A több mint egy éve ráncfelvarrott kivitelben kapható Opel Crossland - immár X utónév nélkül - nem olyan régen járt már nálunk, és tulajdonképpen szerettük. No nem azért, mert elhomályosította volna a Napot a szépsége, bár talán csúnyának sem nevezhető: megjelenésében egyszerűen kevés a karakter és a terepjárós tagoltság. Érződik rajta, hogy a tervezők eredetileg a Meriva B utódjaként egyterűnek akarták megálmodni, csak hát győztek a piacot utaló SUV-trendek, a végeredmény pedig egy tömzsi crossover lett, amire utólag ráfaragták a márkánál nemrég bevezetett Vizor hűtőmaszkot.
Mindazonáltal a szigorú tekintete révén simán elhiteti a naív halandókkal, hogy a Citroën C3 Aircross, meg a Peugeot 2008 nem is egy súlycsoportban van vele, holott lemeztelenítve ugyanaz a struktúra és hajtáslánc található mindhárom kisautóban. A kisautó nem elírás, ezek ugyanis már azok a konstrukciók, amelyek
drágábban eladható, divatosabb miniterepjáróként töltik be az egykori városi mindenesek szerepét.
Erre van igény, ezt hozta az élet – na meg a marketingesek profizmusa, érdemes megnézni a Renault Captur, a Skoda Kamiq vagy az esztergomi Suzuki Vitara piaci sikereit.
Persze a szép szavak mögé nem árt némi valódi tartalmat is tenni, ami a magasabb üléshelyzet mellett elsősorban a helykínálatra vonatkozik. A Crossland esetében mindez annyit tesz, hogy a 4,2 méteres bucimaci két felnőtt és két gyermek számára simán elmegy teljes értékű családi autóként, sőt, szükség szerint akár négy felnőttnek is megfelelő a praktikus, sínen tologatható hátsó paddal (ez sílécalagúttal és állítható raktérpadlóval együtt csomagban 130 ezer forint). Ami az utazások vagy a nagybevásárlások homijait illeti, az alaphelyzetben 410 literes csomagtartó nem ad okot a panaszra.
Egy kicsit azonban kilóg a lóláb, ha jobban megvizsgáljuk tesztautónkat. Ez ugyanis a 130 lóerős GS Line csúcskivitel, amely már-már feleslegesen komoly dinamikát és sprődebb futóművet, belül pedig kagylósítottabb, keményebb üléseket ígér. A valóság azonban ennél kegyesebb a végfelhasználókhoz. Szó nincs kanyarvadászatra kihegyezett, betonkemény futóműről vagy nehezített kormányzásról, minden olyan könnyedén kezelhető a Crosslandben, mint ahogy elvárnánk egy olyan autótól, amit előszeretettel használnak idősebb vevők is, vagy anyukák óvoda-iskola-bolt járatként.
Egyedül a hatfokozatú kéziváltó kritizálható: az esetlenül nagy markolat és a kar pontatlan megvezetése rontja az általánosan kedvező összképet, illetve a Z alakú kézifékkarral sem árt vigyázni, mert könnyen becsípheti az ember ujját.
Amúgy 300 ezer forintért automataváltóval is rendelhető, de elektromos rögzítófék nincs a kínálatban.
A sportosság inkább optikai kiegészítőknél érhető tetten a GS Line kivitelben, a kétszínű külső fényezést megbolondító harsány pirosból belülre is jutott egy-egy dekorpanelnyi mennyiség, ami feldobja a hangulatot, és az erre rímelő kárpitozás is stílusos.
Ezeken a látványelemeken túl a könnyen értelmezhető műszerfal is sokaknak rokonszenves lehet, hiszen önálló klímapanelt építettek be, és a többi fő funkció is klasszikus fizikai gombokkal kezelhető. Van ugyan középen telefontükrözésre is alkalmas érintőképernyő (felárért 8 colos méretben és élőadatos navigációval), de szó sincs szélesvásznú moziról, mint a modernebb Mokkában, és digitális kijelző helyett klasszikus analóg műszeregységről tudjuk leolvasni az információkat. Bár plusz pénzért head-up is rendelhető, összességében a hagyományos koncepció senkit sem állít kihívások elé.
