Az is cinkos, aki rávillant a gyorshajtókra

2015.03.27. 17:23

Jámbor István rendőr alezredes, a Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője az új traffipaxok első éles bevetésén azt mondta az Origónak, hogy szerinte nem a bírságoktól, hanem a balesetektől kellene félniük a gyorshajtóknak. Elismerte, hogy problémák léptek fel a fix traffipaxok telepítésével, de ha elkészül a rendszer, minden szabálysértésről automatikusan érkeznek majd a csekkek.

  • Az új mobil traffipaxok a gyorshajtás mellett más szabálytalanságokat is rögzíteni fognak.
  • Nem mindenhová tudnak fix készüléket telepíteni, ahová akartak.
  • Mindenhol tábla fog figyelmeztetni a fix kamerákra.
  • Az M1-es autópályán nem lesz új fix kamera, a régieket használják majd tovább.
  • Tavaly 626-an haltak meg a magyar utakon, ebből 300-an ártatlanul.
  • Jámbor szerint a gyorshajtás fő következménye a baleset, és nem a bírság.


Milyen tapasztalatokat szereztek az új traffipaxok tesztüzeme alatt?

Összetett rendszert vizsgáltunk, a mobil traffipax nem önmagában működik, hanem kapcsolatban áll egy informatikai háttérrel. Az adatok először ide kerülnek be, majd továbbítják őket egy másik hasonló rendszerbe - ezt már a közigazgatósági hatósági szolgálatok használják. Össze kellett hangolni a három elemet, hogy megfelelő legyen köztük a kapcsolat. Persze a teszt vonatkozott magára a készülékre is. 

Jámbor István elmondta, hogy június környékén a körözött járművek adatbázisával is összekapcsolják a kamerákatFotó: Szabó Gábor - Origo

A pontosság mellett érdekünk, hogy ha egyszer egy szabálytalanságot elkövetnek, akkor arról szülessen is pontos dokumentáció. Nem fordulhat elő az, hogy elhajt 100 gyorshajtó, és abból csak 20-at rögzít az eszköz. Fontos, hogy kellő mennyiségű bizonyíték legyen: a rendőr nem lehet bizonytalan abban, hogy történt-e szabálytalanság, vagy sem, mert ilyenkor meg kell szüntetni az eljárást.

Ez nem egy egyszerű videokamera, ami olyan felvételt készít egy közlekedési lámpáról, amit aztán valakinek meg kell néznie, ki kell elemeznie. Magától kell felismernie az eszköznek, ha például egy piros jelzésnél átlépték a vonalat. A kezelőnek csak a megfelelő beállításokat kell elvégeznie az üzembe helyezés előtt, de a szabálytalanság észlelésének és rögzítésének automatikusan kell megtörténnie.

Mi történik az után, hogy a készülék lefotóz egy gyorshajtót?

Megjelenik egy ügy a közigazgatósági hatóságnál. Ott van a felvétel a kapcsolódó adatokkal (helyszín, időpont, eszköz kezelője, jármű üzembentartója), a kollégáknak már nem kell átnézniük a képeket, mert csak a valódi szabálytalanságok érkeznek be. Épp ezért nem is fut be minden fotó automatikusan a helyszínről, csak akkor kerül be a rendszerbe, amikor a rendőr a műszak végén bemegy az őrsre, és rácsatlakoztatja a mobil traffipaxot a belső hálózatra. Akár a képeket is továbbíthatnánk a helyszínről mobilinterneten, de nem tartjuk szükségesnek, mert nagyobb adatforgalmat és költséget generálna.

Az új traffipaxok kiegészítő funkciói (tilos jelzésen történő áthaladás, záróvonal-átlépés, be nem kötött biztonsági öv észlelése stb.) fokozatosan lesznek bevezetve?

Egyetlen határidő van megadva minden kiegészítő funkció bevezetésére, ez pedig a harmadik negyedév, de alapos teszteknek kell majd megelőzniük az éles üzemet. A most befejezett tesztelésen csak a gyorshajtásra összpontosítottunk, az új funkcióknál sokkal több dolgot kell majd ellenőrizni, mert teljesen más dokumentálást igényel a záróvonal átlépése, mint a piros jelzésen áthajtás. Utóbbinál lennie kell például olyan felvételnek, amikor már tilos a jelzés, de a jármű még nem haladt át a vonalon, és persze kell egy tisztán látszódó kép arról is, amikor már (jól felismerhető rendszámmal) áthajtott rajta.

Jámbor István az új traffipax első éles napján tartott sajtótájékoztatóján a Röppentyű utcábanFotó: Szabó Gábor - Origo

Ezeket a szabálysértéseket tehát bonyolultabb lesz rögzíteni, mint a sebességtúllépést. Bizonyos kamerák már korábban is automatikusan továbbították az adatokat, az új eszközökben épp az lesz az újdonság, hogy egyszerre többféle jogsértést is tudnak rögzíteni. Más országokban is kifejlesztettek már hasonló képességű készülékeket, de azok mérete többszöröse a miénknek. Külföldön egyébként inkább a specializált kamerák jellemzőek, amelyek csak egyféle szabálytalanság rögzítésére vannak beállítva.

Bővítették-e a háttérben dolgozó alkalmazottak számát az új traffipaxok érkezésével?

Igazából nem volt rá szükség, mert tavaly jelentősen csökkent a sebességmérőink száma. 2013 végén még körülbelül 150-et üzemeltettünk, de a bérleti szerződések lejárta miatt 2014. január 1-jétől 50-nel kevesebb maradt. Tavaly tovább csökkent a számuk, mert meghibásodtak régi traffipaxok, és már nem lehetett őket javítani. A most beszerzett 160 készülékkel nem emelkedett a sebességmérők száma új magasságokba, mivel volt olyan év, amikor 190-et működtettünk.

