Mivel érdemes ellensúlyozni a kávét?

Egy több mint 66 ezer főből álló mintán elvégzett francia kutatás igazolta, hogy a savasító élelmiszerekben gazdag étrend a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is növeli.

A szervezet optimális működéséhez nélkülözhetetlen a savak és lúgok (bázisok) meghatározott egyensúlya. Azonban a napjainkban jellemző rohanó, stresszes életvitel, a mozgásszegény, sok üléssel járó napirend és a helytelen táplálkozás következtében ez az egyensúly nagyon könnyen felborul, és elsavasodik a szervezet. Az elsavasodás (acidózis) miatt a vér eredetileg enyhén lúgos, 7,4 körüli pH-értéke eltolódik savas irányba, a hidrogén-ionok koncentrációja pedig megnő. A savak túlsúlyba kerülése számos következménnyel járhat: felborulnak az anyagcsere-folyamatok, romlik a fizikai és a szellemi teljesítőképesség, a fokozott kalciumvesztés miatt pedig csontritkulás alakulhat ki. Ráadásul egy új francia kutatás igazolta, hogy a túl savas étrend a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is növeli.

A párizsi INSERM (Francia Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet) szakembereinek kutatása több mint 66 ezer nő adatainak elemzésével, 14 éves megfigyelési időszak során vizsgálta a 2-es típusú cukorbetegség és a savas étrend közötti kapcsolatot. Korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy a szervezet elsavasodása csökkentheti az inzulinérzékenyéget, ezért a mostani prospektív (előre tekintő) felmérés elsősorban arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon a helytelen étrend hatására megnövekedett savterhelés növeli-e a diabétesz kockázatát. Az étrendből származó savbevitel mérésére a szakemberek két általánosan elfogadott módszert alkalmaztak: meghatározták a vese terhelését kifejező PRAL (Potential Renal Acid Load, azaz potenciális vese-savterhelés), továbbá a NEAP (Net Endogenous Acid Production, nettó endogén savtermelés) értékeket.

A Diabetologia szakfolyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, hogy a megfigyelési időszakban összesen 1372 új 2-es típusú diabéteszes esetet diagnosztizáltak. A teljes lakosságra vetítve a legmagasabb PRAL-értékkel rendelkezőknél akár 56 százalékkal is magasabb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata a legalacsonyabb PRAL-értékkel rendelkező csoporthoz képest. Meglepő módon ezen belül a normál testsúlyú (maximum 25-ös BMI-indexű) nőknél 96 százalékos volt a kockázatnövekedés, míg a túlsúlyosoknál „csak” 28 százalékos emelkedést tapasztaltak a felső és alsó 25%-os PRAL-tartományok összevetésekor. Diabétesz szempontjából a nagyobb savterhelés a NEAP-értékek esetében is hasonló kockázatnövekedést mutatott.

Sok zöldség, gyümölcs és kevesebb vörös hús

A savasító ételek, például a vörös húsok hatását a rendszeres zöldség és gyümölcsfogyasztás semlegesíteni tudja. A legtöbb gyümölcs, így az alma, a körte, az őszibarack, a banán, sőt a citrom és a narancs is képes csökkenti az étrendből származó savtermelést, miután a szervezet megemésztette ezeket - mondta el a kutatás vezetője.

A jelenlegi kutatás érdekessége abban áll, hogy a különböző étkezési szokások (pl. a hús-, a zöldség és gyümölcs-, a kávé- és cukros üdítőfogyasztás) kiszűrése után mind a PRAL, mind a NEAP értékek esetében továbbra is fennállt a diabétesz kockázatának növekedése. Ez pedig arra utal, hogy az étrendből származó savterhelésnek a bevitel formájától függetlenül kiemelt szerepe lehet a betegség kialakulásában - áll a tanulmányban.

Emellett a folyamat a cukorbetegségre hajlamosító egyéb tényezőktől is függetlennek tűnik. Az eredmények alapján új étrendi ajánlások láthatnak napvilágot a cukorbetegség megelőzésére, amelyben nem annyira az egyes élelmiszerek lúgosító vagy savasító hatására kerülne a hangsúly, hanem a szervezetet kímélné a fölösleges savterheléstől.