Nagy Márton: Európa kiemelkedő logisztikai központjává kell tenni Magyarországot

Vidék Konferencia 2023, Századvég Konjunktúrakutató Zrt., Várkert Bazár, 2023.10.10.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter
Vágólapra másolva!
Fontos egy kimagaslóan jó logisztikai központot és határátkelőt fejleszteni Röszkén, hogy egy olyan belépési pont legyen, amely Európa legfontosabb logisztikai központja lehet a jövőben – fogalmazott a gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferenciáján kedden, Budapesten. A Várkert Bazárban rendezett konferencián Nagy Márton kifejtette, hogy hazánk gazdasága változni fog az elkövetkező években, gyorsulni fog a kereskedelem, és ebben a vidék szerepe fel fog értékelődni, de a logisztika különösen. Hozzátette: körülbelül 100 ezer családnak ad ma megélhetést a szállítmányozás, a logisztika, amelynek része a raktározás és a postai futárszolgálat is. Leszögezte: európai és világszinten is fontosak lesznek a hazai logisztikai fejlesztések, amelyben komoly feladata van a kormánynak, és már meg is kezdték ezt a munkát.
Vágólapra másolva!

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter A logisztika és szállítás szerepe a vidékfejlesztésben címmel tartott előadást a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferenciáján. A tárcavezető kifejtette, hogy

hazánk gazdasága változni fog az elkövetkező években, gyorsulni fog a kereskedelem, és ebben a vidék szerepe fel fog értékelődni, de a logisztika különösen.

Nagy kifejtette, hogy a 2030-ig terjedő időszakban 10 olyan kihívás lesz, amely a felzárkózást segíti. Például több energia kell, több áram, új 500 ezer ember, aki munkába áll, a határátkelők fejlesztése és a szállítmányozás fejlesztése, valamint a nemzeti bajnokok kinevelése is ezek közé tartozik. A miniszter szerint

az energia, a munkaerő és a logisztika terén az államnak komoly feladata van.

Kiemelten fontos a logisztika

Nagy szerint a magyar gazdaságban ha nem is változás, de egyfajta átállás figyelhető meg, főként az elektromos autógyártás terén. Az energiaszektor változásai miatt fontos a napelemek gyártása is. Ennek megfelelően a következő években létrejönnek majd olyan beruházások, amelyek robbanásszerű növekedést fognak eredményezni a feldolgozóiparban és a kereskedelemben is.

Ma a GDP hányadunk 75 % körül van, de 2030-ra elérjük a 100 százalékot, tehát nyitottak vagyunk, de még export dominánsabbakká fogunk válni.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég konferenciáján. Fotó: Polyák Attila - Origo

A feldolgozóipar ezzel lényegében 30 százalék körül emelkedhet GDP arányosan. Nagy szerint kiemelten fontos, hogy

magyar cégek végezzék a szállítmányozást és a logisztikát, erre van szükség, és ennek aránya 10 százalékra emelkedhet.

Több logisztikai fejlesztés az ország déli részén

Nagy Márton szerint nyitott ország vagyunk, feldolgozóipar dominanciával, ráadásul fontos a raktározás, a szállítmányozás, és ehhez komoly feladatokat kell megvalósítani.

Az ország déli része kiemelten fontos, itt robbanásszerű fejlődés lesz, több logisztikai fejlesztés is meg fog valósulni.

Nagy szerint helyet kell találni a logisztikai központoknak, és itt van egy ütközés is az agráriummal, mert nem mindegy mennyi földterületet kell ezek létrehozásához igénybe venni. Nem cél, hogy nagy területeket szakítsanak ki a termőföldekből – tette hozzá.

Jó hazánk úthálózata

A logisztikai központok össze vannak kötve autópályákkal, gyorsforgalmi utakkal, és ez hazánkban kedvező, és egy órán belül el lehet érni vidékről egy-egy gyorsforgalmi utat, tehát ez kedvező azok számára, akik vidéken élnek, de nagyobb városokban akarnak dolgozni. Nagy szerint büszkék az úthálózatunkra, de az is fontos, mekkora rajta a forgalom. Szerinte az M5 és M1-es rettenetesen sűrű, mert Szerbia felől áramlik be az országba a sok kamion, és így szinte az autópálya autóútként funkcionál. Szerinte a terhelés nemcsak a gazdaság fejlődése miatt van, hanem azért is, mert a tranzitforgalom megnövekedett.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Fotó: Polyák Attila - Origo

Ezzel szerinte nyerhet a gazdaság, de még mindig sok a feladat ezen a területen. A logisztikát tehát az átmenő forgalom is kihívások elé fogja állítani.

Röszke túlterheltségét fel kell számolni

Magyarország három ponton belépési pont az EU-ba, és nem véletlen, hogy hazánk támogatja Románia schengeni csatlakozását, hiszen az sokat segítene a forgalom szempontjából is.

