kisebb része nyilvánosságra került, a PC javaslatai ezek alapján arra irányultak, hogy minél nagyobb nyilvánosságot és figyelmet kapjon a szervezet szakmai munkája – vagyis az a tevékenység, amelyet titkosan végeznek. A PC javasolta például, hogy az NBH helyezzen nyilvános helyeken hirdetéseket, elemzéseket, a titkosszolgák pedig köztereken osztogassák a hivatal évkönyvét.

Az intézet által készített anyagok alapján a Jobbikra és a Magyar Gárdára, valamint más szélsőséges szervezetekre is rádolgoztak, ám napjainkban Somogyi már a Jobbik környezetében tűnik fel tanácsadóként.

A párt mostani vezetői közül Gyöngyösi Márton elnök, valamint Z. Kárpát Dániel és Szabó Gábor alelnökök abban az időben is aktívan vettek részt a rasszista, antiszemita párt életében.

Nyugati pályán

A lap cikksorozatának korábbi részeiben sok szó esett a baloldal amerikai finanszírozásáról, a 4 milliárd forintos kampánytámogatásról, amelynek döntő részét a Korányi Dávid vezette Action for Democracy gyűjtötte össze és továbbította a hazai ellenzéknek a 2022-es választások idején. De az Egyesült Államok nyíltan is finanszíroz Magyarországon olyan projekteket, amelyek az amerikai érdekek érvényesítését szolgálja. Az egyik ilyen a Nyugati Pályán nevű Facebook- és Instagram-oldal elindítása, amelyet az USA budapesti nagykövetsége, így lényegében az Egyesült Államok külügyminisztériuma pénzelt. Az oldal készítői és üzemeltetői a FLOW PR (Splendidea Communications Kft.) kommunikációs ügynökség, a cég tulajdonosai pedig Somogyi Zoltán és régi üzlettársa, Szabados Krisztián.

A Nyugati Pályán 2020 februárjában jött létre, és a posztjaiban azt a baloldal által felvetett álproblémát járja körül, hogy Magyarország Nyugathoz vagy Kelethez tartozzon. Emellett az oldal készítői rendszeresen élnek a magyar baloldal kedvelt hazugságával is: Orbán Viktor és kormányának EU-kritikus bírálatait igyekeznek EU-ellenesként feltüntetni.

A Nyugati Pályán közösségi médiaoldalainak finanszírozása azt mutatja, hogy az amerikaiak magyarországi belpolitikai kampányeszközként tekintettek arra. 2020-ban, amikor még távolabb volt a választási időszak, a Splendidea szakemberei még csak néhány millió forintot költhettek posztjaik hirdetésére. A kampányidőszak végére az összeg szinte megszázszorozódott: 2022-ben már 106 milliót fizettek ki tartalmaik reklámozására. Ekkorra a Nyugati Pályán szimpla agitációs közösségi oldalból tartalom-előállító műhellyé vált: podcastokat készítettek és ellenzéki lapokban helyeztek el fizetett cikkeket.

A 2022-es választás elvesztése után folytatódott a projekt: 2023 tavaszára már 138 millió forintnyi közösségi médiaköltésnél tartott a Nyugati Pályán, ennél azonban biztosan lényegesen több pénz érkezett Somogyi Zoltán cégéhez, hiszen ebben az összegben még nincsenek benne a tartalom-előállításhoz kapcsolódó más kiadások.

A cégadatok szerint a Splendidea bevételei 2018 és 2022 között érdemben nem változtak, kevés híján 300 millió forint alatt voltak kisebb hullámvölgyekkel, ám adózott eredményük jelentősen növekedett: a 2018-as mínusz 60,9 millióról plusz 42,3 millióra emelkedett a nyereség.

Amerikai plakátkampány és a Jobbik-projekt

Az amerikai nagykövetség megbízásai mellett sajtóhírek szerint Somogyi Zoltán állhat a Jobbik legutóbbi névváltása mögött is, amellyel a párt megnevezése Jobbik – Konzervatívokká változott, ugyanis cégével újabban annál a Civitas Intézetnél dolgozik tanácsadóként, amely a Magyar Narancs információi szerint a Jobbik új stratégiája mögött áll. A Civitasban szintén tanácsadóként dolgozik a cikksorozatunk előző részében részletesen bemutatott Kész Zoltán és Teplán István, a Soros-egyetem alapítója is.