Született már döntés arról, hogy az ősszel érkező 365 fix kamerát hova telepítik majd?

130 helyszínen 365 sávot fognak figyelni a kamerák, a helyszínek kiválasztása most is folyamatban van, ami nem is olyan egyszerű. Nekünk is csak a kezdetekkor derült ki, milyen lassan halad az engedélyek beszerzése. Maga a telepítés viszi el a legkevesebb időt, sokkal hosszadalmasabbak a szövevényes engedélyezési eljárások.

Sajnos nem minden esetben tudjuk majd oda tenni őket, ahová a legszükségesebb lett volna, több esetben a közművek, azaz a gáz- és vízvezetékek meghiúsítják a telepítést. A másik probléma az, hogy - mivel az eszközöket az Európai Unió finanszírozta - oda nem lehet felszerelni őket, ahol szintén uniós forrásból korábban már megvalósult valamilyen közlekedésbiztonságot javító beruházás, például az út kiszélesítése. Kettős finanszírozásnak minősülne, ami tilos.

A régi fix kamerák használatban maradnak majd ősztől, amikor megérkeznek az újak?

Egyelőre igen, és annyit elárulhatok, hogy az M1-es autópályára nem telepítünk az újakból, ott a régieket biztosan tovább fogjuk használni.

Számításaik szerint az új traffipaxokkal mennyivel fog nőni a bírságokból származó bevétel?

A rendőrségnek nem feladata az efféle kalkulációk elkészítése, a közlekedésbiztonsági helyzeten kell javítanunk, és csökkenteni a balesetek számát, az Európai Unió is ezért adott anyagi támogatást a projekthez. Nekünk a gyorshajtási ügyek csak költséget jelentenek, mivel a saját költségvetésünkből kell fizetnünk az ügyintézők bérét, a nyomtatókat, a papírt, a postaköltséget, egy-egy ügy akár több ezer forintos költséget is jelenthet, emellett sok időnket is elveszi. 

Az egyenként 5,7 millió forintba került új, mobil sebességmérők online kapcsolatban állnak a központtalFotó: Szabó Gábor - Origo

Folytatni fogják azt a gyakorlatot, hogy a Police.hu honlapon közzéteszik a hónap elején a mérési helyszínek és időpontok listáját?

Igen, ezután is fönt lesznek a honlapunkon, de ez nem azt jelenti, hogy máshol ne kellene mérésekre számítani. Van, hogy egy baleset vagy útfelbontás miatt le kell mondanunk egy bejelentett helyszínről, de pazarlás lenne a részünkről, ha ilyenkor nem mennénk ki máshová. A rendőrség belső normája arról rendelkezik, hogy minden hónapra előre tervet kell készíteni a helyszínekről és időpontokról megyékre lebontva, és erről az ORFK sajtószolgálatát is értesíteni kell, mert ők teszik fel a honlapra a listákat.

A KRESZ előírása miatt kötelező lesz kihelyezni a Traffic control táblát a fix készülékek előtt. Olyan távolságra lesznek, hogy le tudjanak lassítani az esetleges gyorshajtók?

Ezt a KRESZ a tájékoztatást adó jelzőtáblák körébe sorolta be, ezért nincs arra szabály, hogy milyen messze kell kitenni a sebességmérőtől, ilyen előírások csak a veszélyt jelző táblákra vonatkoznak. Persze nyilvánvaló, hogy céltalan lenne olyan közelre rakni, hogy a figyelmes járművezető ne tudjon rá reagálni. Ugyanakkor kérdés, hogy mekkora ez a távolság - nem lenne ugyanis helyénvaló, hogy az autópályán olyanok is le tudjanak lassítani időben 130 km/h-ra, akik 200-zal érkeznek a kamera felé.

Az egy autóra jutó traffipaxok számát tekintve hol állunk majd Európában, ha a negyedik negyedévtől több mint 500 új készülék lesz használatban?

Ezt nem tudom megmondani, de például Ausztriában kétezer sebességmérőt használ a rendőrség. Persze ezt is több szempontból lehet nézni, az autósok biztosan nem szeretnék, ha ennél is több készüléket szereznénk be. Viszont rövidlátó az, aki azt gondolja, hogy a sebességtúllépéseknek vagy az egyéb szabálysértéseknek semmi más következményük nem lehet, csak a bírság. Ha ez így lenne, akkor nem történnének balesetek. A balesetek 99 százaléka a KRESZ szabályainak megszegésére vezethető vissza, ezért a közlekedési szabálysértések reális következménye nem a bírság, hanem a baleset.

Az alezredes szerint nem a csekktől, hanem a balesettől kellene félnie annak, aki nem tartja be a sebességhatárokatFotó: Szabó Gábor - Origo

Annak, aki gyorsan hajt, nem a 30 ezer forintos bírságtól kellene tartania, hanem attól, hogy balesetet okozhat a tettével, amiben meg is halhatnak emberek. 2014-ben 626-an vesztették életüket a magyar utakon, ebből 300-an ártatlanul, mivel semmiféle szabálysértést nem követtek el a baleset időpontjában. Tavaly az összes baleset 28 százaléka a gyorshajtás miatt következett be, és ebben nincsenek benne azok az esetek, ahol történt ugyan sebességtúllépés, de nem az volt a kiváltó ok.

Közhely, de a közlekedés egy össznépi játék, és mindnyájunknak az az érdekünk, hogy minél kisebb kockázattal vegyünk részt benne. Felemás szemmel nézek a cinkosokra, akik villogtatással figyelmeztetik a szembe jövőt a sebességmérésre, mert lehet, hogy a sofőr a következő utcasarkon már az én gyerekemet fogja veszélyeztetni azzal, hogy ismét felgyorsít.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK