Amikor az imádott, dédelgetett, ám korosodó házi kedvenctől éjjel nem lehet aludni, mert fel-alá járkál, ordít, elfelejti a szobatisztaságot, és megváltozik a jelleme, akkor sokan azt hiszik, az állat „direkt csinálja”, és bosszantani akarja a gazdáit. Pedig ezek a tünetek demenciára, szellemi leépülésre is utalhatnak. 

A demencia (gondolkodási rendellenesség tünetegyüttes) az állatvilágban is előfordul, idősebb kutyák, macskák gazdái találkozhatnak ezzel az állapottal. Az életkor előrehaladtával azt tapasztalja sok gazdi, hogy kedvence határozottan a szenilitás, elbutulás jeleit mutatja. Ahogy embernél, úgy állatnál is igaz, hogy a folyamat visszafordíthatatlan. Ám megfelelő odafigyeléssel, gondoskodással a leépülés lassítható. 

A házi kedvenceken is jelentkezhet az Alzheimer, csak nehezebb azonosítaniForrás: Mike Bridavsky/www.lilbub.com

Csetlik-botlik, eltéved

Az állatoknál is hasonlóak az időskori leépülés tünetei, mint az embereknél. A házi kedvenc szétszórt lesz, másfelé indul el, mint kellene, képes a lakáson belül is eltévedni, esetleg szobáról szobára járkál céltalanul, olyan „elveszettnek” tűnik, az etetőtálkáját és az alomtálcát, de még a kijáratot sem találja, ha kinyitják neki az ajtót (mert nyávogva vagy nyüszítve követeli), akkor értetlenül áll és nem megy ki. Nekimegy a bútoroknak, embereknek, megbotlik a saját lábában, esetleg nem ismeri fel a családtagokat, szólongatásra, utasításra nem reagál, kedvenc játékszere nem érdekli, a macska a bundáját elhanyagolja.

A szellemi hanyatlás tünete az is, ha alvási szokásai megváltoznak, és például éjjel felkel és zajong. Gyakran előfordul, hogy elviselhetetlenül vonyít a lakásban vagy a kertben az eddig csendes, jól nevelt eb, vagy idegtépően nyávog, kurrog a család macskája.

A beteg macskák gyakran koordinálatlanok, nem hallgatnak a hívásra, nem ismerik fel a családtagokatForrás: DPA/AFP/Heiko Wolfraum

Ha a tizenéves macskája eddig csendes nyugalommal aludta át az éjszakákat, ám egyszer csak rákap az éjszakai mászkálásra, vernyogásra, és képes órákon át koptatni a gazdi idegeit, akkor azt nem rosszindulatból teszi, hanem demens lett.

Mintha kicserélték volna!

Az is intő jel, ha az addig önálló, öntörvényű idős macska folyton a gazdáján lóg, és állandó figyelmet követel magának. A viselkedése hullámzó: apátia, vagy akár épp túlzott ragaszkodás jelentkezhet felváltva. Vannak jobb és rosszabb napjai.

A demens állat végül már olyan egyszerű dolgokra sem képes, mint hogy kifaroljon a kanapé mögül vagy a sarokhoz érve megforduljon. Gyakori tünet a szobatisztaság elvesztése, esetleg az étel iránti mohó vágy: mintha elfelejtené, hogy nemrég kapott enni.

Az állatoknál is ugyanolyan fehérjezárványok keletkeznek, mint az Alzheimer-kórban szenvedő embereknél. Időskorukra az agyban lévő idegek elsorvadnak, épp úgy, ahogy elhasználódik a szervezet más része (az ízületeik, a szemük, a hallásuk). Az emberekéhez hasonlóan elmeszesednek az agyi ereik, csökkenhet az agytérfogat és az idegsejtek száma, az agyban rendellenes szerkezetű fehérjék halmozódnak fel.

Nehéz megállapítani, hogy a háziállat csak öregszik-e, vagy Alzheimer-kórban szenvedForrás: Flickr / Liz Randall

Nem élnek sokáig

Amikor a tünetek tisztán észrevehetőek, a gazdik egy része orvoshoz fordul, ám a diagnózis nem könnyű, hiszen az állat nem tud kérdésekre válaszolni, nem lehet vele teszteket végeztetni, hogy szellemi frissességét felmérjék. Ugyanakkor idősebb korára a hallása is romlik, tehát a süketség is okozhat bambaságot. Ha az érzékszervek tompulnak, akkor az ingerszegény környezet miatt az állat apatikusabbá válik. Ha fájnak az ízületei, akkor ez is lehet oka a lelassulásnak, az aktivitás csökkenésének. Az állatok nem jelzik a fájdalmat úgy, mint mi, egyszerűen csak inaktívak lesznek – a magatartás-változás hátterében tehát állhat akár fájdalom is! A CT és MRI pedig nagyon drága, ráadásul nagyon korlátozottan hozzáférhető állatok számára, így a diagnózis felállítása elég nehézkes.

Az öreg kutyák hasonló tüneteket produkálhatnak, mint a beteg példányokForrás: Flickr/Vincent Garcia

Gyakran nem általános leépülésre vezethető vissza a szenilitás, hanem konkrét oka van a szeretett kedvenc elhülyülésének: ilyen lehet például az agydaganat. Ilyen esetben a betegség néhány hónapon belül az állat halálához vezet.

Gondoskodni kell róluk

Maga az öregedés is leépülés: ahogy az embernél, úgy az állatnál is tapasztalható a lelassulás, a funkciók csökkenése, az értelmi hanyatlás. Az állatok szervei is elhasználódnak, működésük lanyhul, bennük kóros elváltozások, daganatok keletkezhetnek, egyes fontos hormonok, enzimek termelődése csökken. A 11-12 éves kutyák közel harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül kétharmada mutat a humán időskori demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat. A 11 és 14 éves kor közötti macskák majdnem harmadánál jelentkezik legalább egy öregedéssel kapcsolatos viselkedészavar, ha pedig a bársonytalpú elmúlt 15 éves, akkor az ilyen tünetek megjelenésének esélye már 50 százalék is lehet.

Az időskori demenciában szenvedő állatok – ugyanúgy, mint az emberek – fokozott odafigyelést, felügyeletet igényelnek, hiszen koruk és leromlott szellemi állapotuk miatt veszély esetén nem tudnak időben elmenekülni például más állatok vagy autók elől.

Támogatott tartalom.