Újabb fontos kulturális helyszínt robbantott fel a bányacég

Pilbara régió, ősi táj, gazdag szárazföldi és tengeri erőforrás-lelőhely, világ egyik legnagyobb bennszülött vésett sziklaművészeti gyűjteménye, 500 000 négyzetkilométer, Ausztrália,
(FILES) This undated handout file photo released on September 4, 2009 by Rio Tinto shows a reclaimer working in the Yandicoogina stockyard and loading a conveyor with high grade iron ore in Western Australia's Pilbara region. Mining giant Rio Tinto predicted decades of Asian-led growth on February 11, 2010 in an upbeat assessment after it announced that yearly profits soared 33 percent to 4.87 billion USD. RESTRICTED TO EDITORIAL USE AFP PHOTO / Christian Sprogoe / Rio Tinto / FILES (Photo by Christian Sprogoe / RIO TINTO / AFP)
Vágólapra másolva!
Újabb, az ausztrál őslakosok kulturális öröksége és történeti emlékezete szempontjából kiemelkedő jelentőségű helyszínt tett tönkre a világ egyik legnagyobb bányavállalata, a Rio Tinto. A cégnek pár éve már volt egy hasonló, nemzetközi figyelmet kiváltó botránya: akkor egy 46 ezer éves, régészeti szempontból is különlegesen fontos, védett őslakos helyet romboltak le egy robbantással történő bányabővítés során.
Vágólapra másolva!

A Reuters beszámolója szerint a Rio Tinto, a világ egyik meghatározó bányaipari vállalata, augusztus 6-án komoly rombolást végzett Nyugat-Ausztráliában, a Pilbara régióban, az őslakosok számára fontos helyszínen. A vállalat a közeli vasércbányájában hajtott végre robbantást, és bár ez nem volt szándékos, a művelttel kárt tettek az ausztrál bennszülöttek által 40-50 ezer éve folyamatosan használt menedékhelyen.

A robbantás következtében egy Pilbara bozótfa kidőlt, egy szikla pedig elmozdult eredeti helyzetéből a menedékhelyen.

A vállalat csak szeptember utolsó napjaiban állt a nyilvánosság elé a történtekkel, jelenleg pedig egy őslakos érdekvédelmi szervezet munkatársaival közösen dolgoznak a károk felmérésén, illetve annak rekonstruálásán, hogy pontosan mi történhetett.

Semmit nem tanultak

A Rio Tintónak nem ez az első ügye, amelyben bányarobbantással okoznak komoly károkat őslakos örökségben. Ahogy az Origo megírta, néhány éve nemzetközi figyelmet kiváltó botrány lett abból, hogy elpusztítottak egy, a régészek számára is kiemelten fontos, 46 ezer éves őslakos barlangot. Az ügybe később a vállalat vezetői bele is buktak.

A mostani eset miatt a vállalat heteken át nem állt a nyilvánosság elé. Nemrég a cég vasérc-ágazatáért felelős vezetője adott nyilatkozatot az ausztrál közszolgálati csatornának, melyben azt mondta: a hatóságokat, a terület hagyomány szerinti tulajdonosait [azaz az őslakosokat - szerk.], és a cég befektetőit is tájékoztatták a történtekről, amint pontosan azonosították, mi történt a pilbarai helyszínen auguszuts 6-án.

A Rio Tinto egyúttal sajnálatát fejezte ki az eset miatt, és ígéretet tett arra, hogy újragondolják a robbantásokkal kapcsolatos eljárásrendjüket.

Vannak azonban, akik úgy vélik, a vállalat ez utóbbiban egyszer már kudarcot vallott. Az ausztrál törvényhozás egyik tagja, Warren Entsch, aki a múltkori eset miatt felállított parlamenti vizsgálóbizottságot vezette, azt állítja, a Rio Tinto már akkor sem éppen átlátható módon adott tájékoztatást az esetről. A cég akkor is ígéretet tett a robbantási eljárásaik felülvizsgálatára, de ez alkalommal szintén robbantással okoztak károkat - ha nem is szándékosan - egy fontos örökségi helyszínen.

- fogalmazott most a képviselő.

A vállalatnak egyébként a közelmúltban is volt egy botrányos ügye: elhagytak a semmi közepén egy, a bányászatban használt mérőműszert, amely történetesen halálos, radioaktív sugárzással fertőzheti meg az óvatlanokat. Az eszközt hatalmas erőkkel keresték az egyik autópályán, végül megtalálták.

A 2009-es felvételen a Rio Tinto egyik vasércbányája a Pilbara régióban Forrás: AFP/Christian Sprogoe

Kétélű fegyver lehet az ügyből

Az augusztusi incidens azért is különösen sarkallatos, mert Ausztráliában épp fontos politikai változások kezdődhetnek az őslakosok parlamenti képviseletének várható kiterjesztésével, melynek mind szövetségi szinten, mind állami szintén jelentős hatásai lehetnek.

Ugyanakkor az őslakosok érdekképviseleti szervei régóta szorgalmazzák, hogy Ausztrália vizsgálja felül a hatályos örökségvédelmi törvényeket, és engedjen azok kialakításába nagyobb beleszólást az őslakos közösségek számára is.

Vannak ugyanakkor, akik óvatosságra intenek. Ha ugyanis - állítják - az érdekvédelmi szervezetek túlságosan sok kritikát fogalmaznak meg a hatályos ausztrál örökségvédelmi intézményrendszerről, azzal azt kockáztatják, hogy az épp erősödő politikai képviseletük gyengülhet meg intézményes szinten.

Abban ugyanakkor mindenki egyetért, hogy a Rio Tintónak felül kell vizsgálnia robbantási eljárásrendjét, méghozzá teljes átláthatóságot biztosítva a folyamathoz.