Ahogy mondani szokás, nincsenek véletlenek, és ez különösen igaz a politikában. Ebben az esetben is összeérnek a szálak, ugyanis a Jobbik gőzerővel népszerűsítette idén tavasszal az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által megrendelt „Ruszkik, haza!" című plakátkampányt, amit Somogyi egyik érdekeltsége, a már említett Splendidea Kft. intézett.

A párt meghatározó politikusai, országgyűlési képviselői, Gyöngyösi Márton pártelnökkel az élen, a Facebook-oldalaikon egyöntetűen beállították borítóképként az amerikai kezdeményezésű plakátkampány előbb idézett címsorát.

A fentiek ismeretében már nem lehet csodálkozni azon, hogy a plakátkampány beindítása előtt néhány nappal David Pressman amerikai nagykövet vendége volt a Jobbik elnöke. Pontosan nem tudjuk, hogy Somogyi Zoltánnak mekkora szerepe volt abban, hogy a korábban az izraeli állampolgárokat ránézésre nemzetbiztonsági kockázatnak kikiáltó Gyöngyösi Mártont meghívták az USA budapesti nagykövetségén megrendezett széderestre, sőt közvetlenül Pressman mellé ültették le. A nagykövet későbbi magyarázkodása azonban teljesen életszerűtlen, miszerint éppen azért látták vendégül Gyöngyösit, mert antiszemita, és jó dolog, ha az eltérő nézeteket valló emberek leülnek egy asztalhoz.

Sokkal valószínűbb, hogy a nagykövetség és a párt közötti politikai együttműködés miatt fogadták a Jobbik elnökét, Somogyi közbenjárására.

Álkonzervatív arculatformálás

Az egykori balliberális SZDSZ-ből indult Somogyi egyébként a nyilvánosság előtt konzervatívnak határozza meg saját politikai nézetrendszerét, így vállalt kulcsszerepet – mint fentebb már utaltunk rá – az akkor már a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-vel nyíltan együttműködő és marginalizálódó, de még parlamenti frakcióval rendelkező MDF stratégiájának kialakításában. Somogyi 2010-ben kampányfőnökként és képviselőjelöltként csatlakozott az MDF-hez, amelynek ekkor már a korábbi bukott szocialista pénzügyminiszter, Bokros Lajos volt a kampányarca. A párt végül kiesett a parlamentből, és a következő években megszűnt, csakúgy, mint Somogyi korábbi pártja, az SZDSZ.

Manapság, az újabban konzervatív politikai arculatot öltő Jobbik körüli felbukkanása, párhuzamosan az amerikai nagykövetséggel való együttműködésével azt a képet erősíti, hogy Somogyiék feladata lehet a Fidesz vezette többmilliós konzervatív, keresztény, nemzeti táborral szemben felépíteni egy olyan jobbközépnek nevezett formációt, amely gyengítheti némileg a kormányzó pártokat és képes lehet érdemi mennyiségű szavazatot elhódítani tőlük.

Ugyanez a politikai stratégia állhatott az Egyesült Államokból hazatért Márki-Zay Péter színre lépése és miniszterelnök-jelöltként való indítása mögött is. A legfőbb érvként az szólt mellette, hogy szemben a már többször leszerepelt Gyurcsány-féle baloldal meghatározó arcaival, Márki-Zay egy hétgyermekes, kereszténységét hangsúlyozó, konzervatív attitűddel rendelkező politikus.

Nem véletlen, hogy a Somogyi és Kész Zoltán által vezetett Polgári Platform nevű szervezet egyik digitalizációs tanulmányát a baloldali összefogás választási programjába is bevették.

Ennek kapcsán maga Somogyi közölte 2021 decemberében, hogy megállapodás született az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter és a Polgári Platform között.

Összegzésként kijelenthető, hogy a Magyar Nemzet cikksorozatában feltárt amerikai polip és hazánkig elérő csápjai mára körbefonták a baloldali pártokat, a „progresszív" civil szférát és a sajtójukat is.