Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Kijevben tárgyaló lett elnök kijelentette: ország kitart Ukrajna háborús támogatása és EU-csalakozási tervei mellett.
"Megbeszéltük Ukrajna folyamatos katonai támogatását. Lettország idén 3000 katonát készített fel az ukrán fegyveres erők számára, és jövőre is ezt fogjuk tenni. Véglegesítjük a következő katonai segélycsomag, fegyverek és lőszerek előkészítését is, amelyet Ukrajnába küldik" – mondta Edgars Rinkevičs.
Magyarország területére 2023. november 24-én az ukrán-magyar határszakaszon 5940 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5267 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 95 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Dánia idén 2,3 milliárd dán koronával (kb: 120 milliárd forint) növeli katonai támogatását Ukrajnának – közölte a védelmi minisztérium. Korábban közel 5 milliárd korona támogatásra tettek ígéretet. A NATO-tag Dánia azt mondta, hogy ezt a finanszírozást Ukrajnának a szövetségi kötelezettségei teljesítésére fordítja.
Dánia azt is közölte, hogy 2025 és 2027 között körülbelül 20 milliárd koronát szán Ukrajnának.
Az orosz hadsereg drónokkal támadta Kijevet szonbat hajnalban. Az ukrán főváros legalább három kerületét érte dróntámadás szombat hajnalban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a légvédelem által megsemmisített drónok darabjai épületekbe, köztük lakóházakba csapódtak, elektromos vezetékeket szaggattak szét, több helyen áramkimaradás van.
A polgármester szerint az ukrán főváros elleni szombat hajnali orosz támadásban ketten megsebesültek.
Az orosz titkosszolgálatok minden kapcsolatot megszakítottak moldovai kollégáikkal, miután Moldova úgy döntött, hogy csatlakozik az Európai Unió Moszkvával szembeni szankcióihoz – állítja az állami média.
Az orosz védelmi minisztérium megtorlást ígért.
Az orosz vezető felszólalt egy mesterséges intelligencia konferencián Moszkvában. Putyin arra szólította fel honfitársait, hogy tegyenek előrelépéseket, mert nem engedhető meg, hogy a Nyugat monopóliumot alakítson ki ezen a területen.
"A közeljövőben, az első lépések egyikeként, aláírom az elnöki rendeletet, és elfogadjuk a mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégia új változatát" - mondta Putyin.
Azok az ukránok, akik a háború miatt Németországba menekültek, legalább 2025 márciusáig maradhatnak, miután a kormány bejelentette a tartózkodási idő meghosszabbítását. A Bundesrat – a német parlament felsőháza – jóváhagyta a belügyminisztérium rendeletét.
Az érintetteknek nem kell kérelmezniük tartózkodási jogviszonyuk meghosszabbítását, és nincs szükség a bevándorlási hatóságokkal való találkozóra sem.
Az orosz védelmi minisztérium a légierő Ka–52-es harci helikoptereinek személyzetéről tett közzé felvételeket, amelyeken az látható, ahogy az ukrán fegyveres erők páncélozott járműveit igyekeznek harcképtelenné tenni. A felvételeket a TASZSZ hírügynökség osztotta meg a Telegramon.
Mindent bevallott péntek este az 1+1 ukrán televízió Moszejcsuk+ című adásában David Arahamija, az ukrán kormánypárt, a Nép szolgája (Szluha narodu) frakcióvezetője: egyértelműen beszélt az orosz-ukrán béketárgyalások megszakadásáról, a béke áráról, a Nyugat beavatkozásáról és a 2024-es ukrajnai választásokról is - írja a Mandiner.
Natalija Moszejcsuk műsorvezető megkérdezte Arahamijától, hogy miért szakadtak meg a Belaruszban, majd a törökországi Isztambulban zajló béketárgyalások 2022 tavaszán, azaz a háború elején. A frakcióvezető erre elismerte:
AZÉRT, MERT UKRAJNA NEM FOGADTA EL OROSZORSZÁG EGYETLEN BÉKEFELTÉTELÉT, JELESÜL AZT, HOGY AZ ORSZÁG MARADJON SEMLEGES, ÉS NE CSATLAKOZZON A NATO-HOZ.
