Két forint egy kilométer: jönnek a villanyautók

Hamarosan a magyar utakon is megjelennek a különböző elektromos autók - ígérik a Frankfurti Autószalonon bemutatott modellek gyártói. A nagy márkáknál a környezetvédő járművek állnak a középpontban, a pár hét múlva itthon is megrendelhető napelemes minitől a konnektorból tölthető luxuslimuzinig. A zöldautók negatívumairól ugyanakkor alig hallottunk Frankfurtban, ezért hazai szakembereket kérdeztünk arról, okozhat-e problémákat Magyarországon a lakások hálózatára kötött kocsik generálta megnövekedő áramfogyasztás, és a veszélyes hulladéknak számító lítiumos akkumulátorok kezelése. 

Elvileg alig fogyaszt három liternél többet száz kilométerenként a Mercedes luxuslimuzinja

"Megvalósítottuk Carl Benz évszázados álmát, a háromliteres fogyasztást" - így kommentálta Frankfurtban Dieter Zetsche Daimler-elnök a Mercedes S 500 Plug-In Hybrid bemutatóját. A kategória eladásait vezető S osztály új típusának hajtóműve három fő összetevőből áll: egy közvetlen befecskendezésű V6-os benzinmotor, egy kb. 60 lóerős hibridmodul, valamint egy több mint 10 kWh kapacitású lítiumion-akkumulátor alkotja. A kocsi 5,5 másodperc alatt éri el a százas tempót, de ha takarékosan bánunk vele, akkor a gyári adatok szerint száz kilométeren beéri 3,2 literrel.

Károsanyag-kibocsátás nélkül, azaz tisztán elektromos hajtással harminc kilométert képes megtenni, ez a legtöbb embernek elég is a napi munkába járásra. A Blue Efficiency rendszerrel kiegészített hajtás vegyes használat esetén mindössze 74 gramm/kilométeres széndioxid-kibocsátásra képes. Mint a fenti adatok is bizonyítják, az általunk nemrég tesztelt S 400 Hybridnél sokkal meggyőzőbb az új S 500 Plug-In-Hybrid képessége a környezet óvására, miközben a négyszázasnál dicsért luxus továbbra is adottsága marad az ötméteres szedánnak.

BMW: 365 lóerő, 99g/km károsanyag-kibocsátás

Az örök konkurens BMW egészen más úton indult el a Vision EfficientDynamics nevű tanulmányautójával. Bár ez a cikk nem a formákról szól, meg kell említeni, hogy testközelből a kocsi vonalait nem lehet két perc alatt befogadni. A Bangle-utód Adrian van Hooydonk csapata olyan egyedi és izgalmas karosszériát épített, amely lenyűgözi az egyedi megoldásokra fogékony nézelődőt.

Három motorral sem fogyaszt négy litert a BMW sportkocsija

Legalább ennyire érdekes a 2+2 üléses sportkocsi hajtáslánca, amely egy háromhengeres dízelből és két elektromotorból áll. A rendszer összteljesítménye 356 lóerő, csúcsnyomatéka pedig 800 Nm, károsanyag-kibocsátása pedig 99 g/km, amiben valami szerepe lehet a 0,22 Cw légellenállású karosszériának is. A hálózatról is tölthető Vision EfficientDynamics összkerékhajtású, a tengelyeknél elhelyezett egy-egy villanymotor a dízel nélkül is képes mozgatni a kocsit. A menetteljesítmények mellé nem kell kommentár: 4,8 másodperces százas sprint, 3,76 literes átlagos gázolajfogyasztás, és 250 km/órában limitált végsebesség.

Lexus: bővül a kínálat

"Új hajnal hírnöke a Lexusnál" - így hirdeti LF-Ch fantázianevű leendő alsó-középkategóriás kocsiját a Toyota prémium márkája. Valóban jelentős változásra készül a Lexus, hiszen egy új kategóriába lép be kocsijával, olyan erős versenytársak közé, mint az 1-es BMW, vagy az A3-as Audi. Az esélyt a sikerre a - minket a kocsi mellett állva kapásból meghódító - forma mellett a technikai előny hozhatja meg, ugyanis a prémium kompaktok között jelenleg nincs hibrid, márpedig az LF-Ch az lesz.

