Hatalmas változások az áfabevallásnál, jön a globális minimumadó

A 2024-ben életbe lépő adóváltozások közül az egyik legfontosabb a kiva feltételeinek a módosítása, amely lehetőséget ad a cégek átstrukturálására. A parlament az őszi adócsomagban ezenkívül számos egyéb újdonságról is döntött, így például a globális minimumadó szabályozásáról, a k+f kedvezményekről, az alanyi adómentességről és a desszert jellegű sajtkészítmények áfájának a csökkentéséről. Jövőre a NAV az szja-bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti.

Az Országgyűlés által elfogadott őszi adócsomag egyik újdonsága, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget azoknak a cégeknek az átstrukturálására, amelyek a kisvállalati adót (kiva) választották. A korábbi szabályok alapján a kiva szerint adózók nem egyesülhettek más társasággal, nem válhattak szét, különben elveszíthették a kedvezményes adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatták újra ezt - tájékoztatta a Világgazdaságot Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.

A globális minimumadótól a reklámadóig

Az idén az egyik legjelentősebb változás

a külön jogszabályban megjelenő globális minimumadó szabályozása, ami Magyarországon közel 3 ezer vállalkozást érint.

A törvény értelmében a kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, melyeknek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót.

Érdekesség, hogy a globális minimumadó jogszabállyal együtt elfogadtak egy társasági adótörvényt érintő új kedvezményt, a francia modell alapján előkészített kutatás-fejlesztési (k+f) adókedvezményt, amely a globális minimumadó számítása során elismert adókedvezmény lesz. A jogszabály a k+f adóalap-csökkentő tétel helyett öt évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé.

Az idei év egyik legnagyobb újdonsága a külön jogszabályban megjelenő globális minimumadó szabályozása Forrás: Shutterstock

A társasági adót érintő változás, hogy szigorodnak az energiahatékonysági adókedvezményre vonatkozó rendelkezések. Ez azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlathoz képest jóval kevesebb kedvezményt érvényesíthetnek a cégek (energiatermelő tárgyi eszközre nem is igényelhető a jövőben ilyen adókedvezmény).

Külön kedvezményszámítás vonatkozik az épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági beruházásokra is.

Fontos továbbá, hogy a fejlesztési adókedvezmény mértéke bizonyos beruházások esetén emelkedik, és kevesebb esetben kell engedélyt kérni az Európai Bizottságtól.

Január 1-jétől a távközlési vállalkozásokat érintően a közművezetékek adója hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek, egyúttal 2025. január 1-jétől hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi törvény. A 2024-re vonatkozó jogszabály további egy évvel meghosszabbítja a reklámadó felfüggesztésének határidejét, így az a bizonytalanság is eloszlik, hogy ez az adó esetleg újra terheli-e az érintett ágazat szereplőit.

Az általános forgalmi adót érintő változások

Áfaszempontból a jogszabály egyik legnagyobb újdonsága a közösségen belüli értékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatóságának átültetése. Magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. A jövőben a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon.

A magyar gyakorlatba is átültetik a közösségen belüli értékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatóságát Forrás: 123RF

Említésre méltó, hogy bekerült a törvénybe a NAV által elkészített áfabevallásról szóló rendelkezés. Az elindításának céldátuma 2024. január 1.

Jövőre a NAV az szja-bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti és kiajánlja.

Azok az adózók, akik elfogadják majd a kiajánlott bevallást, nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére sem, ami jelentős adminisztratív könnyebbség lehet.

A törvény a folyamatok digitális átalakítását célzó eNyugta-projekt törvényi szintű szabályozását is tartalmazza, amivel a Pénzügyminisztérium szerint Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban. Az e-nyugta lényege, hogy minden egyes bevásárlás nyugtája elérhető lesz a vásárló számára egy digitális gyűjtőhelyen.

Mindezek mellett változik a kedvezményes áfakulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre. A javaslat 2024. január 1-jétől 18 százalékos áfakulcs alá sorolja egyebek között a túró rudit is (mint desszert jellegű sajtkészítményt).

A témával kapcsolatban további részleteket olvashat, ha ide kattint.