Van különbség az abszolút és a relatív gyorshajtás között, de mindkettőért büntethetnek. Öt tény a gyorshajtásról.

A magyar utakon is gyakori jelenség a gyorshajtás, a rendőrség pedig nem győzi hangoztatni, mennyire balesetbeszélyes a sebességhatárok túllépése. A Vezess.hu a D.A.S. Jogszerviz segítségével szedett össze öt tényt a gyorshajtásról.

Motorosbalesetek és gyorshajtás

A halálos motorosbalesetek több mint kétharmada abszolút sebességtúllépésre vezethető vissza. Amennyiben motorosbaleset másik jármű hibájából történik, sok esetben a személygépkocsi kikanyarodása okozza a balesetet, ami azt jelzi, hogy a járművezetők rosszul mérik fel a motorosok sebességét, illetve nehezebben észlelik őket. Emiatt a motorosok halálos balesetének esélye húsz-harmincszorosa az autóval utazókénál.

Közigazgatási vagy szabálysértési bírság?

Gyorshajtás miatt indulhat az objektív felelősség alapján közigazgatási eljárás, de annak sincs akadálya, hogy szabálysértési eljárás keretein belül bírálják el azt. A két eljárás között számos különbség van, egyfelől a mentesülést illetően, másfelől a szabálysértési eljárás már a legkisebb sebességtúllépés miatt is megindulhat, szemben az objektív felelősség türelmi határaival.

Forrás: Origo

Abszolút és relatív gyorshajtás

A megengedett sebességhatár „betartása" is lehet gyorshajtás, így büntetendő. A KRESZ egyik fontos előírása, hogy a járművel a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni. Figyelemmel kell lenni az út vonalvezetésére, az útburkolat minőségére és állapotára, ahogyan a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra is. Erre tekintettel a vezetőnek a járművét az általa belátható távolságon belül és minden olyan akadály előtt meg kell tudni állítani, amelyre az adott körülmények között számítania kell. Abszolút sebességtúllépésről beszélünk, ha a megengedett (tábla vagy jogszabály alapján megállapítható) sebességet lépi túl a vezető, relatív sebességtúllépés áll fenn, amennyiben a járművezető az aktuális közlekedési viszonyoknak nem megfelelően választ sebességet. Ilyen, ha esős időben nem lassít, vagy az út ívéhez mérten hajt gyorsan. Ezért büntetés is járhat.

Gyalogosok és gyorshajtás

Amennyiben egy jármű 32 km/h-val üt el egy gyalogost, az esetek öt százalékában lesz végzetes kimenetelű a baleset, míg 64 km/h-s sebességnél már az esetek 85 százaléka végződik halállal. Óriási jelentősége van tehát a lakóövezetekben, gyalogos-átkelőhelyeknél a sebesség betartásának.

A gyorshajtás egyéni előnyeivel szemben

Gyorshajtáskor hajlamosak vagyunk azt szem előtt tartani, hogy pár perccel lerövidítsük a menetidőt (számoljuk ki, tényleg legfeljebb perceket nyerünk). Élvezetesebb a vezetés, miközben sebességünk minden egyes km/h-val való növelése többletkockázat, emellett növeli a kibocsátott káros anyagot, zajt, ezzel növeli a környezeti ártalmakat és rontja az ottlakók életminőségét, egyúttal a megnövekedett üzemanyag-fogyasztás többletköltséget okoz.

De pontosan mennyi időt tudunk megspórolni azzal, ha az autópályán 130 helyett 140-nel, vagy 150-nel közlekedünk egy adott távolságon? Ennyire keveset:

Forrás: Portfolio.hu