Oroszország célja az volt, hogy rábírjon minket a semlegesség elfogadására. Ez volt a számukra a fő: hajlandók lettek volna befejezni a háborút, ha elfogadjuk a semlegességet úgy, ahogy azt egykor Finnország tette. És ha kötelezettséget vállalunk arra, hogy nem fogunk belépni a NATO-ba
– mondta Arahamija. A műsorvezető hitetlenkedő kérdésére, hogy valóban ez volt-e az egyetlen pont, a frakcióvezető megerősítette: valóban
ez volt Oroszország egyetlen komoly feltétele, a többi súlytalan „politikai-kozmetikai" ügy volt
a „nácimentesítésről" és egyebekről. Moszejcsuk feltette a kérdést: miért nem fogadta el Ukrajna ezt az ajánlatot? Arahamija ezt hosszú csend után azzal magyarázta: egyrészt azért, mert ehhez meg kellett volna változtatni az alkotmányt, melyben szerepel, hogy Ukrajna NATO-tagságra törekszik; másrészt azért, mert nem bíztak abban, hogy az oroszok ezt követően nem támadják meg őket újra. A legizgalmasabb azonban Arahamija harmadik pontja, melyben megerősíti a Gerhard Schröder német exkancellár által október végén elmondottakat. Ukrajna harmadik oka arra, hogy ezt az egyetlen feltételt ne fogadja el, szerinte az volt, hogy
Boris Johnson akkori brit miniszterelnök megérkezett Kijevbe, és kiadta az ukázt, hogy „nem fogunk velük semmit aláírni, hanem harcolni fogunk".
Alain Berset svájci elnök november 25-én érkezett Kijevbe, hogy találkozhasson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja az rbc.ua hírportál.
A svájci vezető az élelmezésbiztonságról szóló nemzetközi csúcstalálkozón vesz részt Kijevben. Látogatásáról egy fotót is megosztott közösségi oldalán.
A portál szerint Svájc 1815 óta a semlegesség politikáját követi, ami az ukrajnai háborúra is vonatkozik. Svájc 2022 februárja óta kizárólag pénzügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. 2023 májusában Bern Ukrajna fegyverellátása felé is nyitott, de a katonai felszerelésekről szóló törvény módosítását blokkolták a svájci parlament alsóházában.
A katonai és humanitárius szállítmányokat átengedik a lengyel határon lévő lezárt ellenőrző pontokon, ami a fuvarozók sztrájkengedélyének feltétele volt – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Minden rakományt blokkolunk, kivéve a katonai és humanitárius szállítmányokat. Amennyiben a katonai segélyt átengedik, akkor az üres teherautók, amelyek utaznak, beleértve a humanitárius és katonai rakományt szállító teherautókat, nem hagyhatják el a területet" – közölte Szerhij Derkach ukrán infrastrukturálisminiszter-helyettes.
AZ OLYAN VESZÉLYES ÁRUKAT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEKET SEM ENGEDIK ÁT, MINT PÉLDÁUL A BENZINTARTÁLYKOCSIK, ÍGY A FUVAROZÓK ENGEDÉLYT KAPTAK A SZTRÁJKRA.
Ugyanakkor már 20 olyan járművezető is van, aki kitöltötte a kitelepítésre vonatkozó kérdőívet. Őket busszal viszik Ukrajnába, majd visszaszállítják őket a járműveikhez.
Az ukrán főváros legalább három kerületét érte dróntámadás szombat hajnalban. Lettország elnöke, Edgars Rinkevics közösségi oldalán számolt be arról, hogy szombatra virradó éjszaka az orosz dróntámadás miatt óvóhelyre kellett menekülnie – írja az Eurointegration.
