Újabb részletek a német járvány veszélyes kórokozójáról

Vágólapra másolva!
Az E. coli baktériumtörzs, amely több tucat ember haláláért felelős a németországi hasmenésjárvány kitörése óta, már tíz éve jelen van, és egy különleges genetikai kombináció eredményeként jött létre. Így tett szert arra a képességre, hogy különösen erősen kötődik a bélfalhoz, és rezisztens egyes antibiotikumokra - adta hírül a The Lancet brit orvosi folyóirat legfrissebb száma.
Vágólapra másolva!

A Münsteri Egyetem professzora, Helge Karch által vezetett csoport szerint az Escherichia coli O104:H4 kórokozó alapvetően egy olyan törzs "klónja", amelyet Németországban először egy fiatal páciensnél azonosítottak 2001-ben. Fertőzőképességét eredményező génjei két baktérium kombinációjából erednek.

Az egyik kórokozó az enterohemorrágiás Escherichia coli (EHEC), amely mérgező Shiga-toxint termel és bocsát ki. Ez a méreganyag tehető felelőssé a véres hasmenés és a veseelégtelenség kialakulásáért. (Az elnevezésben az enterohemorrhágiás jelző arra utal, hogy a baktérium "bélvérzést okozó".)

A hibridet kialakító másik törzs az enteroaggregatív Escherichia coli (EAEC), amely csoportokba összetapadva hajlamos a bélfalat alkotó hámsejtekhez kötődni. (A mikrobiológiában az enteroaggregatív csoport onnan kapta a nevét, hogy tenyészetben a baktériumsejtek összetapadnak, csoportokat képeznek, a bélfalhoz való csoportos kitapadásra hajlamosak.)

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban és Kínában elkészült genetikai szekvenálás szintén arra mutatott rá, hogy az EHEC és EAEC törzsek hibridjéről van szó.

A hibrid baktériumtörzs már tíz éve jelen van

A mostani tanulmányhoz a rendelkezésre álló baktériumkatalógusokat kutatták át a szakemberek. Eredményeik szerint a keverék törzs, habár ritka formában, már egy évtizede jelen volt.

A kutatók hozzátették, hogy a jelenlegi járványt okozó törzs a korábban említett 2001-es kórokozótól eltér abban, hogy olyan géneket is tartalmaz, amelyek ellenállóvá teszik a béta-laktám elnevezésű antibiotikumokkal szemben. Ebbe a széles csoportba tartozik például a penicillin, a meticillin vagy az amoxicillin is. A kórokozót rezisztensnek találták a szakemberek valamennyi penicillin és cefalosporin antibiotikumra, de érzékeny volt a carbapenem antibiotikumokra.

A jellemzőknek ez az új elegye magyarázhatja a törzs kivételes fertőzőképességét, és arra utal, hogy a béta-laktámok alkalmazása inkább rontja a helyzetet, mivel ezek a szerek eltávolítják a rivális baktériumokat - írták a tanulmányban.

A fertőzöttek negyedénél alakult ki súlyos szövődmény

A fertőzöttek mintegy negyedénél alakult ki hemolitikus urémiás szindróma (HUS), amely súlyos vérszegénységgel és veseelégtelenséggel jár együtt.

A tanulmány szerint a járványban június 20-áig 39 halálesetet jegyeztek fel, összesen 810 HUS-esetet és 2684 veseelégtelenséghez nem vezető véres hasmenéses esetet.

Karch kutatócsoportja 80 olyan páciens székletmintájából elemezte a baktérium DNS-ét, akiknél HUS jelentkezett. A minták május 23. és június 2. között érkeztek a laboratóriumba. Valamennyi mintában a HUSEC041 kórokozót azonosították, az E. colinak erre a törzsére 2001-ben bukkantak egy hemolitikus urémiás szindrómában szenvedő gyerek mintájában.