Az Imperial College London kutatói tizenöt résztvevő bevonásával végezték el vizsgálataikat, akiknek a varázsgomba hallucinogén összetevőjeként ismertté vált pszilocibint adták be injekció formájában, majd agyukról a befecskendezés előtt és után is funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat (fMRI) segítségével felvételeket készítettek.
Az eredményekből kiderült, hogy a pszilocibin hatására az agy érzelmekben és emlékezésben résztvevő területei, köztük a hippokampusz és az elülső cinguláris kéreg aktivitása szinkronizáltabbá vált. Ez a megfigyelés azt sugallja, hogy javult az agyterületek közötti együttműködés, ami hasonlít az álmodó emberek agyának vizsgálata során tapasztalt mintára. A magasabb rendű, gondolkodásban résztvevő agyterületek aktivitása viszont kevésbé volt összhangban pszilobicin hatása alatt.
A pszilocibint tartalmazó szerek fogyasztói élményeiket gyakran hasonlítják álomhoz, ám most sikerült először az agyban fizikailag kimutatni az álomszerű érzetet. A vizsgálatból arra is fény derült, hogy több lehetséges agyműködés-mintát is regisztrálni lehet pszilobicin hatása alatt, mint anélkül, ami magyarázatot adhat arra, miért érzik a fogyasztók úgy, hogy kitágul a tudatuk – mondta el a Human Brain Mapping című szakfolyóiratban megjelent kutatás vezetője.
A hallucinogén szereket, például a varázsgombát és az LSD-t egyébként régóta igyekeznek az orvosok a gyógyászat szolgálatába állítani: kísérleteztek már ezekkel a depresszió kezelésekor, de az elképzelések szerint a pszichiátriai betegségeken túlmenően a pszilocibin a végstádiumú rákos betegek szorongásait is enyhítheti.