Dettó 1.9-es turbódízellel, csak nem piros betűsen, véknyabb ménessel teszteltük anno a Zafirát, éppen Koncz kolléga, aki ennek örömére ezúttal a C-Maxot vehette birtokba. Jómagam meg a Zafirát, amely akkor mégegyszer, lássuk, mivel más, mivel több: 30 LE, 40 Nm, 6 fokozatú, de nem automata váltós, "púpos", azaz panorámatetős, egyben tárolómesteres, és a nagy truváj: kulcs marad a zsebben, kéz a kilincsen, ujj a recén, és már nyílik is, bent meg gomb megnyom, indulás.
Különben még sportfutómű és egyéb extra csomagok, nagyobb, 17-es alukerék, Cosmo szint. Navigáció. Egy Zafira alapfelszereltsége (Essentia) egyébként nem a legjobb, klímát például nem tartalmaz. Érdemes hát legalább az Enjoyt választani. De a Zafira jó, és elsősorban térkínálata, variálhatósága, praktikuma, minősége miatt. Hogy ki, hol, hogy fér el, Dávidunk ugye már megírta. Én inkább arról szándékoztam értekezni, milyen a motor/váltó/futómű.
Módjával. Mert alig párszáz kilométer volt a tesztautóban, még el kell telnie egy kis időnek ahhoz, hogy bekopjon. Én mindenesetre felelősségteljesen járattam. Kirándultam vele, használtam a tempomatját, rendre olyan feladat elé állítottam a navigációt, ami nem ment neki (közel sem teljes a magyar térkép), csöppet meghajtottam, visszalassítottam, toltam alacsonyabb fokozatban, puhítottam a váltót, lábgépeztem a kuplungon, a Sport gombot (és az ESP-t) nem nagyon forszírozva.
És azt kell, hogy mondjam: remek autó a Zafira, a 150 gázolajos lóerő a 320 Nm-rel meg bőven elegendő. Idővel 200 fölé is kergethető, ha van hol, idővel majd' 10 mp alatt futja a százas sprintet. Futóműve (főleg így sportosan) feszes (rossz utakon a méretes kerékkel együtt zavaró), a blokkolásgátlót, a menetstabilizálót, az alulkormányzás-szabályozót és a csillapítás-vezérlőt egyesítő IDS+ interaktív vezetési rendszer több mint péer. A tárcsafékek biztosan fogják a több mint másfél tonnát. Kormányzása, irányíthatósága németes-katonás, csak annyira szervós, amennyire muszáj, hangra, zajra lehetne jobban szigetelt.
Érint, kulcsot csak havernak mutogat (jé, de könnyű), gomb nyom, start
A szék kellően tömött, tartása jó, az ülőlap picit rövid. A bőr-szövet kombó uralkodik. A megannyi állítási lehetőséggel (beleértve a volánt is) ideális vezetői pozíció lőhető be. A bőrkormány átmérőre, fogásra is kiváló. Az a középkonzolra biggyesztett váltókar is, egyébként is példás a Zafira ergonómiája. Mondjuk ezt a kéziféket nem értem, de mindegy. Kell a dizájn.
A hangulat a színes belsőnek hála nem abszolút unalmas, nem szürke, a hifi szépen szól, a menüben eligazodás is megy. Na nem elsőre, nem is másodikra. Gyakorlat teszi, jó pap holtig. A kilátás, a kanyarodás a kiegészítő fortocskákkal sem veszélytelen, tessék mindig jól szétnézni, hiába a megnyugtató törésteszt, fájni fog.
Beültem magam mögé, aztán magam mögött magam mögé, na ja, leghátul nem szeretnék pár percnél többet eltölteni. Beszórtam pár kacatot a tetőben kialakított rekeszrendszerbe, süttettem magam panorámásan, pillanatok alatt közel kétméteres rakteret nyertem, elfeküdöztem, elpilledtem, hazafelé is. Kell a jó társaság, a zene, a friss elme - tény, hogy nem a Zafira a legüdítőbb négykerekű.
Azonban mégis, pár kanyar erejéig akkor is be-beszúrja az ember, hajtja a kíváncsiság, és akkor a sportos futóművel felvértezett familiáris járgány magas építését meghazudtolóan fekszik az ívre, kifelé pedig kraftból, nyomatékból gyorsul - az OPC lehet ennél ütősebb, de most komolyan: kell egyterű családidegen benzinfalóval?
Opel Zafira 1.9 CDTI 150 Cosmo - alapadatok motor: S4/16, common rail-dízel, 1910 ccm |
Nekem nem kéne. Ha OPC, hát Astra. Maximum Vectra. Ha volna gyerkőc meg feleség, nagyi meg após, kutya meg macska, automata, dízel Zafira mellett tenném le a voksomat. Sokkal nem fogyaszt többet, sokkal nem lassabb. Csak drága. A tesztgép ára amúgy valahol 8 millió forint tájékán lehet. És a bejáratós, 150 lóerős CDTI kézi váltóval 8 liter körül kért. Na, ugrás az ismeretlenbe, C-Max, tessék.