A lett kormányfő november 24-én előzetes bejelentés nélkül látogatott el Ukrajnába. Rinkevics tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, ahol Ukrajna EU és NATO támogatásáról is szó esett.
Ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz csapatok új támadó hadműveletet indítottak Avgyijivka irányában – írja az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A portál az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzőire hivatkozva azt állítja, hogy az oroszok a korábbinál gyengébb gépesített erőkkel készül támadni. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán csapatok november 23-án és 24-én legalább 50 orosz támadást vertek vissza Avgyijivka területén.
Mihail Kaszjanov orosz exminiszterelnököt, a Kreml kritikusát felvették a külföldi ügynökök nyilvántartásába – jelentette be az orosz igazságügyi minisztérium.
A Reuters jelentése szerint a „külföldi ügynök" megjelölés megköveteli a listán szereplő személyektől és entitásoktól, hogy felelősségkizárást tegyenek közzé az általuk közzétett tételekre vonatkozóan, és szigorú pénzügyi jelentési és önközlési követelményeket ír elő.
Az orosz krími híd ellen júliusban végrehajtott ukrán tengeri dróntámadás „felborította" a haditengerészeti hadműveleteket, és arra kényszerítette Moszkvát, hogy kompokat alkalmazzon a fegyverek mozgatásához – mondta Ukrajna fő hírszerző ügynökségének vezetője egy pénteki videóban, számolt be a Reuters.
Vaszil Maliuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) vezetője elmondta, hogy az augusztusi két nagy támadás közül a második súlyosan megzavarta a 19 kilométeres, Európa leghosszabb hídján folyó műveleteket, és megrendítette az orosz legyőzhetetlenség fogalmát. „Gyakorlatilag megdöntöttük a haditengerészeti műveletek filozófiáját" – mondta Maliuk az „SBU, a győzelem különleges műveletei" című televíziós dokumentumfilm-sorozat első részében.
Oroszország ellenséges lépésnek tekinti Moldova azon döntését, hogy csatlakozik az ellene kiszabott uniós szankciókhoz – közölte az orosz külügyminisztérium. A pénteki orosz bejelentést a moldovai parlamenti szavazásra adott válaszként adták ki, amely beleegyezett a büntetőintézkedések betartásába.
Ezt a moldovai vezetés újabb ellenséges lépésének tekintjük, amely teljes mértékben integrálódott a „kollektív nyugat" oroszellenes kampányába
– áll a minisztérium közleményében.
Az AFP jelentése szerint az ukrán légierő bejelentette, hogy lelőtt 74-et a 75 orosz drónból, amelyek egyik napról a másikra csaptak le az országra. A legtöbbet lelőtték Kijev felett, ami áramkimaradást okozott a város központjában - írja a The Guardian.
Grant Shapps, az Egyesült Királyság védelmi minisztere megerősítette, hogy támogatja Ukrajnát a dróntámadást követően. Twitteren ezt írta:
a Kijev elleni mai érzéketlen támadás azt mutatja, hogy Putyin illegális háborúja Ukrajnában folytatódik. Ezek a robbanások világszerte visszhangozni fognak, emlékeztetőül arra, hogy soha nem fogjuk elfogadni, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát. Elkötelezett vagyok amellett, hogy az Egyesült Királyság és a világ szilárdan kiáll Ukrajna védelme mellett.
Havazás miatt Moszkvában a fővárosi közműszolgáltatók magas fokú riasztását rendelték el Moszkvában. Az orosz fővárosban akár tíz centiméter hó lehullására számítanak - írja a Mandiner.
A hó miatt a reptereket is le kellett zárni, csaknem ötven járatot töröltek.
Az Orosz Fegyveres Erők légvédelmi egységei az elmúlt 24 órában két ukrán MiG-29-es vadászgépet semmisítettek meg – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A repülőgépeket a Dnyipropetrovszki területen lévő Pershotravensk és Braginovka közelében lőtték le – tette hozzá a minisztérium a Telegram-csatornáján.