Röszke felől a legerősebb a belépés hazánkba.

Ez is jól mutatja, hogy ez egy régebbi adat, de 2020 áprilisa és 2021 júniusa között több mint két órát kellett Röszkénél várakozni, mára ez már három órára emelkedett. Nagy Márton szerint meg kell érteni, hogy ha Magyarország a logisztika szempontjából nem kezeli a belépési pontokat, a forgalmat, akkor hazánk "bedugul", és nem lehet az itt előállított termékeket elszállítani, és megnőnek a kiadások, tehát a szállítási költségek is.

Tehát ezt nem szabad megvárni, így fontos már most elkezdeni lépést tartani a világgal logisztikailag is.

Ha egy külföldi cég innen akarja a raktározott termékeit kijuttatni, fontos, hogy időben és költséghatékonyan meg tudja tenni.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Fotó: Polyák Attila - Origo

Mekkora a logisztikai iparág?

Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy

körülbelül 100 ezer családnak ad ma megélhetést a szállítmányozás, a logisztika, amelynek része a raktározás és a postai futárszolgálat is.

A szektorban 300 ezren dolgoznak, és részaránya a GDP-ből kb. 5-6 százalék, de a növekedési ütemhez például 2021-ben ez a fajta tevékenység 1 százalékpontot adott. Ez egy dinamikusan fejlődő szektor, amely a GDP növekedéshez akár 1 százalékot is képes hozzáadni – tette hozzá. 54 százalékos beruházási rátával dolgoznak eben a szektorban, és nem mindegy milyen állapotban van az ehhez szükséges infrastruktúra. Szerinte fontos a kapacitások rendelkezésre állása is, és

2021-ről 2023-ra duplájára emelkedett a raktárak száma, és ma 2 millió négyzetméternyi raktárállomás van hazánkban, ebből a vidék domináns, még ha a főváros fejlődött is.

Nagy Márton elmondta, hogy amikor logisztikát nézünk, akkor a raktározás kerül előtérbe, és a szállításon belül ez kiemelten fontos. A magyar cégek egyeduralkodóvá váltak. Nagy Márton emlékeztetett: sok minden van a közúti áruszállítás mellett, az 30 százalékát adja ennek az aránynak.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Fotó: Polyák Attila - Origo

Jók hazánk lehetőségei

A magyar lehetőségekről elmondta, hogy

a magyar járműipar fiatal, tehát új kamionjaink vannak, ez a flotta környezetkímélőbb is, és rengeteg beruházás érkezett a régióba.

Németországból importálnak és exportálnak, és emellett Olaszország és Ausztria következik. Alapvetően a Nyugat a nagy szállításképző. Nagy Márton szerint probléma, hogy Magyarországon sokkal kisebb a többi országhoz képest kisebb a szállítmányozás és raktározás súlya.

Tehát szállítmányozásnál és raktározásnál is igaz, hogy még mindig nem állunk az élen, pedig hazánk sokkal nagyobb logisztikai központ mint Románia vagy más ország a régióban.

Fontos a magyar cégek versenyképessége

Nagy Márton azt is elmondta, hogy a közúti szállítás hozzáad a külkereskedelmi többlethez, de probléma, hogy ha Magyarországon le- vagy felpakolnak egy árut, nem mindegy milyen cég végzi, magyar vagy külföldi. A profit miatt is fontos, hogy magyar cégek végezzék ezt a munkát. Hozzátette: sajnos hazánkban is elkezdték kiszorítani a magyar cégeket a szállításban, és ez probléma. A lehetőségekhez képest nehezen tudják kivenni a részüket ebből a hazai fuvarozók. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az ő és a kormány feladata ezt rendbe tenni. Bulgár, török, szerb kamionosok végzik ezt a munkát.

A magyar szállítmányozók lényegében megakadtak, és külföldön visszaszorultak. A külföldi fuvarozók hazai tevékenysége 2013-2015 óta emelkedik, és kiszorítja a hazai szektort.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Fotó: Polyák Attila - Origo

A hazai vállalkozások versenyképessége jól mutatja, hogy a nemzetközi versenyben is éppen beférünk a 10. helyre – mondta el. Emiatt a minisztérium elkezdett foglalkozni az ágazattal, és komoly változtatásokat vezettek be.

Többek között elfogadták az ágazati szerepelők javaslatát is, és megemelték az adómentesen adható napidíj mértékét, a minimális szolgáltatási díjról és az alvállalkozói díjakról tárgyalni fognak.

A digitalizáció, e-fuvar levél kérdése is fontos, ezen a területen is lépéseket fognak tenni, és különösen a röszkei határátkelő áteresztőképességén kell javítani.

Fontos egy kimagaslóan jó logisztikai központot és határátkelőt fejleszteni, hogy egy olyan belépési pont legyen Röszke, amely Európa legfontosabb logisztikai központja lehet a jövőben

– zárta gondolatait a miniszter.