A szépségnek és a zöld rendszámnak ára van - Peugeot 3008 Hybrid4 teszt

Vitathatatlanul kellemes meglepetés volt anno a 3008, a tudományos-fantasztikus beltérrel együtt máig sokaknak szerelem első látásra. Szoborként tökéletes, de vajon használati tárgyként, netán élvezeti cikként is jól teljesít? Ezúttal plug-in hibrid csúcsmodellként teszteltük a 2017-es Év autóját, ami a márkánál rekordnak számító 300 lóerőt teljesít, csakhogy meghökkentő összeget kérnek el érte.

Összesen 520 Newtonméter áll hadrendbe

Ránézésre és tapintásra szinte hibátlan tehát a digitalizált Peugeot enteriőr, már csak egy fontos kérdést kell megválaszolni: hogy működik? Alapvetően jól, de néha azért be tud lassulni a rendszer, illetve a start/stop gomb sem működött mindig elsőre.

Van néhány variálási lehetőség a műszeregység megjelenítésén is,

és néhány logikátlan helyre került beállítás ellenére alapvetően nem voltak vele nagyobb gondjaim. Persze fordulatszám- helyett teljesítménymérő műszert kapott.

Ezzel el is érkeztünk a hibrid hajtáslánchoz, amely a márka kínálatában jelenleg a csúcs, olyannyira, hogy széria Peugeot még sosem volt ennyire erős: a rendszer összteljesítménye 300 lóerő. A Hybrid4 nevű egység 1,6-os turbós benzinmotorból és két villanymotorból áll, előbbi 200, utóbbiak 110 lóerősek. Tisztán elektromos módban 11,6 másodperc alatt képes álló helyzetből százra gyorsulni, az akku lemerülése után pedig a benzinmotor (a nagy tömeghez csak átlagos) erejével lehet gazdálkodni.

Négyféle módból (Sport, 4WD, Electric, Hybrid) választhatunk egy billenőkapcsolóval, bár néha pedig hiába állítottam egyikről a másikra, nem akart átváltani. Sport beállításnál a hangja is komolyabb lesz,

mindhárom motor bevetésre kész, ám padlógázra legalább 2 másodpercet gondolkodik,

aztán mire dönt a vezérlés és végre megindul, addigra már piros a lámpa – nem egyszer jártam így. Másrészt a gyors kanyarváltást az üresen is majdnem 1,7 tonnás gép nem annyira kultiválja, így a száguldozást hamar elfelejtettem.

Előre is hátra is jut egy-egy villanymotor

Jobban szereti a 3008-as az Electric, majd a Hybrid módot. Előbbiben a 13,2 kWh-s akksival 40-45 kilométert tudott városban és akár 135 km/h-ig is bírta benzin nélkül. A hibrid üzem is finoman működik, szintes semmit sem érezni a rendszer variálásából, amíg nem üres az akku. Gyorstöltőn 2, sima otthoni hálózaton pedig 8 óra alatt lehet feltölteni, utóbbi óránként 6 kilométerre elég áramot táplál. Ez a Tesla Model 3-nál háromszor gyorsabban ment, sok plug-in hibrid rákfenéje a lassú töltés.

A két villanymotor azért kell, mert így 4x4-hajtással is tud haladni a Peugeot, és a vezérlése okos, pontosan tudja, hová küldje a nyomatékot ahhoz, hogy előrébb jussunk. Diffi, sőt, kardántengely nincsen, de

ezzel az autóval úgysem akar senki Somogybabodon dagonyázni;

elég, ha biztosak lehetünk benne, hogy télen is felérünk a sípályához. Ilyen teljesítmény mellett száraz úton is elkél a jó tapadás, rajtprogrammal (indulás előtt féket és gázt is taposva) 5,7 másodperc alatt lő ki százra.

Vegyen nagy levegőt, most jön az ára!

A 3008 kívül-belül drágának tűnik, és az is. A Hybrid4 felszereltségtől függően 16,6-17,5 millió forintos listaára (mínusz 400 ezer kedvezmény, plusz extrák) még úgy is megdöbbentően sok, hogy tisztában vagyunk az elmúlt 1-2 év autópiaci drágulásaival. Van persze olcsóbb hibrid kivitel, 4WD nélkül, 225 lovas összteljesítménnyel 14,6 milliós alapárért, de érdemes vastagon alkudni. A testvérmodell Opel Grandland X is olcsóbb, igaz, kevés felejthetőbb forma van nála a piacon.

Ott van viszont a Kia Niro Plug-in Hybrid, hasonló hatótávval,

szerényebb menetteljesítményekkel és méretekkel, de abszolút használható konfigurációban, roskadásig extrázva 13 millióért. A szépségért fizetni kell, ezt jobb, ha észben tartjuk, a technikáért pedig külön is. Mivel a nyilvános oszlopoknál nagyon terjed a fizetős töltés, érdemes (otthoni wallbox-szal is) kiszámolni a zöld rendszámos 3008 pontos üzemeltetési költségeit, hiszen egy jól felszerelt benzines vagy dízel kivitel bő 5 millióval olcsóbb.