Az ukrán hadsereg összeomlása azt eredményezheti, hogy a kijevi rezsim elveszíti területének 50 százalékát – mondta Scott Ritter, az amerikai fegyveres erők egykori hírszerző tisztje.
Az ukrán fegyveres erők "az összeomlás szélén állnak", ezt mindenki elismeri, és ha az ukrán hadsereg összeomlik, akkor "gyors csapatkivonásra" kerül sor"
– mondta Ritter, Clayton Morris újságírónak adott interjújában.
Szerinte az orosz hadsereg "kitölti majd a megmaradt űrt", ebben az esetben a területet nem adják vissza Ukrajnának.
Hozzátette: Ha valaki, aki közel áll a kijevi rezsim vezetéséhez, nem győzi meg az ország elnökét, Volodimir Zelenszkijt, hogy hagyja abba a harcokat, Ukrajna helyzete szörnyűvé válhat. Ebben az esetben az elvesztett területek 20 százalékából 40 vagy akár 50 százalék is lehet.
Az Orosz Fegyveres Erők az ukránok légibázisait F-16-os vadászgépekkel, Kinzhal és Iszkander rakétákkal fogják megsemmisíteni – írja Drago Bosnik katonai szakértő az InfoBRICS számára írt cikkében.
A Tu-95MS és Tu-160-as stratégiai bombázók cirkálórakétákkal vagy földi rendszerekkel, mint például a legendás Iskanderek, precíz nagy hatótávolságú csapásokkal könnyedén megsemmisíthetnek egész, kifutópályákon álló századokat. Más robbanófej-hordozók, mint a MiG-31K csapásmérő vadászgépek, sőt a Szu-34M-ek is képesek 9-A-7660 Kinzhal hiperszonikus rakétákat indítani, és egész légi bázisokat semmisíthetnek meg F-16-osokkal, azok pilótáival és földi személyzetével együtt"
– mutatott rá a szakértő.
Bosnik emlékeztetett arra is, hogy az amerikai gépek az égen sem lesznek biztonságban, és megsemmisítésük után az orosz hadsereg tanulmányozhatja őket, és még jobb rendszereket fejleszthet ki a nyugati vadászgépek ellen.
Ukrajna nyugati országoktól kap hadihajókat az "új gabonafolyosó" őrzésére – állította az ukrán tömegmédia.
A meg nem nevezett partnerekkel kötött megállapodást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be szombaton.
Az orosz csapatok ellenőrzésük alá vonták az avdijivkai ipari övezetet. Erről számolt be Telegram-csatornáján Jurij Kotenok katonai tudósító.
Kotenok megjegyezte, hogy ez komoly csapás Kijev számára, mivel az ipari zóna fontos része az egész Avdijevka megerősített területnek, amelyet az ukrán fél bevehetetlennek nevezett.
A légierő november 25-én este figyelmeztetést adott ki dróntevékenységre és légicsapásokra Ukrajna keleti részén. Az elmúlt napokban tömeges dróntámadások érték a régiót.
Légiriadót rendeltek el Ukrajna Csernyihivi, Szumi, Poltavai, Harkov és Dnyipropetrovszki területén - derül ki az ukrán Digitális Átalakulás Minisztériumának online térképéből - írta a Ria Novosztyi. A riasztás moszkvai idő szerint 22.13-kor kezdődött. Korábban Kijevben is légiriadó volt.
Az ukrán csapatok szombat este Jaszinovataya körzetet lőtték, négy darab 155 milliméteres kaliberű "NATO" lövedéket lőttek ki - közölte a köztársaság képviselete. Gorlovka Nikitovka városrészének támadásáról is érkeztek jelentések, a városra három, szintén 155 milliméteres kazettás lövedéket lőttek ki.
