Darazsakkal a Börzsönyben - összegyűltek a vespások

Vágólapra másolva!
Lila tehén színű felspécizett gép egyenesen Olaszországból és vánszorgó, kopott bádogtalicska együtt robogott hétvégén a vespások nagy tavaszi túráján Bánkra. A hűvös, szeles idő és a technikai problémák által is nehezített út jó hangulatban telt, és végül - ha nem is saját kerekén - az összes robogó hazaért. És még a Vespa új modelljét is bemutatták.
Vágólapra másolva!

A napos, de hűvös szombat reggelen, fél kilenckor még csak egy darab Vespa árválkodott a Közlekedési Múzeum mögött. Valóban, a hivatalos találkozót kilencre hirdette a Magyarországi Vespa Klub, hogy egy kis budapesti kitérővel elinduljon első nagyobb szabású túrájára.

Kilenc óra tájban, majd még később, azonban már egymás után érkeztek az olasz robogók - főleg a fővárosból és környékéről - ám akadtak távolabbi résztvevők is: Piccio és Maver egyenesen Észak-Olaszországból érkeztek brutálisan felspécizett gépeiken (211 köbcentis Malossi és Polini tuning, gázos teleszkópok, rezonátoros kipufogók, feltűnő színűre festett, itt-ott sarokcsiszolóval alaposan megdolgozott Vespa PX-eken). Két oda nem illő motor volt csak: az [origo] tudósítója által megült vadiúj Gilera Runner, meg egy Honda CX, de utóbbi legalább idős volt (25 éves).

Lassan közel három tucat, csendben, tisztán pöfögő vagy éppen kékes füstöt eregető durrogó masina gyűlt össze a parkolóban, a városligeti kocogók és a gyermekeikkel sétálók kíváncsi tekintete előtt. A társaság tizenegy óra tájban felkerekedett, és a Liszt Ferenc térre indult, hogy a Vespa idei új modellje az LX bemutatójának fényét emelje.

Szabó, Görög, olasz

Fotó: Fábry ZoltánA játékos vetélkedőkkel tarkított bemutatón, a nagyszájú kikiáltótól egyebek mellett megtudhattuk, hogy az LX a Vespa 139. típusa, és hogy Szabó Győző tíz éve, Görög Zita pedig néhány hete vespázik. A lassúsági vetélkedőn nyertes csapatnak és a Bécsi kaput a legrövidebb úton megjáróknak (volt, aki csak nagy sokára érkezett: hátrafelé tolták a gépet) pólókat osztogatott a szervező kereskedő, a legszebb gépért járó fődíjat pedig - egy Vespa bukósisakot - a már említett olaszországi Maver vihette haza, lila tehénnek álcázott, alaposan átalakított gépéért. A program végeztével apró pizzákat majszolhattak a résztvevők.

Még egy tiszteletkör (Lánchíd, Alagút, Moszkva tér, Batthyány tér, Szabadság híd, Deák tér) a belvárosban, és a társaság túrára készülő része a Váci úton Dunakeszi irányába elhagyta Budapestet. Azazhogy hagyta volna, mivel az egyik résztvevő masinájának elszakadt a gázbowdene. Gyors szerelés és az öreg, ütött-kopott 1963-as VNB újra robogott - bár nem sokáig.