Kiderült, miért élnek tovább a nőstények, mint a hímek Az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. 2020. május 13. 22:51
Az abnormális kromoszómaszám agresszívvá teszi a prosztatarákot Ez az állapot sokkal rosszabb túléléssel jár. 2019. május 14. 13:53
Másodszor azonosítottak másfél petéjű ikreket a világon Az ikerpár három kromoszómakészlettel rendelkezik. 2019. február 28. 21:35
Bizonyították: nők is voltak a viking harcosok között Magas rangú tisztek is lehettek. 2017. szeptember 12. 09:40
Először azonosították az anorexia kockázatával összefüggő géneket Genetikai oka is lehet az anorexiának egy új kutatás szerint. 2017. június 14. 14:16
Gyorsabban öregszünk a sok üldögéléstől Nem csak elhízással, hanem gyorsabb öregedéssel is járhat a folyamatos ücsörgés – írja egy új kutatás. 2017. január 19. 11:37
Teljesen eltűnt a Neander-völgyi ember Y-kromoszómája Először elemezték részletesen egy Neander-völgyi férfi Y-kromoszómáját tudósok, és megállapították, hogy a kromoszóma DNS-e egyáltalán nem mutatható ki a modern emberben. 2016. április 08. 12:01
A nőstényeknek kedvez az otthon melege a gyíkoknál Bár a hüllők nemét is alapvetően az ivari kromoszómájuk határozza meg, az ivarmeghatározásban jelentős szerepet játszik a hőmérséklet is. Ausztrál kutatóknak most sikerült további részleteket felderíteni a bonyolult ivarmeghatározás kialakulásáról és ennek evolúciós előnyeiről. 2015. július 03. 13:36
A depresszió nyomot hagy a génállományunkban A depresszió nem csupán mentálisan változtat meg minket, hanem DNS-ünkön is nyomot hagy – legalábbis ezt állítják az Oxfordi Egyetem humángenetikai központjának (Wellcome Trust Centre for Human Genetics) kutatói. 2015. április 28. 13:19
Kiderült miért veszélyesebb a dohányzás a férfiakra A dohányzás mindenkire veszélyes, a férfiak azonban különösképpen megszenvedhetik a füstszívás hatását. A cigarettázás következtében ugyanis az erősebb nem elvesztheti Y kromoszómáit, és ezzel jobban ki lesz téve a különböző rákos megbetegedéseknek. 2014. december 05. 10:50
Működő mesterséges élesztőkromoszómát készítettek Első ízben sikerült teljesen mesterséges úton, laboratóriumban szintetizálni egy sejtmagvas lény, az élesztő egyik kromoszómáját. A kutatók nemcsak lemásolták az eredeti kromoszóma szerkezetét, hanem több száz változtatást is végrehajtottak rajta, azt vizsgálva, így is működőképes marad-e. 2014. március 29. 15:47
Futószalagon végez kétes vizsgálatokat egy meddőségi klinika A nemzetközi javaslatokkal szembemenve, rutinszerűen végeznek egy kutatási fázisban levő vizsgálatot egy budapesti meddőségi klinikán az [origo] több forrásból megerősített értesülései szerint. Az ügyben a Népegészségügyi Intézet vizsgálatot indított, pénteken pedig az Egészségügyi Tudományos Tanács illetékes bizottsága is napirendre tűzi a... 2013. március 08. 09:24
Mindenkiben másképp jár a halálóra Először vizsgálták természetes körülmények között a kromoszómák végeinek kopását, és kiderült, hogy ezek mutatják az élőlények valódi korát, még az ember esetében is. 2012. november 21. 11:15
Összecsapnak a szülői gének Ha egy genetikai egység képes elkülönülni a többitől, általában ádáz harc alakul ki közöttük a túlélésért. Ilyen figyelhető meg többek közt az önző kromoszómáknál, a szülői DNS-eknél, sőt a saját DNS-t tartalmazó mitokondriumoknál is. 2012. szeptember 03. 13:18
Az idősebb apák gyerekei tovább élhetnek Az idősebb korban apává váló férfiak hosszabb telomereket örökítenek át utódaiknak, akik ezért potenciálisan tovább élhetnek - vélik vizsgálataik alapján amerikai kutatók. 2012. június 12. 12:53
Egyetlen különleges gén irányíthatja az új fajok keletkezését Egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot az utóbbi időben, amely arra utal, hogy a fajképződésben központi szerepet játszhat egy titokzatos gén is. A sterilitással összefüggő, nyilvánvalóan evolúciós szereppel bíró Prdm9gén az állatvilág egyik leggyorsabban fejlődő génje. 2011. február 15. 17:17
Mégsem egy tál spagetti van a sejtmagban Tíz éve ismerjük az emberi örökítőanyag szekvenciáját, de rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a DNS működéséről. A kromoszómákat egészen a közelmúltig csak a sejt osztódásakor láthattuk, amikor jellegzetes alakba összetömörülnek, ám a legújabb módszereknek köszönhetően normális működésük folyamán is tanulmányozhatók. Kiderült, hogy... 2011. február 06. 10:08
Meghatározták a kromoszómákat védő szakaszok legkisebb hosszúságát Sokunkat foglalkoztat a kérdés, vajon mennyi van még hátra az életünkből. A sejtek esetében a kutatók már közel vannak a kérdés megválaszolásához. 2007. október 19. 08:50
Elsőből lesz az utolsó Az ember 1-es kromoszómája nem csupán a legnagyobb, de génekben az egyik leggazdagabb kromoszóma is. Génjeinek rendellenes megváltozásához több mint 350 különböző betegség köthető. Ezek közé tartozik számos daganatos elváltozás, idegrendszeri betegség és fejlődési rendellenesség, melyek legtöbbjénél a hibásan működő gént is sikerült azonosítani. A... 2006. augusztus 07. 09:21
A tizenegyes A részletesen feltérképezett 11-es emberi kromoszómán található a szaglóreceptor-gének majdnem fele. Ez a kromoszóma tartalmazza a legtöbb olyan gént, melynek mutációja valamilyen betegség, köztük a daganatos betegségek, a cukorbetegség vagy a süketség bizonyos formáinak kialakulásában játszik szerepet. A 11-es kromoszóma génjei részt vesznek a... 2006. július 06. 12:34
A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de... 2006. május 12. 06:50
Íme, a nyolcas A részletesen feltérképezett 8-as emberi kromoszóma rejtheti néhány fontos, fajunk kialakulása során lezajlott evolúciós lépés magyarázatát. A 8-as egyik régiójának komoly szerepe lehetett a főemlősök agyának evolúciójában és gyors növekedésében. 2006. március 08. 09:04
Öröklődő mesterséges emberi kromoszóma - Szegedről a Torontói Értéktőzsdére A Szegedi Biológiai Központ kutatói laboratóriumi körülmények között mesterséges emberi kromoszómát állítottak elő, amelynek továbbörökítése is sikeresen zajlott le a vizsgált sejtvonalban. A kromoszómák hétfőn a Torontói Értéktőzsdén is sikeresen "debütáltak", így az elkövetkező néhány évre biztosítottnak látszik a kutatások finanszírozása. 1900. január 01. 01:00
Fehérje védősapkák az emberi kromoszómák végein A Howard Hughes Medical Institute és a Colorado Egyetem kutatói olyan fehérjemolekulákat azonosítottak, amelyek egyfajta védősapkaként kapcsolódnak az emberi kromoszómák végeihez. A felfedezésnek nagy jelentősége lehet a sejtek öregedését és különféle emberi betegségeket vizsgáló kutatásokban. 1900. január 01. 01:00