Konstrukcióját tekintve az öt éve gyártott Crossland nem fiatal ugyan, de a tényleg fontos dolgokban hozza az Opelektől megszokott magas szintet. Közülük is kiemelkedő a jó vezetési komfort: egész ügyesen kirugózza az útegyenetlenségeket (amiben szerepe van a normál méretű, 16 colos kerekeknek), emellett a kormányerők is jók, akár autópályán hasít, akár parkolóban manőverez a sofőr. Emellett a jól formázott, AGR-minősítésű, állítható comb- és deréktámaszos ülésének köszönhetően közép- és hosszútávon a kategóriában messze átlagon felüli kényelmet ad a sofőrnek.
Lassan kuriózumnak számít a Crossland azzal, hogy kapható dízelként, és bár hirbid vagy elektromos változata nincsen, úgyis háromhengeres benzinesként a legkeresettebb. Ennél a belépőt 83 lóerő jelenti, míg a csúcsot a kipróbált 130 lóerős, turbós kivitel, amely a jól eltalált váltóáttételekkel egész fickósan mozgatja a crossovert.
Tíz másodpercen belül megfutja a százas sprintet, végsebessége hajszállal 200 km/h felett van,
menetteljesítményei tehát nem a méregzsákokra emlékeztetnek, de azért tompa morgás kíséretében előzéskre vagy bátor besorolásokra is bőven futja az erejéből.
Aki örökös sietség helyett normál közlekedésre használja, 7 liter körüli átlagfogyasztásra számíthat vegyes használatban, zömmel lakott területen kívül járva pedig még kevesebbre is. A rugalmas motor tudásához megfelel a felfüggesztés is, ugyanakkor a Crossland a gyatrább utakon sem jön zavarba az alapvetően kényelmes, jóindulatú futóművel, legfeljebb hullámos aszfalton kanyarodva pattoghat el az egyszerű hátsó futómű, amit kordában tart az ESP. Nyilván nem hozza egy Ford Puma elevenségét, de gondtalanul vezethető, amiben a ma alapvetően elvárható vezetéssegítő asszisztensek is segítenek.
Ami az (egész autóiparban emelkedő) árakat illeti, az 1.2-es, szívómotoros Edition alapmodell akciósan 6,34 millió forint, míg az arany középútnak tűnő, 110 lovas turbós kivitelért turbóval 320 ezerrel többet kell fizetni, a legolcsóbb dízel pedig 7,39 millióról indul. Főhősünk, az 1.2 GS Line (130 LE) 7,69 milliótól érhető el; a Téli csomag (fűthető első ülések és bőrkormány) 110 ezer, a kétszínű fényezés 150 ezer forintért ikszelhető be, és még hosszú az opciók sora. Összehasonlításul a frissebb, karakteresebb Mokka a tesztautónkéhoz hasonló kivetelben akciósan is 8,48 millió forintba kerülne.
Összességében a Crossland a kedvezőbb árú crossoverek közé tartozik, még a rokon Citroen C3 Aircross vevőinek is kicsit mélyebbre kell nyúlniuk a zsebükbe, ugyanakkor a hatalmas kínálatban olyan riválisokat sem érdemes szem elől téveszteni, mint a Hyundai Bayon vagy éppen a megújult Suzuki S-Cross. Természetesen az Opel magyarországi múltja, illetve szervizhálózata is sokat nyomhat latban, de manapság a kiszállítási idők is meghatározzák sokak választását. Ez a modell továbbra sem szépségével és sportosságával fog híveket szerezni, hanem józan kivitelével, illetve kényelmével.