A kompakt kategóriában rögtön egy hibriddel mutatkozik be a Lexus

A jövőre érkező sorozatgyártásra érett változat - ha bölcsek a cégnél - már csak apróságokban változik, a karosszéria méretén, arányain nem módosítanak. Marad 4,3 méter hosszú, 1,79 széles és 1,4 magas. Hajtáslánca Hybrid Synergy Drive lesz, azaz a hibridautó elektromotorja önállóan is képes lesz mozgatni az első kerekeket. Valószínűleg a szériaváltozat is benzin-elektromotoros hibrid hajtású lesz, ezzel veszi fel a versenyt a benzines és dízel konkurenciával. Sajnos károsanyag-kibocsátási és menetteljesítménnyel kapcsolatos adatokat nem közölt a cég.

Fisker: szépséges fazék

Akinek túl snassz egy Mercedes, egy BMW, vagy egy Lexus, az sokkal egyedibb amerikai luxuskocsik közül is választhat. A Fisker Karmája képekről korábban már lenyűgözött, alig vártuk, hogy élőben találkozzunk vele. A konnektoros luxus-hibrid formai megoldásai, arányai és vonalai testközelből sokkal vonzóbbak, mint bármelyik európai konkurenséé, már ha van ilyen egyáltalán. Bárcsak ne ültünk volna bele. A sofőrülésben már nagyon amerikai a kocsi, illesztési hibák és szétmálló bőrvarrás rombolta szét az illúziót. Az ajtó becsukásakor pedig azt hittük, hogy valaki leejtett egy fazekat.

Kívülről az igazi a Fisker Karma

A Karma két elektromotorja összesen 403 lóerős, a 260 lóerős, GM-féle benzinmotorját az akkumulátorok töltésére használja. Elektromos hatótávolsága 80 kilométer, végsebessége 201 km/óra. A fogyasztási és károsanyag-kibocsátási adatai valamivel rosszabbak, mint a konnektoros S Mercedesnek, igaz, ez a kocsi már megvásárolható. Száz kilométeren 3,5 liter benzin az átlagos fogyasztása, miközben 83 grammnyi szén-dioxidot ad ki magából. A Fisker szerint - ha kizárólag elektromos hajtást használunk - kilométerenként mindössze két eurócentes (körülbelül ötforintos) költséget jelent a közlekedés, de az összeg akkor is csak öt cent kilométerenként, ha a benzinmotor is bekapcsolódik a hajtásba.

Tesla: 12 millió forinttól indul a szedán

A Fisker előtt és mögött jár a szintén amerikai Tesla cég. Előtte, hiszen a Lotus Elise alapjaira épülő Roadster nevű elektromos sportkocsijából (a premier 2007-ben volt) már a tuningolt verzió is megvásárolható egy ideje. Ez már 284 lóerős, és 3,7 másodperc alatt gyorsul fel százra, amiben szerepe van a szénszálas karosszéria-elemeknek is. Mivel Európában alig akad néhány darab, alaposan körbejártuk a vásárváros két csarnoka között egy kábelen éppen "tankoló" sima Roadstert. Az Elise-hez hasonlóan ez sem egy szépség, ugyanakkor érdekes érzés volt látni a kocsiból kilógó kábelt, vagyis a feltöltést.

A Porsche Panamera ellenfelének szánják a négyajtós Teslát

Kistestvérénél sokkal vonzóbbra sikerült a gyönyörűséges formával megáldott négyajtós Model S, ráadásul az új Tesla a szalon egyik legegyedibb belső terével hívta fel magára a figyelmet Frankfurtban. A luxus-szedán a 2011-es piacra kerülése után többféle akkumulátor-készlettel lesz választható, amelyekkel 260, 360 és 480 kilométeres hatótávolságra lesz képes. Az induló ára két év múlva 45 ezer euró lesz, azaz mai áron számolva körülbelül 12 millió forint. Ez az ár nyilvánvalóan az alap akksival szerelt változatra értendő.

JATO: valóban környezetkímélőbbek az autók

A Frankfurti Autószalonra jelentést készített a járműgyártók által eladott új kocsik károsanyag-kibocsátásának csökkenéséről az autóipari elemzéseket végző JATO. A friss kutatás legfontosabb eredményei közül említésre méltó, a világ 25 vezető autógyártója egy kivétellel mind csökkentette járműparkja átlagos károsanyag-kibocsátását, a kocsik környezetszennyezése kisebb, mint korábban bármikor. A szégyenpadra egyedül a Skoda került. Az adatokból az derül ki, hogy átlagosan 6,2 százalékkal csökkent a 25 márka körében a JATO által vizsgált 21 EU-tagállamban eladott új autók átlagos széndioxid-kibocsátása.

