Kamiontól nem védenek a szalagkorlátok

2008.03.19. 20:46

Gyakran olvasni, hallani olyan balesetekről, amikor a szalagkorlát nem nyújtott kellő védelmet. Hazánk néhány éve vette át az európai előírásokat, de az utakat szegélyező "közúti visszatartó rendszerek" java részét korábban helyezték ki, ütközéses vizsgálatok nélkül. A szabvány előtti korlátok cseréje nincs napirenden, a kamionokat azonban a szabványos szalagkorlát sem mindig fogja meg.

Forrás: MTI

Lassította, de nem tartotta meg a szalagkorlát a kisteherautót az M1/M7 bevezetőjén
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


Áttörte a szalagkorlátot, letarolta a szalagkorlátot, kitépte a szalagkorlátot - ilyen és ehhez hasonló találatokat dob ki a kereső, ha beírjuk a szalagkorlát szót. Januárban egy megcsúszó kamion esett a mélybe Szegeden, a hó eleji viharban pedig a bábolnai felüljáróról fújt le az orkánerejű szél egy teherautót az M1-es autópályára. Ezekben az esetekben a korlát nem tudta betölteni funkcióját, nem tartotta az útpályán a járművet - Szegeden már csak azért sem, mert szalag- helyett csak gyalogoskorlát van a hídon. Az emberben óhatatlanul is felmerül a kérdés: vajon minden rendben van az útpályákat szegélyező szerkezetekkel? Gyengék a szalagkorlátok, vagy csak nagyobb feltűnést keltenek az ilyen jellegű balesetek?

A pályaelhagyást megakadályozó, úgynevezett közúti visszatartó rendszereknek három alaptípusa van: a fémkorlátok, a terelőfalak és a beton elválasztó elemek. Utóbbiak értelemszerűen jóval masszívabbak, alkalmazásukkal az M0-s körgyűrűn sikerült drasztikusan visszaszorítani a halálos balesetek számát, ugyanakkor az egyébként sem széles sávok tovább szűkültek. Ezzel szemben a fémből készült terelőfalak és főleg a szalagkorlátok kisebb helyet igényelnek, könnyebben és rugalmasabban építhetők, ám visszatartó képességük nyilvánvalóan elmarad a betonétól.

Forrás: MTI

Új autópályák létesítésénél szabványos korlátokat szerelnek fel, de a régebbi, ütközéses próbával nem vizsgált berendezés cseréjét nem tervezik
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


A műszaki előírások nem rendelkeznek a biztonsági korlátok alakjáról, méretéről, anyagáról, felépítéséről és kihelyezéséről, hanem az út jellemzőihez megkívánt feltartóztatási fokozatokat írnak elő. A közutak üzemeltetőinek a fokozatnak megfelelő biztonsági védőberendezést kell alkalmazniuk.

A feltartóztatási képességet négy kategóriába sorolták: az első csoport az ideiglenes biztonsági korlátok fokozatait tartalmazza, a másodikba a normál, a harmadikba és a negyedikbe a magasabb, illetve a nagyon magas feltartóztatási képességet sorolták. Az egyes csoportokon belül kettő-három, ütközési vizsgálatok alapján megállapított fokozatot találunk. A normál kategóriában például két feltartóztatási képességet különböztetnek meg, melyeket N1-gyel és N2-vel jelölnek. Előbbi fokozat vizsgálatán egy 1500 kg tömegű személygépkocsi 80 km/óra sebességgel, 20 fokos szögben ütközik a korlátnak.

A szalagkorlátok feltartóztatási fokozat szerinti besorolása

A jármű fajtája,

tömege

Ütközési sebesség,

szög

N1

személygépkocsi 

1500 kg

80 km/óra

20°

N2, H1, H2, H3, H4a, H4b

személygépkocsi 

900 kg

100 km/óra

20°

N2

személygépkocsi 

1500 kg

110 km/óra

20°

H1 

tehergépkocsi 

10 000 kg

70 km/óra

15°

H2

autóbusz 

13 000 kg

70 km/óra

20°

H3 

tehergépkocsi 

16 000 kg 

80 km/óra

20°

H4a

tehergépkocsi 

30 000 kg

65 km/óra

20°

H4b 

nyerges vontató 

38 000 kg

65 km/óra

20°



A H4a és H4b fokozat nem tekinthető egyenlőnek, és közöttük nincs hierarchikus rend.

Valamely adott feltartóztatási fokozatban sikeresen megvizsgált szerkezetet úgy kell tekinteni, mint azt a szerkezetet, amelyik az alacsonyabb csoport vizsgálati követelményeit is teljesítette.



A H-val jelölt magasabb, illetve nagyon magas feltartóztatási képességgel bíró visszatartó rendszereket - a normál kategória követelményein felül - tehergépkocsikkal, autóbusszal vagy nyerges vontatóval végzett ütközéspróbának vetették alá. A H2 jelzésű fokozat például ellenáll egy 70-es tempóval haladó 13 tonnás busz 20 fokos becsapódásának, míg a H4b jelzésű rendszerek egy 65 km/óra sebességű, 38 tonnás nyerges vontatót képesek visszatartani szintén 20 fokos ütközési szög esetén.

Ütközéses tesztek

Ma már kizárólag olyan biztonsági korlátokat szerelhetnek fel, amelyeket előzetesen teszteltek. A próba során az adott tömegű járművet meghatározott sebességgel és szögben ütköztetik a szalagkorláttal, betonfallal vagy más védelmi berendezéssel.


Toyota Yaris és a szalagkorlát

 


Nyerges vontatók és a betonfal


Előző
  • 1
  • 2
Következő