Elgondolkodtató, hogy a nagy darabszámban eladott modellek csupán néhány g/km-es csökkenései nagyobb arányban befolyásolják az európai összképet, mint a piacokon elérhető alternativ üzemanyaggal futó, illetve hibrid üzemű kuriózumok. David Di Girolamo, a JATO-vezér szerint "az eredmény egyrészt a gyártók sikeres erőfeszítéseit tükrözi, másrészt itt is érzékelhető a roncsprogramok, valamint az államilag támogatott zöld akciók hatása, melyek következményeként a vásárlók belátták, hogy több szempontból is kifizetődőbb kisebb, hatékonyabb és kevésbé környezetszennyező új autót venni. Ezen tényezők együttes hatása az új autók átlag széndioxid-kibocsátási értékeire számottevő."

A márkák versenye

A JATO elemzése szerint három márka, a Smart, a Fiat és a Mini 2009 első féléves, eladásokkal súlyozott széndioxid-kibocsátási értékei már most 130 g/km alá mentek, tehát már most megfelelnek az EU által 2015-re előírt kibocsátási követelménynek, amiben persze nagy szerepe van annak, hogy ezek a gyártók kisméretű kocsikat kínálnak. Érdekesebb, ha azt nézzük meg, hogy a gyártók járműparkja korábbi önmagához mérten mennyivel lett környezetkímélőbb. Itt a Chevrolet lett a győztes, a nagy számban eladott dízel Cruze, valamint a háromhengeres, 0,8 literes Matiz (119 g/km) segített a márkának felkerülnie a dobogó tetejére (15,2 g/km csökkenés a tavalyi év első félévéhez képest). Természetesen az eladási eredmények nagyban befolyásolják a súlyozott átlagos széndioxid-kibocsátási értékeket.

Az Audi lett a második a széndioxid-kibocsátás csökkentésének európai versenyében, nagyrészt a kétliteres TDi motorjának köszönhetően. Jelenleg 163 g/km átlagnál tart a márka, az év második felében azonban további csökkenésre számíthatunk az A3 1,6 literes TDi motorjuknak, valamint a stop-start rendszernek köszönhetően. A sorban következő Toyota, Suzuki, Hyundai és Mazda is kétszámjegyű csökkenést produkált a károsanyag-kibocsátás terén tavalyi önmagához képest. A Ford lett a hetedik, majd a Honda, a Volkswagen és a Mercedes-Benz fért még be az első tízbe, utóbbinál az önmagához mért egy év alatti csökkenés 6,8 g/km lett.

Ebben a sorban a Fiat csak a tizenkettedik, míg a Mini a tizennegyedik lett. Néhány érdekes helyezés még: 15. a Peugeot (-4%), 16. a Renault (-3,8%), 19. a Citroën (-2,9%), az M-szériás kocsik visszaütnek, ugyanis a fejlesztések ellenére csak 20. a BMW (-2,2%), 22. a Volvo (-1,4%). Az utolsó három a sor végén az Opel (-0,9%), a Dacia (-0,6%) és leghátul a Skoda (+0,7%).

Országonkénti eredmények

A JATO adatai alapján érdekes megnézni az egyes országok által elért széndioxid-kibocsátás csökkentési eredményeket. A kutatócég eredményei egyértelműen azt igazolják, hogy a piacokon alkalmazott roncsbeszámítási akciók bizonyultak a legerőteljesebb hajtóerőnek a károsanyag-kibocsátás csökkentése terén. Ezen akciók nemcsak a volumenek növelésében segítettek, hanem a környezet-tudatosabb gondolkodást is népszerűsítették az európai újautó-vásárlók körében a hatékonyabb, alacsonyabb széndioxid-kibocsátású járművek népszerűsítésével.

Az idei első félévben 2,059 millió eladott kocsijánál Németország átlag 11,3 g/km-rel csökkentette az új autók széndioxid-kibocsátását. A többi jelentősebb európai piac közül az Egyesült Királyságban átlag 8,4 g/km-rel, Olaszországban 6,5g/km-rel, míg Franciaországban 5,7 g/km-rel csökkent a kibocsátás. Itt is a saját korábbi járműparkhoz viszonyított csökkenés az igazán érdekes, amiben Írország nyert 17,1 grammal. Második lett Németország, majd Hollandia, Ausztria és Nagy-Britania következik. A roncsprémiummal kacérkodó, de azt végül elvető Magyarország hátulról a harmadik lett (-2,4 g/km-rel).